A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)

1970-10-11 / 41. szám

A Folyik a szorgos munka Warner István bub-elnők jóm, talán több, mint magángazda koromban, azaz igazság. Egyébként nem panaszkodom, megvan min­denem ... A fiaim? Az idősebbik a rimaszombati cukorgyár agronó rausa (most vásárolt autót), a fia­talabbik meg ipari tanuló, tv-sze­­relő iesz, Tetszik neki a szakma, az ő dolga ... Az Íróasztal mögött ül Bodnár Katalin könyvelő. Két éve jár Ra­­gyolcről a szövetkezetbe. Négy­szobás családi házat építettek, köz­ponti fűtéssel. Van két kislánya: az egyik 5* a másik 8 éves. — Férjem a Kovosmaltban dol­gozik. Sok a „szolgálati útja“. Mit csináljak? Megszokom las­san ... — mondja a fiatalasszony. — Szeretnék nagyobb összeget nyerni a lottón —■ nevet fel. — Nem mondom, jó lenne az autó, de pillanatnyilag nem vehetünk. Nem is izgat, komolyan mon­dom ... A hobbym?... Szeretem a tánczenét — általában a zenét —, és nagyon szeretek táncolni, sajnos, ritkán kerül rá sor. Alkotni, teremteni akart: sikerült) A mesék általában ügy kezdőd­nek, hogy hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ember... Molnár Tibor, az autószerviz vezetője mokány, keménykötésű, barnabőrű, feketehajú fiatalember. Szemében örök nyugtalanság, lá­zas keresés és tenniakarás pa­rázslik. Mellesleg, egy évig a kon­zervatórium hallgatója volt. Cso­dálatosan harmonlkázlk. Gyönyö­rűség hallgatni a játékát. Alkotni, teremteni akart, és az eredmények azt bizonyítják, hogy a szándéka sikerült. — Hogyan is kezdődött? — Néhány évvel ezelőtt felépí­tettünk egy garázst: hat tehergóp kocsi fért bele — emlékezik Mol­nár Tibor. — Akkor ötlött fel ben­nünk a gondolat, hogy javítómű­helyt csinálunk belőle. De hogyan? Kicsiben kezdenénk, négy-öt szak­munkással indulhatnánk. Körül­néztünk a környéken, Csehország­ban is, tapasztalatokat gyűjtöt­tünk, aztán nekivágtunk. Kizárólag Skoda gépkocsikat javítunk... 1968 májusában felutaztunk a Mla­dá Boleslav-i gyárba, szerződést kötöttünk az illetékesekkel. A pót­alkatrészek nagyobb részét egye­nesen a gyárból kapjuk Itt jegy­zem meg, hogy ma a raktári kész­letünk értéke másfél millió koro­na. Elvállaltuk a garanciás ellen­őrzést és javításokat Is ... Indu­láskor arról álmodoztam, milyen jó lenne, ha legalább tíz gépkocsit látnék az udvaron. — És mar — kérdezem. — Ma? — mosolyog. — Eggyel se hozzanak be több kocsit, mára elég! 24 alkalmazottunk és hét ipari tanulónk van. Az idén 41 jelentkezőből csak kettőt tudtunk felvenni. Szervizünknek Igen jő a híre. Eddig egyetlen reklamációt sem kaptunk, a gyár sem. Elége­dettek is a munkánkkal. Jutalmul 22 alkalmazottunkat tíznapos ta­nulmányúval összekötött üdülésre hívta meg a Skoda gyár Mladá Boleslavba. — Milyen a forgalmuk? — Naponta 20—25 gépkocsit ja­vítunk meg A havi forgalmunk negyed millió korona körül mo­zog. A napokban jubilálunk: az ötezredik kijavított gépkocsit ad­juk át. — A munkatársaival elégedett? — Itt van például Szabó Kata­lin — három hónap óta Szabőné —, a Jobbkezem. Kezdettől fogva itt van mellettem, jól bedolgozta magát. Nélküle nem tudom, mit csinálnék. Merem állítani, hogy kiváló szakemberekkel rendelke­zünk, jó és precíz munkát adnak ki a kezükből. És hát a helyette­sem, szintén kiváló ember, jőba­­rát. — Fejleszteni, bővíteni kellene az üzemet — szól közbe Blaskó István műhelyvezető helyettes. — Most már valóban annyi a gépko­csi, hogy lassan nem tudjuk hol elhelyezni őket... Annyit szeret­nék még mondani, hogy én tős­gyökeres püspöki vagyok és kez­dettől Itt dolgozom. Minden elért eredmény örömöt okoz és kedves számomra. Szívesen jövök a mun­kahelyemre, boldog vagyok, ha itt lehetek, nagyon őszintén mondom. Van ebben a kis üzemben fantá­zia... — Befejezésül mit tanácsol a gépkocsi-tulajdonosoknak? — for­dulok utolsó kérdésemmel Molnár Tiborhoz. — Minden ötezer kilométer után hozzák be kocsijukat a szervizbe. Megéri a fáradságot és a néhány koronás kiadást, mert biztonságo­san utazhatnak és sok kellemetlen­séget, esetleg tragédiát előzhetnek meg. ■ Fülekpüspökl nem akármilyen községi Hallgatag mozdulatlansá ga beszédes: szépet akaró és igénylő emberekről mond Igaz me­sét. Nekem semmi mást nem kel­lett tennem, csak lejegyezni a me­sét. Közben sok igaz és őszinte ba­rátra leltem,.. LOVICSEK BÉLA Molnár Tibor és Ssabó Katalin Falnrészlat Frandl Sándor felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents