A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)

1970-10-11 / 41. szám

Meghalt Hasszer elnök Gamal Abdel Nasszer 1918. ja nuár 15-én született. Apja posta­tisztviselő volt. Kairóban elvégez te a katonai akadémiát. 1952-ben mint ezredesnek Na­­gib tábornok mellett jelentős sze repe volt Faruk király lemondatá sában, majd 1953-ban a köztársa­ság létrehozásában. 1954-ban mi­niszterelnök lett, Ős Naglb lemon datása után gyakorlatilag az el­nöki teendőket is ellátta. 1956-ban, miután köztársasági elnökké vá­lasztották, törvényt hozatott a Szuezi-csatorna Társaság államosí­tásáról, majd ő vezette az egyip tömi nép harcét 1956 őszén az an­gol—francia—izraeli beavatkozás és 1967-ben az izraeli agresszió el­len. Nasszer nevéhez jelentős gazda­sági és szociális sikerek fűződnek, melyek-at az egyiptomi nép az ő ve zetésővel ért el. Ezek közül a legjelentősebb a szovjet műszaki segítséggel épült asszuáni gát és vlzlerőmű átadása. Nasszer elnök a Szovjetunió tá­mogatásával haladó, antíimperia­­lísta politikát folytatott. 1964-ben a Szovjetunió Hőse címmel és a Le­­nin renddel tüntették ki. A Csehszlovákiai Magyarok Tár­sadalmi és Kulturális Szövetségé­nek hetilapja Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő Major Ágoston Grafikai elrendezés: Csáder László Szerkesztőség: Bratislava, Obchod ná u. 7. Postafiók C 398 Telefon: főszerkesztő 341-34 főszerkesztő helyettes 328-64 szerkesztőség 328 65 Terjeszti a Posta Hírlapszolgála­ta, clőfizetésoket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Külföldre szőlő előfizetéseket el­intéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a PRAVDA nyomdaválla­­lat. Bratislava, Slťirova 4. előfizetési díj negyed évre 26,— Kés, fél évre 52,— Kčs, egész év­re IU4,— Kés. Kéziratukat nem őrzőnk meg és ni ni küldünk vissza. A tagkönyvcsere után A CSKP Központi Bizottságának elnöksége 1970. szeptember 18-i ülésén jelentős pártdoku­mentumot hagyott jóvá: „A párt időszerű felada­tai a tagkönyvcsere után“ címmel. A dokumen­tum értékel) az elmúlt hónapokban lezajlott tag­könyvcsere eredményeit és megállapítja: „Sike­rült elérni a célkitűzést, hogy a pártot megtisz­títsuk azoktól, akik eltávolodtak marxi—lenini politikájától, elárulták eszmei és szervezeti alapelveit és nem tettek eleget kommunista kö­telességeiknek. Fokozódott a párt politikai akti­vitása. Az eszmeileg és szervezetileg egységes párt képes lesz társadalmunk vezetésére a to­vábbi szocialista építés útján.“ A dokumentum továbbá megállapítja, hogy a „tagkönyvcserét a megsemmisítő vereséget szen­vedett jobboldali opportunista elemekkel vívott éles harcban bonyolítottuk le. A párt megtisztult azoktól, akik nem tartoztak soraiba. A társadal­mi élet kulcsfontosságú, döntő szakaszait poli­tikailag szilárd párttagokkal erősítettük meg, s a párt szerveit olyan elvtársakkal egészítettük ki, akik helytálltak a nehéz helyzetekben és a marxizmus, leninizmus, a proletár internaciona­lizmus talaján állnak.“ A dokumentum hangsúlyozza, hogy a pártélet új szakasza következett el. „Pattunk egysége­sebbé vált. Minden párttagnak azonos jogai és azonos kötelességei vannak. Ezért meg kell szi­lárdítanunk a pártot és egységét — a Központi Bizottságtól kezdve az alapszervezeteken át min den párttagig. Maradéktalanul újítsuk fel és kö­vetkezetesen alkalmazzuk a párton belüli élet lenini normált. Ez nagyon konkrét feladat. Az elmúlt évek és a közelmúlt tapasztalatai is iga­zolják, hogy egyes pártszervezetekben nem tar­tották be és ma sem tartják be a demokratikus centralizmus elvét és törhetetlen módon meg­lazult a pártfegyelem. A CSKP KB elnöksége ezért igen fontosnak tartja, hogy a párt vala­mennyi szerve, szervezete és tagja következete­sen megtartsa a párt alapszabályzatát. Ez a párt egysége megszilárdításának, minden tagja, min­den alapszervezete aktivitásának, az egész párt aktivitásának és magasfokú akciókepességének alapvető feltétele.“ A dokumentum ezután az egyes tagok felada­taival és kötelességeivel foglalkozva leszögezi: „Mindannyluknak ismét mélyen tudatosítaniuk kellett, hogy csak az lehet a kommunista párt tagja, aki elfogadja a programját, igazodik alap­­szabályzatához, teljesíti a párt határozatait, ak­tívan dolgozik az alapszervezetekben és megfi­zeti a tagdíjat. Egyesek úgy vélekednek, hogy az új tagkönyv átvételével már mindent letud­tak. A Központi Bizottság júniusi ülése ezeknek teljes határozottsággal eszébe juttatta, hogy nem lehet a párt tagja az, aki nem hajlandó po­litikájáért elkötelezetten harcolni. A pártban az aktivitást elsősorban politikai elkötelezettséget, munkakezdeményezést és a marxizmus —leniniz­mus rendszeres tanulmányozását jelenti. A gya­korlatban ez megkívánja, hogy a tag- és a bi­zottsági gyűléseken felvértezzék a kommunista kát, képességeiknek és lehetőségeiknek megfele­lő konkrét pártfeladalokkal bízzák meg őket, ellenőrizve ezek teljesítését, értékeljék, hogy a párttagok hogyan dolgoznak, kommunista maga­tartást tanúsítanak-e.