A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)

1970-07-05 / 27. szám

ültetvények egyszerre elmaradnak az első teraszszerfien emelkedő tenephullámmal, ahol a föld ki­száradt, terméketlen s csak ltt-ott látni rajta ugy-egy porlepte füge­­vágy kenyériét. Szicília belső területeinek sze­génységét ottjártunkkor még job ban kihangsúlyozták a földrengés által elpusztított házak romjai. Castelvetranóban, Mentiben. Vitá­ban s az 1968-as nagy földrengés által súlytott más városokban ösz­­szeomlott vagy megsérült a lakó­házak zöme. Az emberek ma ide­iglenes barakkokban laknak, s eze­ket csak lassan tudják szolidabb szükséglakásokkal pótolni. A tég­laépületek helyreállítására pilla­natnyilag csak a gazdagabbak gon­dolhatnak, mert késedelmes az ál­lami segélyek folyósítása. A városok és falvak között ma­gányos nagybirtokok, latifundiu­mok. Igen, a hííbérbirtok és a hű­béri társadalmi szerkezet túlélte a szigeten az összes társadalmi rend­szereket, és csökevényetben napja­inkig fennmaradt... Fennmarad­hatott azért, mert valamennyi ide­gen hódító számára — a föníciai­aktól a Bourbonokig — Szicília mindig csak gyarmat volt. A föníciaiak után a görögök, a karthágóiak, a rómaiak, a bizán­ciak, a szaracénok, a normannok, a franciák és spanyolok hatalmu­kat azzal erősítették meg, hogy a földet híveik között osztották fel, akik korlátlan hatalomra tettek szert a föld és a lakosság fölött. S egy olyan légkörben, amikor a földbirtokos könyörtelen brigan­­ftk bandáival tartja fenn hatal­mát, megszületik u Maffia. Az év­századokon át változatlanul fenn­álló társadalmi viszonyok gyümöl­cse, s ezért születését nem lehet pontos évszámmal jelölni. A Maffiának ősidőktől Palermo volt a központja, s főnöket Innen irányították a szervezetet, mely­nek legfőbb Jövedelmi forrásai: bérgyilkosságok véghezvitele, csempészet, rablás, zsarolás, gyúj­togatás, kútmérgezés. Szicíliában mindig gyenge volt a közhatalom, gyakran lépett a helyébe a Maffia s látott tel bizonyosfajta „népi Igazságszolgáltatást“. A század elején a Maffiában va­lamiféle munkamegosztásra került sor, amt a mai napig fennmaradt. Külön Maffia-csoportok „dolgoz­nék“ az ültetvényeken, a piacokon, Majfta-tagok szabad Idejükben énekesmadarakra vadásznak a vágóhidakon, a bérfuvarozásban, n kikötőkben és másutt. Egy-egy szervezet alapja a család — fa­­iniglía, ehhez tartoznak a rokonok és a barátok, néhány család ma­gasabb rendi szervezetet, coscát alkot, az azonos bűnözést folytató coscák szövetségének consorteria a neve. Minthogy Olaszország területé­ről évtizedek óta éppen Szicíliá­ból vándorol ki a legtöbb ember az Egyesült Államokba, csakha­mar ott is alakultak Maffia-szer­vezetek. Castelvetranóban jelenlé­tünkben sokat emlegették az em­berek földijüket, a híres amerikai gengsztert: Vtto Genovesét. A har­mincas éveknek ez a legveszedel­mesebb gonosztevője 193S-ban megszökött az Egyesült Államok­ból, ahol többrendbeli gyilkosság gyanúja miatt vizsgálat folyt elle­ne. Vito Genovese több más Maffia­­taggal együtt külföldi tapasztala­tainak felhasználásával Dél-Itáliá­­faan kiterjedt csempészszervezetet hozott létre; ennek maradványai még ma is „dolgoznak“. A banda az amerikai hadseregtől cukorral, liszttel és más értékes élelmiszer­rel megrakott tehergépkocsikat lo­pott, s az élelmiszert rögtön Jó pénzért eladta a fekete piacon, a gépkocsikat pedig felgyújtotta. Akkoriban — a Maffia támoga­tósával — az Olaszországtól való elszakadást követelő erős szepara­tista mozgalom bontakozott ki. A szeparatísták 1943. december 9- én Palermóban megtartott első gyűlésén Vito Genovese a mozga­lom célját abban jelölte meg, hogy Szicília mint az USA 49, tagálla­ma csatlakozzék az Unióhoz. A Szi­cíliai Maffia tengeren túli test­vérszervezete szülőföldjüket, Szi­cíliát