A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)

1970-08-30 / 35. szám

kimossa belőlem az Izgalmakat a tengervíz, amely különben Is Igen csábító vo'it a 35°-os melegben. Odesszának több strandja van, de mind a várostól távolabb, ahol a kikötők vize már megtisztul. A késő délutáni órákban is ren­geteg volt még a fürdöző, de nagy­szerű, hogy mégsincs tolongás, hiszen a tenger olyan végtelen. Sűrűn lehetett Idegen beszédet hallani, hiszen magában a Szov­jetunióban is számos nemzet é'i, és a külföldiek is egyre Jobban felfedezik az országot. A téglából épített, 36-os számot viselő házikó nagyon kedves volt, teljes kényelemmel szolgált. De az út tú’isó felén a téglaházakkal szemben nagy, sátor-házak sora húzódott, a közbeeső térségeken pedig csak kis, levert sátrak tá­bora állott. Este a kanyargós utak mentén kigyültak a neonlámpák, a kempingőr farkaskutyájával meg­indult körsétájára a kerítés men­tén. A nagy, cirkusz-szerű körsá­torban gyülekeztek a vacsorázok, ott volt az önkiszolgáló étkezde. Én inkább kisétáltam a tenger­partra és egy szeilős étteremben fogyasztottam el az Ízes saslikot. Másnap, éppen fürödni készül­tem, mikor Jött egy hírnök és li­hegve szólt, menjek be a városba, az Inturlsztban sikerült repülő­gépre helyet blztositanlok számom­ra a késő délutáni órákban. Mit volt mit tenni, elmentem a városba, de csak hogy megmond­jam, számomra már nem olyan sürgős az egész, Jói érzem maga­mat a kempingben és 2—3 napig szívesen maradok. A hölgy, akinek tegnap még kö­nyörögtem, hogy legalább mára próbáljon Jegyet szerezni, meg­döbbenve nézett rám, hogy milyen szeszélyes vagyok. Mivel közölte, hogy a Jegyet nagy utánjárással sikerült biztosítania és 8—10 nap­nál előbb aligha sikerül másikat szereznie, átvettem hát, bár nem nagy lelkesedéssel. A városnézés­nek fuccs, a Fekete-tengeri lubic­kolásnak fuccs. Egyről azonban nem feledkez­tem meg. Hogy az Inturlszt útján Moszkvában szobát biztosítsak éj­szakára, illetve. ottartózkodásom idejére. Mivel Moszkvában naponta két millió turista fordul meg, a legtöbb amit tehettek értem, hogy ajánlólevelet adtak a központi el­szállásoló Irodába, amely — mint később tapasztaltam — eredmé­nyesnek bizonyult. Este hét óra tájban érkeztem meg a vnukovől röptérre, amit a Tv-ben már annyi­szor láttam. Dehát Moszkva — ez már egy másik fejezet. Folytatás következik

Next

/
Thumbnails
Contents