A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)

1970-10-11 / 41. szám

Stralsund d»1 Hinta »áros romantikus |«cl)l kikOló)«

ívről évre fejlődik, szépül Berlin, *» NDK fővárosa. A háborúban elpusztult régi, törlénvlml városrészek helyreállítása mellett ój. modern lakónegyedei épülnék. A Brandenburgi kapu helyett egyre inkább az új tévétorony — a második legmagasabb építmény Európában — válik Berlin igazi szimbólumává. — A Képünkön: a Strausberger Platz.

mint száz országgal tart fenn kereskedelmi kapcsolatokat. De ugyanígy megnövekedett a turisták és a szabadságukat itt töltő kö? íö'idi vendégek száma Is. Sokat' vesznek részt nemzetközi kongresszusokon és mitingeken Berlinben, Lipcsében és Drezdában s felhasználják az alkalmat, hogy meg ismerkedjenek az ország természeti . szépségeivel, gazdag műkincseivel, kulturális emlékeivel és dolgos népével.

Az állam a íegmesszebbmenöen támogatja n tudományokat és a kutatómunkát, amelyek a modern termelés fejlesztését szolgálják. Az NDK a fiatalok országa; sokan tanulnak és továbbképzik magukat s lelkesen veszik ki részüket a sport és n testnevelés fejlesztéséből. Az NDK az utóbbi évek folyamán feltört a világ sportnagyhatalmainak élvonalába.

Rendkívül fejlett a kulturális élet az NDK-ban. A 97 színház prog ramján klasszikusok müvei mellett kortárs Írók és élenjáró külföldi szerzők darabjai szerepeinek. Számos művészeti együttes, mint például a Berliner Ensemble, a lipcsei Gewandhaus Zenekar, a Thomani Énekkar, a Drezdai Filharmonikus Zenekar ős a drezdai Kreuz Kórus több nagysikerű turnén vett részt és külföldön is ismeretes.

Ha mindehhez hozzávesszük a német nép vendégszeretetét, a maga nemében kitűnő konyhát, a nagyszerű üzlethálózatot, a hagyományosan Jő minőségű német árut és a szívélyes kiszolgálást, Igazén elmondhatjuk, hogy látni és ismerni kell ezt az országot ás népét, mely olyan géniuszokat adott a világnak, mint Goethe és Schiller, Bach és Wagner, Humboldt és Max Planck.

t a —

Meissen - a Vinzenz Richter borozó

Drezda — „Észak Firenzófc“. A világhírű Zwinger koronakapuja

a „Dolle Mina$“

Az utóbbi időben az Atlanti-Óceánon fáll harcosabb nővéreik példáját követve, a nyugat-európai lányok és asszonyok is támadást indítottak a férlisovlnizmua allen.

Mind ez ideig Hollandiában került sor a leglátványosabb női felszabadítás! törekvésekre. A holland nőharcosok, akik közöl nagyon sokan bájosak, és 30 éven aluliak, Dolle Minasnak nevezik magukat. Ez az elnevezés egy XIX. századbeli holland suffragette nevéből származik, akit Wilhelmina („Mína“) Druckernak hívtak, s bolondnak tartottak.

A Dolle Minas igyekszik megértetni Amszterdam férfi lakosaival viselkedésüknek a nők érzékenységét sértő megnyilvánulásait. így például az utcán klbfvóan a férfiak után rittyentenek, merész szemekkel szinte levetkőztetik és félreérthetetlen megjegyzésekkel illetik őket — mint a férfiak szokták!

Bár más európai női mozgalmak ilyesfajta lendületossége nem vetekszik a hollandokéval, valamennyien egyetértenek az alapvető célkitűzések egész sorában. Valamennyien követelik a válás és az abortusz-törvények liberalizálását, a szülotéssxabályozásra vonatkozó ismeretek szélesebb körű terjesztését 6s az egyenlő munkáért egyenlő bér törvények hatékonyabb megvalósításét.