legszívesebben az Egyesült Államok gyarmatává tette volna, csakhogy minél jobban kiterjeszt­hesse gengszter-tevékenységét. A bűnözési hullám a második világháborút követő Időkben hi­hetetlen méreteket kezdett ölteni. Ez egy másik Maffia-vezér, Giulia­­no érdeme volt, az ellene foly­tatott harcban egyetlen év alatt 46 olasz carabinieri esett el és 734 sebesült meg. Amikor 1947 május elsején a Portállá della Gl­­nestra hágó körüli falvak paraszt­jai fel akarják újítani a régi ha­gyományt és a munkásokkal együtt összegyűltek a hágó közelében egy réten, hogy megtlljék a munka ünnepét, szörnyű esemény történt. A parasztok családjukkal együtt feldíszített kordákon jöttek az ün­nepség színhelyére, csoportokban letelepedtek a szegényes fűbe, elő­szedték a hazulról hozott elemó­zsiát, a kenyeret és sajtot, falatoz­­gattak s elbeszélgettek egy kis bor mellett. Egyszere csak géppuskaro­pogás hangzott fel, a Pizzuta-hegy­­ről tűzöl zúdítottak a békésen fa­latozókra. Három percen belül ti­zenegy halott és ötvenhat sebesült maradt a füvön. Ezzel azonban nem ért véget Glullano bandájá­nak terrorja, a :Maffia tagjai pa­rasztházakat gyújtottak fel és többször kísérletet tettek, hogy meggyilkolják Girolamo Li Gauslt, e szicíliai kommunisták vezérét. A Giullano-baqda számos gaztet­tére csak a Vlterbóban megtartott bírósági tárgyalás vetett fényt, amikor Is a tanúvallomások lelep­lezték a Maffia, a rendőrség, a polgári politikusok és a Giulíano­­banda kiterjedt komplottját. Sőt a bizonyítékok súlya alatt Glullano segédje és későbbi gyilkosa, Gas­pare Pisecíotta elmondotta, hogy a gengszterekkel együttműködött Mattarella akkori miniszter, Allla­­ta herceg, Marchesano monarchis­ta képviselő és a munkásellenes akcióról hírhedt Scelba belügymi­niszter. KA8EÍ. ŠMEJKAt mm Egy ötéve Ebben a környezetben nőnek fel: balról fobbra Uwe (5), Gaby /S/, Ralph /4/, Robert (8) és a kts Heike Ianyja karjánj „Anyu, kérlek, adj nekem mr, egypár vajaskenyérrel többet“ — kérte édesanyját a nyolcéves Robert Graf az Aachen melletti Broichweidenből, amikor reg­gel iskolába indult. Margret Graf (28) csodálkozott ugyan legidősebb fiacskájának hirte­len jött étvágyán, de azért készségesen becsomagolt két vajaskenyérrel többet a fiú is­kolatáskájába, Gélben hiába várta a gyere­ket. Amikor négy órakor még mindig nem volt utthon, az anyja haragja aggodalommá változott. Valami történt a gye­rekkel, mondta, és mozgósította a tanítót meg a szomszédokat. Késő este, több órás keresés után találtak rá a fiúra: va-A kis Robert ezzel a botra erősített pecsenyevtllával akart nyulakra vadászni cogva és éhesen egy vadetető teteje alatt az erdőben. Kezé­ben egy botot tartott, aminek a végére egy pecsenyevillát kö tözött. Ez volt a fegyvere. „Itt akartaim élni egyedül az erdőben, hogy nektek főbb he­lyetek legyen otthon, — mondta a kis Robert, amikor édesany­ja sírva átölelte. — Én va­gyok a legnagyobb a családban, én már el tudom tartani ma­gam.“ Margret Graf, az anya szűk séglakásban, egy alig 3Q négy­zetméter nagyságú barakkban lakik őt gyermekével. Amikor elvált a férjétől, ki kellett köl­töznie az apa üzemi lakásából, hétszámra hiába próbált más lakást szerezni, nap mint nap letörien került haza, mert sen­ki sem akarta befogadni a há­zába egy anyát négy apró gye rekkel. Ekkor határozta el a kis Robert, hogy „férfiként“ fog viselkedni és feláldozza magát. „Gondoltam, ha anyu­nak csak három gyereke lesz, akkor biztosan kap lakást“ —­­mondja. Robert áldozatválalása hiába­valónak hizonýhlt. A család még mindig a barakkban lakik. „Nyugat-Németországban nem szeretik a gyerekeket — mond­ja Margret Graf rezignéltan. — Vagy ismernek talán valakit, aki hajlandó lakást adni nekem meg a gyerekeimnek?!“ fel akarta áldo a családjáért 119

Next

/
Thumbnails
Contents