A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-09-13 / 37. szám
— Az már egyszer biztos!... Nem is vágyakozom én már semmi másra, csak a gyerekeimet felnevelhessem becsülettel és kitaníttathassam a tehetségük szerint — zárja le a beszélgetést Solik Miklós kissé megílletődötten, s cigarettával kínál. A művelődési otthon Talán ezzel kellett volna kezdenem írásomat, mert ez a létesítmény — Gyula-major éke, gyöngye — az álami gazdaság fejlődésének és eredményes munkájának a koronája. Ez év januárjában készült el. 2 millió 200 ezer koronába került, a berendezése pedig 100 ezerbe. Beosztása korszerű, minden igényt kielégít. Van Jól felszerelt színpada, 160 ülőhelyes nézőtere, olvasóterme, irodája. A nagy, tágas előtérben van a büfé, ruhatár, ott áll a biliárdasztal, zenegép, asztalitenisz, lemezját- 3Zós rádió, tv-kőszülék, filmvetítőgép ... A szépen berendezett, 85 ülőhelyes tanácsteremben üzemi gyűléseket tarthatnak, egy-két napos iskolázásokat, előadásokat rendezhetnek. Az orvosi és fogászati rendelő helye is megvan, csupán a berendezés hiányzik, de az is meglesz rövidesen, s akkor megvalósulhat a tervezett heti kétszeri rendelés. A művelődési otthon rendszeres látogatói a fiatalok, akik lelkesek, fegyelmezettek, s tudnak nemesen szórakozni: táncolni, játszani. S ami a leglényegesebb: magukénak érzik az egész létesítményt. Megbecsülik, megkímélik, mindenre vigyáznak, mint a szemük fényére. A legfiatalabb korosztály is meg-Solik Miklós traktoros .találja a magáét. A zeneiskolának 15 látogatója van. Zongorázni, harmonikázni és gitározni tanulnak soha nem látott lelkesedéssel és akarattal. A parkosításról »am feledkeztek ,meg. Máris 300 rózsatő virít ős illatozik, nyírott spireasövény bontogatja hajtásait az épület körül, idővel pedig seprű- vagy piramis jegenyefa-karéj öleli körül a művelődési otthont. A berendezés, a szőnyegek, függönyök összeválogatása és elhelyezése, a parkosítás megtervezése, megvalósítása mind, mind Forró Imre komáromi tanárember tehetségét, emberségét és ízlését dicséri. Az ő elképzelései szerint töltődik meg a művelődési otthon nemes, embert gazdagító és szépítő tartalommal, ö szervezi és irányítja a rendezvényeket, melyekre a négy autóbusz összehordja az egész állami gazdaság területéről a szórakozni vágyó dolgozókat. Talán így valósul meg az a gondolat és igény, hogy lassan eltűnik a tanya, falu és a város közti különbség. így nyer bizonyítást az a tény, hogy a legegyszerűbb ember is esztétikai érzékkel születik, s most már eljut oda, hogy nemcsak nézi az egyre gazdagodó és szépülő környezetet, hanem értékeli és büszke rá. LOVICSEK BELA Prandl Sándor felvételei ben mutatta meg Fochova Anna kedvesnővér. S hogy mtért érdekes ez a látnivaló? Mert a következő „hátborzongató" legenda fűződik hozzá: 1841-ben történt, hogy az elhunyt Zwespenbauer Kelemen lelke megjelent egy 15 éves cselédlányka, Fischer Regina előtt. Ez a szellem elmondta, hogy gyilkosság révén Jutott kétszáz aranyforinthoz élete utolsó Idejében. Halála előtt azonban meggyónta bűnét, a feláldozásért vállalt ígéretért azonban nem tartván meg, most a ttsztító-tüzben szenved. — Menj el a feleségemhez — mondta a szellem a leánynak. Kérd el a neki átadott aranyakat és osztd szét a szegények közöttI Az asszony azonban nem hitt a lánynak. „Valami kézzelfogható bizonyítékot hozzál, hogy tényleg az uram küldött a pénzért" — mondotta. Erre aztán a szellem ráhelyezte jobb kezét a lány kelengyeládájára, amely egy három rétegben összehajtott takaróval volt lefödve. Es íme a szellem érintésére nemcsak a takaró égett át, de a deszkalapon is ott maradt beégetett kéznyoma. Az asszony erre átadta a lánynak a kétszáz aranyat, a lány kiosztotta azt a szegények között — és a szellem azóta sem háborgatott senkit! Am most ígéretemhez híven hadd „lőjem" le az utolsó pletykakacsát isi Nos a Dóm koronáját nem veszi le senki, mégcsak azért sem, mert magyar vonatkozású. Már meg Is kezdték bearanyozását, és szeptember végére bárki megcsodálhatja. NEUMANN JÁNOS Szebb lesz, mint valaha % Lebontják-e a Dómot az új híd miatt? # Megbolygatják-e a halottak