A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-09-20 / 38. szám
professzorral Az izmokat is tudjuk lazítani. Vagyis: a sebész minden testrészt megközelíthet. Háromszor (1929—1948—1965) Jártam féléves tanulmányúton Amerikában. A huszas évek végén és a harmincas évek elején ml magasabb szinten álltunk. Akkor az amerikai sebészek Bécsbe Jártak elméletre és Pozsonyba gyakorlatra. Kiváncsiak voltak, hogyan operálunk mi fekélyt, rákot stb. Bécs, Prága és Budapest jelentette számukra a magasabb szintű sebészetet. A második világháború végén nagy fordulat történik az amerikaiak javára. Az óriási technikai és iaboratűrlumi lehetőségek következtében. Az európai orvostudományt ma is gyakran befolyásolják amerikai, illetve angolszász leletek. Nézetem szerint ma — és nem általánosságban — Amerikában legrangosabb a sebészet. Csak azután következik Svédország és Nyugat- Németország. — Mit mond, professzor úr, öt évtizedes tapasztalatairól? — Több volt az örömöm, mint a szomorúságom. Akárhol is jelenek meg, szlovák vagy magyar vidéken, mindig akad valaki, aki jelentkezik a hálájával. É|s ez több gazdagságnál és dicsőségnél. Egyébként is, az a vicc járja, hogy a sebésznek csak barátai vannak, mert akik ellenségei lehetnének, azok mind meghaltak. Állítom, orvos és beteg között nem elég csak a tudomány. Nagyon fontos a barátságos emberi viszony. Éls itt nagy szerepet játszik a nyelv. Különbség, én beszélek-e a beteggel vagy az asszisztensem? Kérdem egyszer egy 81 esztendős embertől: — Hová valóst? Bős! lennék, doktor úr, de most Zabcsikónak hívják. S ezzel kész a szimpátia. Négy nyelven beszélek tökéletesen. Nyelvi ismereteimnek köszönhetem, hogy Clevelandban óriási benyomást tettem egy világhírű amerikai professzorra. A városban több nemzetiség él: magyar, német, cseh, lengyel, horvát, szlovák stb. S én mindegyikkel tudtam beszólni. Vizit után azt mondja a professzor: — Maga jött énhozzám tanulni, mikor ön a világ minden nyelvét beszéli? A nyelveknek köszönhetem, hogy egyetemi tanár lett belőlem. Tízéves koromban nem tudtam más nyelvet a szlovákon kívül. A nyítral gimnáziumban tanultam mag magyarul. Az első világháborúban a honvédekhez küldtek volna, de a nyelv miatt én a közösökhöz helyeztettem magam. Albániában voltam a fronton. Egy Fekete nevű székely ember volt a századparancsnokom. Budapesten Így búcsúzott tőlem: — Fiam, belőled most már cseh lesz, én meg magyar maradok. Azóta se láttuk egymást. Ami a magyar nyelvet Illeti? Nemrégen cikket Írtam a Smenába arról, hogyan töltöttem a második világháború utáni első napot. Szülőfalum (Gbely) orvosa elment a németekkel, én viseltem gondját a sérülteknek. Délután az olajtelepen szökött katonát fogtak el, akiről úgy vélték, robbantani akart. Nem tudtak beszélni vele. Engem hívtak oda, nekem mondta el a katona, hogy megszökött, mert nem akarta átlépni a régi magyar határt. Mikor mindezt a munkások tudomására hoztam, clvilruhába öltöztették és elengedték. Első napom Így hát boldogan telt el. Nem mint sebész, hanem mint a magyar nyelvet ismerő ember, mentettem meg egy életet. — Vannak-e professzor úrnak kedvtelései? — Hogyne. Szenvedélyesen csónakázom. A szlovákiai kenuszövetségnek és a károlyfalusi Tatra evezős klubnak elnöke