“ A dokumentum figyelmezteti a pártszerveze­teket és a pártszerveket, hogy ne legyenek to­leránsak a passzív tagokkal szemben, ezután részletesen Ismerteti a pártélet lenini normál­nak alapelveit. A kommunistáknak a mai körül­mények között különösen tudatosítaniuk kell, hogy a pártélet, a pártpolitika kérdéseit csakis a párt illetékes fórumain lehet megtárgyalni. E tárgyalások során érvényesülnie kell a párt­tagok egyenlőségének, a kritika és az önkritika teljes szabadságának. A tömegszervezetekben és más pártonkívüll szervekben, az állami szer­vekben a kommunistáknak közvetlen feladatait az Illetékes pártszervek határozatai szabják meg. „A rájuk bízott szakaszon felelnek a poli tikal irányvonal és a határozatok teljesítéséért, szervezik a tömegpolitikai munkát és a dolgo­zókat megnyerik a szocializmus építése alapve­tő feladatai teljesítésének,“ A dokumentum ez­után rátér a társadalmi élet különböző szaka­szain lévő feladatokra, ismerteti az egyes szaka­szokon a kommunisták küldetését, teendőit. A je­lenlegi időszakban „a párt, szervei, szervezetei, minden párttag feladata, hogy figyelmét és ener­giáját az időszerű társadalmi, gazdasági és más előttünk álló feladatokra összpontosítsa. Ez any nyit jelent, hogy kiinduló pontunk a bevált alap­elv: az emberek élete és a párt tekintélye olyan lesz, ahogy dolgozunk, ahogy megszervezzük a munkát, ahogy megnyerjük a dolgozókat ennek a munkának, s amilyen eredményeket elérünk“. A dokumentum pontokban foglalta össze azo­kat a feladatokat, amelyekre a kerületi és járási pártbizottságoknak, az alapszervezeteknek és minden kommunistának a közeli hetekben össz­pontosítani kell a figyelmét. Ezek a feladatok a következők: „— a dolgozok, körében kifejtett tömegpoli­tikai munka, a politikai nevelés fejlesztésére és színvonalasabbá tételére, a dolgozók megnyeré­sére, a pártpolitika valóra váltására, a revizio­nista nézetek és a burzsoá Ideológia elleni esz­mei harcra; — a dolgozók, a szakszervezetek és az ifjúság pártunk megalakítása 50. évfordulója tiszteleté re kibontakozott alkotó kezdeményezésének és társadalmi elkötelezettségének céltudatos fej­lesztése, a felajánlások és a gazdasági tervfel­adatok sikeres teljesítésére; — az 1971. évi gazdasági terv, valamint a gaz­daságot, a tudományt, a technikát, a kultúrát, az életszínvonalat fejlesztő reális ötéves terv kidol­gozására; — az állami szervek megszilárdítására, az állam szervező szerepének elmélyítésére, a szo­cialista törvényesség és az állami fegyelem be­tartására; — az ifjúságról és a szocialista nevelésről történő gondoskodásra; — együttműködésünk és barátságunk további megszilárdítására a szocialista országokkal, elsősorban is a Szovjetunióval; offenzív szellem­ben a dolgozók meggyőzésére, hogy ebben a szö­vetségben lássák hazánk gazdasági fejlődésének és biztonságának legmegbízhatóbb útját és zá­logát, s munkálkodjanak a szocialista országpk közős művének sikerén.“ Ezeknek a kulcsfontosságú feladatoknak a tel­jesítése fontos feltétele a párt további sikeres politikájának. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a „pártpolitika egyik fontos alapelvévé kell válnia a dolgozók iránti tapintatnak, a párt és a nép közvetlen kapcsolatának“. A befejező szakasz Ismét visszatér a tagkönyv­csere értékelésére. „A tagkönyvcsere, e rendkí­vül nagy feladat lebonyolítása során, amikor több mint másfélmillió párttaggal kellett beszél­getni, az egyértelműen kedvezően értékelt ered­mények mellett szórványosan előfordulhattak hibák és tévedések. Ezeket a hibákat a párt alap­szabályzatával teljes összhangban helyre kell hoznunk. Ez csak fokozza a párt tekintélyét és megbecsülését. A tagkönyvcsere folyamán, de előtte Is törölték számos olyan ember tagságát, akik nem ellenségei a pártnak ... Sokan közü­lük cselekvő részt akarnak vállalni a párt poli­tikájának gyakorlásából és fokozatosan, őszin­tén kiigazítják nézetüket, magatartásukat. Az Ilyen volt párttagokat megkülönböztetett mó­don és egyénileg kell elbírálni... Ezzel szem­ben nagyon következetes magatartást tanúsít­sunk a politikai ellenséggel szemben, a jobb­oldalnak a pártból kizárt s nyilvánosan vagy lep­lezetten továbbra is ellenséges tevékenységre törekvő képviselőivel szemben“ — hangsúlyoz­za a dokumentum zárószakasza. Kétségtelen, hogy a tagkönyvcserével a párt­élet, a párttörténet egyik fontos szakasza zárul le. Ez a szakasz felszínre hozta az elmúlt évek, az elmúlt évtizedek hibáit. A párt ütőképességé­nek helyreállítása lehetővé teszi e mélyrenyúló hibák gyökerének megkeresését és végleges megsemmisítését. (sz. j.)

Next

/
Thumbnails
Contents