Svédország világszerte a feminista csoportok példaképe. Annak érdekében, hogy a férjek ösztönöszék feleségüket állás vállalására, az adózási törvényeket Agy változtatták meg, hogy jövőre a nős férfiakat ugyanolyan arányban megadóztatják, mint az agglegényeket — ami anyagilag erősen érinti a munkát nem vállalő asszonyok férjét. A svéd szociáldemokraták elítélik az otthonmaradó „luxus háziasszonyokat“. Svédország közoktatási rendszerét a közelmúltban ilyen szellemben változtatták meg. Az isknlásflúknak meg kell tanulniuk kézimunkázni és el kell sajátítaniuk a házimunkákat, a lányok pedig autójavító és más ipari tanfolyamokon vesznek részt. „Senkit sem szabad a neméből fakadó olűra meghatározott szerepekre kényszeríteni“ — hangoztatja Palme svéd miniszterelnök, akinek felesége gyermekpszichológusként dolgozik.

Angliában júliusban Oxfordhan tartották az angol nők felszabadftási konferenciáját, amelyen az 500 résztvevő megtárgyalta a bérezési megkülönböztetéseket, a leányanyák problémáit, és az „álemancipáció“ veszélyeit. (Amikor a nőnek egyaránt kell otthon és munkahelyén dolgoznia.)

Annak ellenére, hogy a francia nők helyzete folyamatosan, de lassan Javul — 1948-ban megkapták a szavazati jogot, 1985 óta lehet saját bankszámlájuk is, s ma már legálisan kaphatnak postát, anélkül, hogy abba férjük beleszólhatna —, móg mindig számos egyenlőtlenség tornyosul eléjük. A francia nőmozgalom kicsiny, de erősödik. A legerősebb csoport: Le Mouvement Damocratique Féminine. A nőmozgalmak célja: annyira bevonni a nőket a politikába, hogy magok követeljék Jogaikat a kormányzattól.

A múlt évig az olasz nőkre egy évig terjedő börtönt szabhatott ki a bíróság házasságtörésért, mig a férfi semmiféle büntetést zeni kockáztatott ugyanabban az asetbon. Olaszországban a férfi még mindig teljes mértékben hatalmában tartja a családi ügyeket. Még mindig nem vezették be a válást, (mindenesetre könnyen lehet, hogy a képviselőház ez év őszén jóváhagyja a válásokat legalizáló törvényjavaslatot). Hivatalosan nincs megengedve az abortusz és a feleségnek, ha gyermekei is vannak, férjétől kell engedélyt kapnia ahhoz, hogy útlevéikérelmet nyújthasson bel Nömozgalmi csoportok tevékenykednek Jelenleg Torinóban, Milánóban, Geno vában ós Bolognában. Novemberben tartják az első nyilvános gyűléseket Rómában a problémák megvitatására, különösen a szölotésszabályozás és az abortusz törvényjavaslat elfogadására.

A nők az NSZK-bun Is egyre inkább fellépnek a hagyományos férfiuralom ellen. Amikor például Richard Jaeger, a Bundestag nlelnöke a közelmúltban megtiltot ta, hogy női képviselők nadrágban léphessenek a szónoki emelvényre, Lenelotte von Bothmer szocialista képviselőnő nadrágkosztümben jelent meg, jaeger diplomatikusén távol maradt ex alkalommal, bogy elkerülje a találkozást.

Kétségtelen azonban, hogy a legtöbb nyugatnémet no még most is a hagyományos magatartás híve. Legutóbb például egy közvélemény-kutatás során a megkérdezést pémet nők 82 százaléka a férj és a gyermekek gondozását tekintette elsőrendű életcéljának. Noha Nyugat- Németországban a férjezett nők 40 százaléka dolgozik a háztartáson kívül, a legtöbben mégis megdöbbennének, ha férjük mosogatna, vagy leporolná a könyvszekrényt.