vagyok. Fiatalabb koromban Pozsonytól le Garamkövesdtg csónakban töltöttem legszebb szabadságomat. Egy hétig tartott az út a Dunán. Egyszer melegítőben, borotváiatlanul kiszálltam Karván a csónakból, nem volt ivóvizünk. Demizsonnal mentem be a faluba, sóért cukorért nyitottam be a boltba. Két fiatalabb lányka állt a pultnál, s azt hitték, nem értek magyarul. — Nézd, annak a csirkefogónak milyen szép keze van! — mondták egymásnak. Mikor megszólaltam magyarul, elszégyellték magukat és bocsánatot kértek. Nagyon szeretem a vadászatot is. Ha vadászt operálok, meghív vadászatra. És én szívesen megyek. A síelésért is még mindig rajongok. Megmásztam a Tátrát is, mint alpinista, és egy évig a Szlovák Hegymászók Egye-A professzor otthon Műtét után a beteggel sületének is elnöke voltam. ívszakok szerint űzöm a sportot. Májustól szeptemberig csónakázás. Ősszel vadászás. Télen sízés. Szeretem a folklórt, a népdalokat. Magyar vadásztársaságban csak csodálkoznak, mennyi népdalt tudok. öt esztendeje kenuzó fiúk csoportját vezettem a Balatonhoz. Debrecenből pedig csupán lányok érkeztek. Engem használtak fel tolmácsnak. Nem győzték kérdezni tőlem: Miért jött Ide a bácsi? Mert igszi túrós, tepertős csuszát akartam ennll És evett már? Még nemi A lányok eltűntek és hoztak egy nagy tál túróscsuszát. — Nemrégen Munka Érdemrenddel tüntették ki professzor urat... — Hetvenedik születésnapomon. A bensőséges családi ünnepségre a károlyfalusi Nemzeti Házban jöttek össze vendégeim: prágai professzorok, szlovákiai sebészek, Fegyinec professzor a Szovjetunióból, Póka professzor Pécsről. Két szlovák származású amerikai orvos is jelen volt. Szülőfalumból két autóbusszal érkeztek fiatalok, két feldolgozott hízósertést is hoztak magukkal. Gondoskodtak a vendégeimről. Szülőfalumban már rokonaim se élnek, mégis figyelemmel kísérem a fejlődését. Rengeteg az új ház, az autó, a gáz- és vízvezeték sem hiányzik a családi házakból. Lakói meggazdagodtak a naftatelepen. S ha hozzám jönnek a betegségükkel, nekik jár ki a legnagyobb protekció... De ugye ezt még az újságíró is megérti? S az újságírónak nincs több kérdése. Végig kellene még járni a sebészeti klinika szobáit, beszélgetni kellene a betegekkel, a klinikát vezető professzor asszisztensével, az ápolónővérekkel, s keresni a határtalan bizalom okát, amely a professzort körülveszi. Elsősorban tőle várnak segítséget a halál szorításából menekülő betegek, először az ő kezébe kapaszkodnak: ügye, segít rajtam a doktor úr? MACS JÓZSEF A világ a számok tükrében Mennyi kávét és teát isznak, mennyi könyvet és újságot olvasnak a földkerekségen Hét országnak van százmilliónál több lakosa Az Egyesült Nemzetek Szervezete a tagállamok statisztikai hivatalaival karöltve, minden évben statisztikai évkönyvet ad ki. Az idei nemrég jelent meg. Mivel az adatok összegyűjtése meglehe^ tösen sokáig tart, az Idei évkönyv nagyrészt még csak az 1988. évi helyzetet tükrözi. A lakosság száma is megoszlása A statisztikai évkönyv szerint 1983-ban 3 463 000 000 lakosa volt a Földnek, 83 millióval több, mint az előző évben. Ez természetesen csak becslés, mert abban az évbon sehol sem tartottak népsz&ml&lést. A népszaporulat átlagos arányszáma 1,9 százalék Ha továbbra Is Ilyen