A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-09-27 / 39. szám
egyik tagja, egy rendőrtiszt e'iőiu lépett, bizonytalanul kezet nyújtanak neki üdvözlésképpen — nyilván többször találkoztak már fehér emberrel. A penalik beszélik a „pidgin english“-t, ezt a kelet-ázsiai keveréknyelvet. Állítólag az utóbbi négy hónapban a börtönben sajátították el, ahol büntetésüket töltötték, mert megtámadták és megölték a szomszédos törzs négy tagját. Négyhónapi börtön enyhe büntetésnek tűnhet ilyen súlyos vétségért — európai felfogás szerint. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni az összefüggéseket: az új-guineai harcos hagyományokat. A harc a legfontosabb ősi szokások egyike, s tekintettel a hozzátartozó ünnepi öltözékre, dalokra, táncokra és szertartásokra, a bennszülöttek számára életük legizgalmasabb, legérdekesebb pillanatait jelentik. A penalik azonban sohasem harcolnak „igazán", s a halálos kimenetelű esetek száma, kevés kivételtől eltekintve, igen alacsony. Mindkét küzdő fél harcosai gyakran állnak rokoni kapcsolatban egymással, s még a harc hevében is tiszteletben tartják ezek*3t a rokoni kötelékeket — nem használnak dárdát, s ha igen, akkor is igyekeznek nem eltalálni egymást. Ennek ellenére a falu csaknem valamennyi férfi lakosa be volt csukva, s ez meglátszik a falu képén. A kunyhók düledeznek, a kertek elhanyagolva, s nő ott minden, csak éppen zöldségféle nem. A penalik gyerekei meglehetősen hiányosan tápláltak, de a penalik még Így Is a legszebb emberpéldányok, akiket valaha is láttam. Karcsúk, magasak, nagy, sötét szemük van. A legtöbb gyerek, aki csodálkozva bámult minket, korban Igen közel állt egymáshoz, öt-tíz évesek lehettek. Ilyen korban igen nehéz megkülönböztetni a fiúkat a lányoktól — valamennyien magas növésűek s a vadmacska bájával mozognak. Mindig együtt tartózkodnak, mintha csak védeni akarnák egymást. Szerettem volna játszani velük, de félénkek, szégyenlősek. A penalik velünk „pidzsin" nyelven beszéltek; saját nyelvük valamiféle kombinációja a sepikek és a maramunik nyelvének, mint ahogy egész kultúrájuk ennek a kőt körzetnek a jegyeit viseli ma' fán. Most érintkezésbe kerültek a ml kultúránkkal Is, ami kitörölhetetlen nyomokat hagyott maga után: iáttunk kimerült zseblámpaelemmel játszó gyereket, férfit, aki óvatosan kúszik tova üres fllmtárolő dobozzal... A változás belopakodik a dzsungelbe, egyre közelebb és közelebb ezekhez az emberekhez. Kétségtelenül hasznukra van, de nem tudok megszabadulni az érzéstől, hogy ezektői a szép szál gyerekektől, akiket fényképezünk, hajdan az ő gyerekeik elidegenednek. Éppen azoknak a változásoknak a következtében, amelyeknek árnyékát látogatásunk veti előre ... A penalik óvatosan, de barátságosan viselkedtek velünk szemben, noha minden okuk megvolt a felháborodásra, hogy htvatianul érkeztünk és letáboroztunk falujuk kellős közepén. A lakosság száma megkétszereződött, s Így látogatásunk sem tarthatott soká — gyorsan fogytak élelmiszerkészleteink. Néhány fegyveres penal! elkísért a szomszédos faluba. Búcsűzáskénl mindnyájunkkal kezet ráztak. Elindultunk vissza, a partmenti síkság felé. Vissza a huszadik századba. Szöveg: GARRY STEER Képek: JOHN DAVIS Üj-Guineu bennszülötteinek többsége — i többi sxinesböríi emberfajtához képezi — meglepően európai benyomást kell. Ez a mosolygó leány azonban kimondottan negroid tipns Cj Guineái gyerekek játszanak Ennek z tlruccai rokon madárnak a fiókáját a bennszülöttek megszelídítik és háziállatként nevelik. Ez a madár szolgáltatja csaknem kizárólag az új-guineai bennszülöttek protein szükségletét A tengerfenék kincseinek A hatalmas