A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-10-11 / 41. szám
A Babits-villa bejárata okért sem leszek öngyilkos. Megmutatja, hogy ez nevetséges gőg volt. Mindennap valami újat talál ki, amivel gyötörjön.“ — Megrendítő! A Babits-villa megmaradt bútordarabjain kívül ott látjuk feleségének falfestményét és a Pátzay Pál által készített halotti maszkot. A falakon neves és kevésbé ismert festők művei, így például Bajor Ágoston rézkarca, Basch Edith olajfestménye, Scheiber Hugó pasztellrajza, Hoffman Edit tusrajza, Rippl Rónai József festménye a már beteg költőről. Ugyancsak be vannak keretezve eredeti kéziratai. A polcokon Babitsnak könyvalakban megjelent művel. A gyerekszobában Babits leányának kedvenc játékai, holmijai láthatók. Mint az idegenvezető közölte, Babits lánya 1956-ban kiment Londonba, ott férjhez ment, s hiába hívta haza a magyar állam, kínált fel neki igazgató-tanítói állást, a költő lánya nem hajlandó hazájába viszszatérni. „Adsz nyáron nyugovást és szép csendességet“ — mondotta a beteg Babits Mihály a villát körülvevő kertjéről, ahonnan a kilátás egyenest a Bazilikára esik. Itt minden a nagy műveltségű, a világirodalommal oly közeli kapcsolatban levő költőre emlékeztet. Lapozgatok Dante Divina Commediájának élethű fordításában, amelyért a költő Viktor Emánuel olasz királytól jelentős összeget kapott, mert szerinte: Babits Mihály átköltése olyan tökéletes és szép munka, hogy ha Dante magyar lett volna, akkor sem írhatta volna meg magyar nyelven szebben és jobban. Az esztergomi Babits Múzeum 11 Esztergom Magyarország Tlgyik legősibb és legszebb városa. Telis-tele műemlékekkel, műkincsekkel, régmúlt Idők beszédes emlékeivel. Idegenforgalma ennek megfelelően nagy. Az impozáns bazilika uralkodik a táj felett. Ott látni a legtöbb Idegent, a sok külföldit. Tatarozzák a bazilikát, amely a maga 22 méteres korinthusi oszlopaival, 57 méteres oldaltornyaival és hatalmas 71,5 méter magas kupolájával ma Magyarország legnagyobb temploma. Az érdeklődő bel- és külföldi turisták a bazilika belsejét zavartalanul megtekinthetik, miközben a javítás is rendben folyik. A történelmi emlékekben gazdag városban rengeteg a látni és megcsodálni való. Hiszen itt nőtt naggyá a XI.—XII. századi magyar királyság és egyház. A török hódítások idején 1594-ben mint végvári vitéz, Esztergom város ostrománál vesztette életét, Balassi Bálint, akinek szobra égremutatő karddal, ott áll a Várhegy alján. Itt van a Keresztény Múzeum és a Balassi Bálint Múzeum, a világhírű Bibliotheca, melynek 120 ezer könyv és 738 ősnyomtatvány van a tulajdonában, a Bottyán-ház, a belvárosi plébániatemplom és nem is tudja az ember egy lélegzetre felsorolni a sok-sok látnivalót. Engem is hajt, kerget a kíváncsiság. S a tikkasztó meleg az Előhegy felé sodor. A kis Arany János utcából a Babits Mihály útra térek. Az Aranyhegyi útig méltó a nagy költő emlékéhez a nevét viselő utca, aztán már fel a meredek dombon bizony nehezen járható és igen sáros az út fel egészen a Babits Múzeumig, amit az esztergomiak még mindig Babits-villának hívnak. Az 1924-ben vásárolt kis nyaraló három szobáját apró üvegveranda egészíti ki. A villát Esztergom városa múzeummá alakított át, hogy maradandó emléket állítson a nagy magyar költő ott töltött éveinek és munkásságának. A villa homlokzatán olvashatjuk: „Nem is úgy épült, hogy századokig álljon, hanem csak hogy mint a fecskefészek.“ Alatta, már csak igen halványan olvasható Babits másik felirata: „Kertem az egész táj, hol óriás csiga / Kétszarvú dómjával a bölcs Bazilika.“ A villa többi külső fala tele van azoknak a barátainak, ismerőseinek és tisztelőinek nevével, akik itt a költőt 1924-től 1941-ben bekövetkezett haláláig a nyári hónapokban felkeresték. A szobák falait mindenütt festmények, fényképek borítják. A fényképek Babitsot ábrázolják a nyaralóban és kertjében barátaival: Karinthy Frigyessel, Tóth Árpádékkal, Gáal Mózesékkel, Kárpáthy Auréllal, Gellért Oszkárral, Kosztolányi, Dezsővel, Szabó Lőrinccel. Van egy fénykép, amelyben Babits Mihály Illyés Gyula és Komjáthy Aladár társaságában látható. A polgári humanizmus kimagasló alakjának alkővos dolgozószobájában áll a költő íróasztala, s rajta kis táskaírógépe, melyen oly sokat dolgozott. Az alkov falán a felesége által festett felirat: „Non ebur — neave aurerum.“ (Nem elefántcsont és nem arany.) Babits Mihály — mint ismeretes --súlyos betegségen esett át. A gégerákon az operáció sem segített. S amikor már beszélni sem igen tudott, írásban fejezte ki gondolatait. Ezekből a kézzel írott feljegyzéseiből gazdag gyűjteményt találunk üveglappal borított íróasztalán. Ezek egyikét idézem: „Az Isten engem céltudatosan bele akar hajtani az öngyilkosságba. Tűrhetetlenné' akarja tenni a dolgot. Megharagudott, hogy mindig azt mondom, semmi A költő a második világháború kitörése idején érzi a fasiszta veszedelmet. S igazi harcos kiállását jellemzi a Jónás könyve c. verse is. Ez volt Babits Mihály népéhez intézett utolsó üzenete, a humanizmus igazi himnusza. 1941 márciusában még remélhető volt, hogy Babits Mihály hosszú és súlyos betegségéből felépül, de pár hónap múlva végleg elrabolta a kérlelhetetlen halál. Móricz Zsigmond, Szabó Dezső, Kodolányi János, Ignácz Rózsa, Herczeg Ferenc, Szabó Lőrinc, Máral Sándor és a többi akkor élt magyar író és költő nyilatkozatai között ott találom Babits Mihályét is. „Hazavágyom a szépirodalomba: regény, novella, vers, még színdarab is, minden, amit elmulasztottam, ha a sors még egyszer erőt ad ...“ De a sors kegyetlen volt... SÓLYOM LÁSZLÓ Babits Mihály foyadószobája A dolgozószoba részlete