nyugalmát? O Leveszik-e a Szent Márton templom tornyáról az aranyozott magyar koronát? Lassanként lekerülnek már az állványok az egykori pozsonyi koronázó templom testéről, de mellette ott sorakoznak még az építkezések ismert kísérői, az apró fabódék. Az egyik Ilyen bódéban találom meg a restauráclós csoport két „főnökét", Rybárik János szobrászt és Mészáros Irina festőművészt. Szűk kis birodalmukban kedvesen fogadnak, még egy pohár kitűnő borocska Is előkerül az ott felhalmozott kőszobrok közül. Először is magáról az ősi templomról mohdanak el néhány kevésbé Ismeri adatot. — A Szent Márton plébániatemplomot (az egykori koronázó templomot) 1221-ben kezdték építent. — Eredetileg gót stílusú volt, a későbbi restaurálások során kevertek bele barokk-elemeket. A templom bolthajtásos profilja igen hasonlít a bécsi Szent István dómhoz. Főhajójának magassága 16 méter, falat másfél méter vastagok. Egyik érdekessége a torony tetején látható aranyozott korona, amelynek súlya mintegy 150 kilogramm, szélessége és magassága egyaránt két méter körül van. Sokan azt htsztk erről a koronáról, hogy még az első építők helyezték ide. Az Igazság azonban az, hogy csupán az 1760-ban végzett restaurálást munkálatok alkalmával került a torony tetejére. — A templomhoz több régi kápolna Is tartozik — folytatta Rybárik János, a szobrász-restaurátor. — Azt azonban, hogy mikor épültek, ml ts csak a későbbi belső tatarozást munkálatok kapcsán tudjuk majd megállapítani. A templomhoz földalatti kétszintes hatalmas kripta Is tartozik, itt főképp papok és a város rangosabb polgárai pihennek. Ezeket a kriptákat ts csak később javítjuk, azt azonban már előre megmondhatjuk, hogy semmiféle „szentségtörést" nem követünk ell A restauráció — Az a „legenda" ts nevetséges volt, hogy a hídépítés miatt le akarták bontani a Dómot — folytatta a két művész. — Már csak azért Is abszurdum volt ez a rosszindulatú pletyka, mert hiszen a templom restaurálását a hídépítésnél Jóval hamarabb kezdtük el. Érdekessége egyébként e tatarozást munkálatoknak, hogy ml a Javítást eredetileg a barokkal kevert gót stílusban akartuk elvégezni. Több meglepetés ért azonban a munka megkezdése után. A barokk díszek mögött értékes régi gótikus szobrokat fedeztünk fel, amelyek azt Igazolták, hogy a templom eredetileg tiszta gót stílusú építmény volt. Ez a felfedezés adta aztán azt az ötletet, hogy restauráljuk a régi szobrokat ts és eredeti gót stílusban adjuk át az iij köntösbe öltöztetett Dómot a város közönségének. A külső részek Javítását — a torony tetején levő koronán kívül — már be Is fejeztük, a templom belső részelnek Javítását három éven belül szeretnénk elvégezni. A belső részek restaurálása azért kíván Ilyen hosszú időt még, mert rengeteg műkincs, szobor, kép, ablakkeret, továbbá a csaknem ötszáz éves „ktsorgona" javítását kell elvégezni. Nagy munka lesz ezen kívül a kétszintes kripták helyreállítása és a földalatti kápolna, valamint a szentélyek restaurálása; ezeket később a nagyközönség Is megcsodálhatja majd. Nem beszélve arról, hogy restaurálás közben nyilván sok befalazott freskóra és szoborra Is bukkanunk, s ezeknek rendbehozása szintén sok Időbe teltk. Legutóbb például az Anna-kápolnában fedeztünk fel egy ismeretlen falfestményt. Lesz miben gyönyörködni — Nemcsak a város közönségének, de a hazai és a külföldi turtsták számára Is nagy Idegenforgalmi látványosság lesz az őst Dóm. Állandó kiállításon tekinthetik meg a restaurálás folyamatának fényképeit és a templom kincseit. Megtekinthetik a kriptákat és a földalatti kápolnát, ahol valamikor az „Istenítéleteket" hajtották végre. Ugyancsak régészeti látnivaló lesz az dz őst várfalrészlet Is, amelyet a Szent József kápolna alatt találhatunk meg. Látványosság végül a cseh királyok kápolnája, az északi kápolna és a gótikus torony is, ahol a templom mesés kincseit csodálhatja meg a közönség — fejezték be magyarázatukat a restaurátorok. Egy különleges érdekességről azonban mégiscsak megfeledkezett Rybárik János és Mészáros Irina. Arról az ereklyéről, amelyben egy kéz beégetett nyoma látható. Ezt a templom egy külön helyiségé