olajtársaságok mohóm es ág gódva figyelnek ... A réz-, a kobalt- és s nikkel-érdekeltségek „kereskedelmi orrukkal“ szimatolnak ... A Pentagon, a Big Brother, erő sen érdeklődik... A fejlődő országok tudni akarják, kínálkozik-e valami jó számukra, — ilyen és hasonló reakciókat váltott ki a tengerfenék békés felhasználásával foglalkozó ENSZ- bizottság genfi értekezlete. Diplomaták, jogászok, a tengerfenék kutatót alkotják annak a 42 ország képviselőiből álló bizottságnak tagjait, amely szabályzatot akar szerkeszteni a tengerfenék nemzetközi ellenőrzés alá helyezéséről és annak biztosításáról, hogy a tengerek mélyének ásványi kincseit az egész emberiség javára használják fel. A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy nincs ok a sietségre: a tengerfenék mélyebb rétegűinek gazdasági célokra történő kiaknázása a jövő zenéje, —> süt az egyik szakértő hangsúlyozta: „Jelenleg többet tudunk a világőrről, mint az óceánok mélyéről.“ A probléma nemcsak annak megállapítása, hogy a tengerfenék milyen ásványi kincseket lejt; hanem hogy miként juthatnak ehhez a kincshez és miként hozhatják azt felszínre ésszerű költségek mellett. Jelentősen eltér a geológusok véleménye arról, hogy tulajdon képpen milyen kincseket is rejt az óceán mélye. A műszaki szakemberek pedig még nem fejieszteiték ki azokat a megfelelő módszereket, amelyekkel a nagy mélységekből felszínre hozhatják az értékesebb ásványokat. Az említett értekezleten egy kitűnő geológiai térképet készítettek a be nem avatottak számára. Az úgynevezett kontinentális pad vagy talpazat egykor a víz feletti szinten levő földtömegekhez tartozott és a nemzetközi jog értelmében a nemzeteknek szuverén joguk van arra, hegy elmerült földterületüknek legalábbis egy részében természeti kincsek után kutassanak és azokat feltárják. Az 1938-as genfi egyezmény biztosítja a kontinentális talpazattal kapcsolatos szuverén jogokat 200 méter mélységig, vagy „e határún túl Is, ha a víz mélysége lehetővé teszi a természeti kincsek kiaknázását“. Jelenleg a tengerfenék gazdasági célokra történő kiaknázásában nemigen hatolnak 110 méter alá, sőt a partmenti olaj- és földgázfúrásek zöme még kisebb mélységben folyik A tengerfenék-bizottságban folytatott vita arra mutat, hogy senki sem akarja megbolygatni a 200 méteres mélységig terjedő kiaknázás! jogot és ez azt jelenít, hogy nem fognak beavatkozni a jelenlegi partmenti nlujfúrásokba. Ez kielégíti az olajtársaságokat. A genfi egyezménynek az a része okoz most gondot, amely szerint a tengeri hatalmak kutathatnak 200 méter mélységen túl is, amennyiben felfedezik az ásványi anyagok kivonásának megfelelő eljárással*. Ezáltal nyilvánvalóan az iparilag fejlett országok kezébe kerülne minden ütőkártya egy kialakulandó új „aranylázban“. A világ olajkészletének 17 százaléka máris partmenti kutakból ered. A feltárási költségeket érintő számos tényező — Így például a tengerek viharos volté, a parttól való távolság és á szennyeződés megakadályozásának szükségessége — ellenére a világ olajának és földgázának egyre nagyobb része származik majd a tengerből — és végül Is a kutakat kétségtelenül 200 méter alá süllyesztik. Az olajon kívül a tengerfenéken kialakultak az úgynevezett gócok, amelyek — a feltevések szerint — vasat, mangánt és szilíciumot, valamint olyan értékesebb ásványokat tartalmaznak, mint a réz, a kobalt és a nikkel. A bizottság elképzelése az, hogy az ácványi kincsek felkutatását és a még megállapítandó mélység alatti feltárását engedélyhez kössék egy nemzetközi hatóság szedjen ezért illetékeket, s a pénzt főként a kevésbé fejlet! országok javára használják fel.
