A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)

1970-11-08 / 45. szám

A hóját köitilvevo poik volt a zeneueuö pihenő és elmélkedő helye

Pjotr lljics Csqjkovsikij. N, Kuinycr.ov festömiivész olojfe>tménye

E

GY Moszkva környéki város, Klln szélén, egy park zöldjében emeletes villa áll. Nyíriéit susognak körös-körül, méhek zümmögnek a tarka virágok fölött. Szinte maga a természet zengi itt életdalát. Ebben a nyírfák övezte házban élt és dogozott a nagy orosz humanista zeneszerző, Pjotr lljics Csajkovszkij.

1892. május 5-től a kllnl kúriára való beköltözéssel kezdődik Csajkovszkij munkásságénak legtermékenyebb Időszaka. „Ki sem tudom fejezni, mennyire elbűvöl az orosz falu, az orosz táj és ez a csönd, melyben mindig hiányom volt" — Irta hódolójának, E. Pavlovszkájának.

Ma a park és a Csajkovszklj-kúria emlékmúzeum. A házban mindent úgy őriztek meg, ahogy a zeneszerző életében volt. Árnyas fasor vezet a bejárathoz. Az ajtó fölött időtől megfakult fémtábla: „P. I. Csajkovszkij. Fogadás minden hétfőn és csütörtökön." A ház mögött melléképületek, kocsiszín, lóistálló, veteményeskert. A régi orosz falu szabályos, nyugodt élete őrződött meg Itt. A kicsiny, de árnyékos, levelek álmos zlzegésével, madarak harsány cslripelésével teli park kedvenc pihenő és elmélkedő helye volt a nagy zeneköltőnek. A természet alig érzékelhető dalamal hatalmas szimfóniába olvadtak e helyen. „Én magam Is zene leszek, amikor az erdő dalait hallgatom" — Írta naplójában Csajkovszkij.

Itt, e hangulatos környezetben alkotta legnagyobb művelt.

A múzeum látogatója a parkból az előtéren keresztül az előcsarnokba és a földszintet két részre osztó folyosóra jut. A folyosón jobbra nyílik az ebédlő, itt van a megmaradt bútorok egy része. Balra a személyzet szobája és a konyha volt. A múzeum termeiben összegyűjtve láthatók Csajkovszkij kéziratai, naplói, vázlatai, művelnek plszkozatal és sok más értékes dokumentum.

A zeneszerző rendkívül széles érdeklődési köréről tanúskodik 1427 kottát és könyvet tartalmazó könyvtára. Gyűjtötte a kiváló orosz Írók-, költők, kritikusok müveit, filozófiai, természettudományos, történelmi munkákat vásárolt, és olvasott külföldi szerzőktől francia, német, angol, olasz, cseh és latin nyelven Is, továbbá orosz és külföldi folyóiratokat. Sok lap őrzi Csajkovszkij megjegyzéseit, széljegyzeteit, sőt gyakran egyes művelnek kottavázlatait is.

Csajkovszkij szenvedélyesen, alaposan tanulmányozta más népek zenéjének sajátosságait, tanulmányozta a történelmüket és szokásaikat is — Így alkothatott általános emberi érvényű muzsikát. Olyan zenét, amelyből a humanizmus szelleme és az emberek jóakaratába vetett hit árad.

„Lelkem teljes melegével azt kívántam, hogy ismerjék meg muzsikámat, hogy mind több legyen azoknak az embereknek a száma, akik szeretik, vigaszra, támaszra lelnek benne" — Irta Csajkovszkij.

A hitleri barbárok súlyos károkat okoztak az épületben és azokon a tárgyakon, amelyeket nem sikerült Időben Csajkovszkij szülővárosába. Vltklnszkbe menteni. Az emlékmúzeumot azonban már 1945 elejére teljesen helyreállították. Azóta sok százezer szovjet és külföldi zenerajongó Ismerkedett meg a gyűjteménnyel.

Ez az emlékmúzeum nemcsak féltve őrzött műemlék. A Moszkva környéki Klln város szélén állő kúria a világ zenekultúrájának egyik fontos központja. Itt folyik Csajkovszkij hagyatékának feldolgozása, és ezenkívül tanulmányozzák a kutatók az orosz és külföldi klasszikus zenére gyakorolt hatását. A múzeum anyaga alapján Írták meg a zeneszerző háromkötetes életrajzát. Az archívumban negyvenötezer dokumentumot tartalmazó anyagot őriznek, amelyet zenetudósok, szovjet és külföldi konzervatóriumok szogorlól és diplomamunkát készítő hallgatói tanulmányoznak. Zeneszerző-szakos hallgatók töltik Itt gyakorlati idejüket, s fellépnek a múzeumban világhírű előadóművészek is.

G. JUHI EV