szapora marad az emberiség, akkor a számítások szerint 39 év alatt megkét szerezödlk a Föld lakóinak száma. A legnagyobb a népszaporulat Líbiában és El Salvadorban: évi arányszáma ott 3,7 százalék. Habár Európában az átlagos szaporulat nem éri el az évi egy százaié kot, mégis ez a legzsúfoltabb világrész, egy-egy négyzetkilométeren 92 ember lakik. Világrészenként egyébként így oszlik meg a lakosság: Ázsia 55,9 százalék, Európa 13,1 százalék. Afrika 9,8 százalék, Észak-Araerlka 8,9 százalék stb. 1968-ban hét országnak volt százmilliónál több lakosa. Ezek az országok: Kína 730, India 524, a Szovjetunió 238, az Amerikai Egyesült Államok 201, Indonézia 113, Pakisztán 110 és japán 101 millió lakossal. A lakásviszonyok Nagy-Britannlában a legkedve zőbbek, ott Is Angliában és Walesben, ahol átlag 1.5 szoba jut egy lakosra. Ebben a tekintetben Mexikó fővárosa áll a statisztikával felölelt nagy városok rangsorának utolsó helyén: ott egy lakó helyiségben háromnál több ember szorong. A lakásépítési program tekintetében a Szovjetunió áll az első helyen, persze — abszolút számok ban, Ott 1968-ban 2 200 UOO lakás építését kezdték meg. Utána az USA következik 1 500 000, majd ja pán 1 200 000 épülő lakással. Autók, hajók, idegenforgalom A világ országutain 170 millió személygépkocsi és 46 millió teherjármű futkos. Érdekes adat, hogy a kis Libéria zászlaja alatt csaknem 30 millió re glsztertonna hajőtér hajózik. Ez azzal magyaráz ható, hogy a nagy országok hajózási vállalatai ezt az országot és Panamát választják cégük székhelyéül a kisebb adókötelezettség miatt, japán nak kereken 24 millió, Nagv-Brltannlának 23 800 000 tonna hajótere van. Az ipari termelésről csak néhány adatot ragadunk kt: 1950 és 198" között Ázsia ipart termelése majdnem a hétszeresére növekedett. A japán és az Izraeli Ipar játszotta ebben a legnagyobb szerepet. 1066-ban az Egyesült Államokban, a Szovjetunió ban és japánban használták fel a legtöbb acélt abszolút mennyiségben, a fejenkénti mennyiség tekintetében azonban Svédország, Wyugat-Németor szág és Csehszlovákia egészen felzárkózott az USA mögé. Az ENSZ statisztikai évkönyve az Idén tartalmaz először adatokat a kávé-, tea- és cukorfogyasztás rél. A teafogyasztásban természetesen Nagy-Britan niáé a pélrna — ez nem Is lehet másként. Ott minden ember, a csecsemőket is beleértve, 4180 gramm teát fogyaszt évente. A további sorrend: Írország 3740 és Üj-Zöland 2950 grammal. A legtöbb kávát az észak-európai államokban Isszák. Köztük Is Svédország áll az első helyen 13.5 kilő fejenkénti évi fogyasztással. Norvégiában, Dániában és Finnországban a lakosonként! évi fogyasztás 9—11,5 kilő. * Fejenként évi 108 kilő cukorfogyasztással Sin gapore vezet a világ országai között. Az utána következő Írország több mit 50 kilóval lemarad, ott egy-egy lakos évente 83 kiló cukrot fogyaszt. A harmadik helyen Ausztrália áll 57,7 kilúval. Könyv- és lapkiadás A legtöbb könyv a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban és Nagy-Brltanniában jelent meg. A földkerekségen megjelent összesen mintegy félmillió mű közül 75 723 a Szovjetunióban hagyta el a nyomdát. Az Egyesült Államokban 59 247. Nagy-Hritannlában 31 372 könyvet adtak el, sok milliós példányszámban. B. K.
