A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-10-11 / 41. szám
A Dunáméul) Múzeum kiállítótermében ez alkalommal Milan Mravec nagyméretű olajfestményeivel ismerkedhetett meg Komárom és környékének művészetpártoló közönsége. A meghívóul is szolgáló katalógus bőven Informál Mravec Milánról és művészetéről. A kivándorlók esküvője vagy a Leo nardo de Vinci ihlette Utolsó vacsora című megrendítő vásznainak témafelvetése és élményanyaga többször variálódik alkotásaiban. Az emigráció kérdése sokat foglalkoztatja, mint ahogy gyakran jut szóhoz képein a folklór is a maga rusztikus színpompájában, környezethű Milan Mravec kiállítása Komáromban hangulatában, dinamikájában. Alakjainak robusztus formaadásávaí, súlyos vonalvezetésével egykori freskótanulmányainál is erőteljesebben mutatkozik meg a monumentális művek alkotásaira hivatott művészi egyénisége. Modernsége előtt sem lehet értelmetlenül állni, mert képeinek tartalmi ereje és harmonikus színvilága, tematikai variálódása, nemes ötletessége felemelő humánumot áraszt. A kiállítást Jaroslav PolakoviC műtörténész méltatta. Hangsúlyozta, hogy Milan Mravec eddigi alkotásaiban leginkább az űzött, meghajszolt ember felé fordult. Emberi sorsok és meggyötört életek érdekelték elsősorban s ábrázolásában így „változtatta“ valósággá gyakran misztikus szimbólumait. Jelképei így minősültek azután társadalomrajzzá, művészileg megfogalmazott történéssé. Bánat és csendes öröm, tragikum és fel-íeltörő fanyar humorú pillanatképek rögzítődnek képein, s így válnak a művészet segítségével történelemmé. Kompozícióinak szuggesztiv ereje egyre inkább Igazolja művészi szándékának igazát s alkotó módszerének helyességét. Milan Mravec 1938-ban született Rakován. Már középiskolai tanulmányai közben Is foglalkozott festészettel. Az 1953—58-as esztendőkben elvégezte az Iparművészeti Középiskolát, majd 1958—64-ben a bratislavaí Képzőművészeti Főiskolát. Azóta több egyéni és csoportos kiállítása volt. 1964-ben és 1966-ban a pozsonyi Fiatalok Galériájában (Galéria mladých J állította ki figyelemre méltó festményeit, majd 1965 és 1968 között Brünnben, Bratislavában és Prágában vett'részt több tárlaton. —«m — I A dzsessz királynője Varázsa megfejthetetlen. Kiáll a színpadra egy testes, markáns vonású néger asszony és énekel. Önfeledten dalol, s közben végigjárja az emberi ének szinte minden műfaját és lehetőségét, improvizál: játékos kedéllyel kap jel egy-egy dallamot, máskor himntkusan sejtelmes atmoszférát áraszt, valami leírhatatlan belső erő fűti-hevíti minden hangját. Kriszíályttszta éneke betölti a színház hatalmas nézőterét. A hangok mintha a föld mélyéről, tiszta fogásként törnének elő. Néha elementáris erővel zengenek, máskor a végtelennek tűnő, improvizált dallamok elringatnak, s időtlenné válva vesznek körül. Varázslatos pillanatok ezek ... Ella énekel. Ella Fitzgerald 1920-ban született, a virginiai Newport News városában. Kétesztendős volt, amikor szülei New Yorkba vándoroltak, ahol apja elhagyta családját. Édesanyja mosásból élt, s oly sokat villáit magára, hogy egy váratlan betegség szinte órák alatt végzett vele. A 12 esztendős Ellát nagynénje nevelte. A kislány már iskolás korában amatőr énekversenyeket nyert. A hires néger dobos, Chick Webb felfigyelt tehetségére, s lehetőséget biztosított számára: felléphet a zenekarával, s ha elnyeri a közönség kegyét, heti 15 dolláros gázsival szerződteti. A Savoy közönségének tetszett az ismeretlen lány, s Ella azontúl Webb zenekarával szerepelt. A hires dobos 1939-ben, 32 éves korában meghűlt, s ö átvette a zenekart, amelynek 1943-ig vezetője volt. Ekkor már világhírű énekes, hanglemezeit szétkapkodják, szirupos slágerekből remekműveket formál, bejárja a világot. ■ lói ismerjük csodás hanglemez!elvételeit, dé ha végighallgatnánk belőle több százat, akkor sem kapnánk olyan megismételhetetlen élményt, mint budapesti dalestjén kaptunk. Hallottunk fájdalmas bluest, fülbemászó slágert, dzsesszt, spirituáléi, újra gyönyörködhettünk Gershwin Summertime-jában. Ez az utánozhatatlan énekes mindent tud, amit előadóművész tudhat. Elképesztő hangterjedelme, virtuozitása vetekszik bármiféle hangszeres improvizációval. Művészete egyedülálló és megismételhetetlen. Több mint három évtizede a dzsessz koronázatlan királynője. S Ellát sosem fogják delronizálni... K. Gy. Szemtől szembe ,.. (Bán Béla felvétele) 17
