A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)

1970-08-16 / 33. szám

Két jelentős esemény A kubai forradalom évfordulóján Fiedel Castro elemezte az ország kill- és belpo­litikai helyzetét. A forradalom győzelme óta először fordult elő, hogy Castro kriti­kus megállapításokat tett az eddig elért eredményekkel kapcsolatban. Tudjuk, hogy Kuba ebben az évben el akarta érni az évi tízmillió tonnás cukornádtermést, hogy tel­jesíthesse a „nagy nemzeti tervet“. Ezt a célkitűzést nem sikerült teljesíte­ni. Fiedel Castro bejelentette, hogy más­fél millió tonnával kevesebb cukornádat takarítottak be, mint ahogy azt a tízmil­lió tonnás terv előírta. Ezt a tényt gaz­dasági sikertelenségnek minősítette és föl­vetette a maga személyi felelősségét is. Kétségtelen, hogy a nyolc és félmilliós tonnás termés rekorderedmény, hiszen a szigetország mindmáig nem tudta meg-A Csehszlovákiai Magyarok Tár síitlaImi és Kulturális Szövetségé nek hetilapja Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő Május Ágoston Főszerkesztő helyettes Már.s József Szerkesztőbizottság: Major Ágoston, Máes József, Uzs­­vald Árpád, Szőke József Grafikai elrendezés: Csóder l.aszló Szerkesztőség: Bratislava, Obchod íl á u. 7. Postafiók C 333 Telefon: főszerkosztő 341 114 főszerkesztő helyettes 328-64 szerkesztőség 323 f»5 Terjeszti a Posta Hírlapszolgála­ta, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Külföldre szóló előfizetéseket el­intéz: PN’S Ústredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo na in 43 VI1. Nyomja a PRAVDA nyomda valla tat Bratislava, Štúrova 4. KHjii/etésí díj negyed évre 26,— Kés, fél évre 52,— Kés, egész év­re UM.— Kés. Kéziratokat nein őrzőnk meg és m in küldünk vissza. haladni a forradalom előtt 1952-ben be­takarított 7,2 millió tonnát. Tehát e 8,5 millió tonna jelentős forradalmi siker. Ml az oka hát a kritikus hangnak? Ez az önvizsgálat kétségkívül a kubai forradalom új szakaszát jetzt. A koráb­ban annyi romantikával telített forradalom kezdi feloldani megmerevített történelmi állóképét ős ma már nem elégszik meg az évforduló szertartásos megünneplésé­vel. A munkás hétköznapok közé belkta tott történelmi ünnepeken kezdenek ön­vizsgálatot tartani, ami az érettség ma­gasabb fokát Jelzi a hibákat megörökítő konzervatizmussal szemben. Castro az eredmények elmaradását magyarázhatta volna objektív körülményekkel Is, A for­radalom plőtt a kubai cukoripar 60 %-a amerikai tőkét képezett ős rendkívül el­maradott volt. A forradalmi rendszer ép­pen ezért három törekvést tűzött maga elé: a cukornád begyűjtésében és feldol­gozásában korszerű ipari módszereket al­kalmazni és új piacokat keresni, miután az Egyesült Államok fojtogató gazdasági blokád alá vette Kubát. A kemény önvizsgálat annak a követ­kezménye, hogy az eredményeket nem a forradalom előtti gyarmati viszonyok kö­rülményeihez mérik, hanem a fölszaba­dulás kínálta lehetőségekhez. A másfél­millió tonnás veszteség azt jelenti, hogy Kuba komoly gazdasági gondokkal néz szembe. Castro a veszteséget elsősorban a következő okokra vezeti vissza: demográ­fiai robbanás, szakképzett munkaerőhiány : és az ipari vezetők nem megfelelő kép­zettsége. Úgy véli, hogy ezeken a goin­­dokon Kuba rövid idő alatt nem lehet úrrá. Legalább 5 év szükséges, hogy az egyensúly helyrebillenjen. A forradalmi Kuba vezetőinek ez a reál­­szemlélete valamint az a tény, hogy Kuba körül kezd meglazulni a gazdasági blokád szigorú lánca, lehetővé teszi majd, hogy megoldódjanak a felemelkedést gátló kö­rülmények. ■ Az idei nyár másik jelentős külpolitikai meglepetése, hogy az Egyesült Arab Köz­társaság együtt a többi arab országokkal elfogadta az Egyesült Államok javaslatát a közel-keleti probléma megoldására. Há­rom év után reális lehetőség mutatkozik arra, hogy a háborús konfliktus Közel­­keleten is megoldódjék. Természetesen az előző évek tapaszta­lataiból okulva nem lehetünk teljesen de­rűlátóak. Izrael bizonyára több kísérletet tesz majd annak az érdekében, hogy a jelenlegi előnyös politikai és katonai pozí­cióit fenntarthassa. Az arab államok el­ismerik Izrael állami létét, de Izrael bizo­nyára meg akarja tartani azokat a területe­ket vagy legalábbis e területek egy részét, amelyeket három évvel ezelőtt katonailag megszerzett. Az Egyesült Arab Köztársaság az Izraeli igényeknek megfelelően korlá­tozta a palesztin meneküllek ellenállási mozgalmának aktivitását. Nem valószínű azonban, hogy Izrael extrém politikai erői beleegyeznek abba, hogy biztosítsák a pu­­lesztínaiak egyenjogúságát, a menekültek visszatérését. Ugyanakkor számolni lehet a Palesztina! ellenállási mozgalom egyes képviselőinek ellenszegülésével is. Mindezek olyan problémák, amelyek máról holnapra aligha oldódnak meg. A ki­bontakozás lehetősége tehát megnyílt. De a kibontakozás előtt még sok az akadály. ____________________ i as na Olgyai Juli óink Nagyahonýbol Jc.it At fél mint barackot adott te. Kertiében kamillát termel. E> liivedolmeiAbb, mint a fokhagyma. A bázi kertbSi annyit árusít, hogy abbút kát gyermekinek anyagi támogatást nyájt a házépítéshez. Mit rejtenek a házikertek? Általában a házikert úgy él az ember kép zelelében, hogy van benne egy-két virág-, vagy zöldség ágyás, az udvaron pedig néhány tyúk, Üba, kacsa stb. szaladgál. Esetleg egy Kis pocira Is emlékszünk, amelyen öregek ütdö­­gélnek. Ezzel a tudattal könnyen figyelmen kívül hagyjuk a házikerteket és azt az embert, aki társadalmi munkája és az üzemi inQszak után odahaza nem kevésbé értékes munkát végez. Az egyik felvásárló üzemben azt mondották, hogy a magántermelők — mondhatjuk úgyis, házigazdák és kerttulajdunosok ugyanannyi gyümölcsöt adnak el, mint a nagy üzem, azaz a szövetkezet. Bizonyára így van ez a zöldség­gel is. S ha figyelembe vesszük azt a néhány nyulat, tyúkot, libát, vagy kacsát, amely a ház táját tarkítja, megállapíthatjuk, hogy nem ke­vés hús és tojásmennyiséget termelnek odu­­haza az emberek. Ez oly figyelemreméltó do­log, amire sokkal több gondot kellene fordí­tani, és nagyobb megbecsüléssel kellene vi­seltetni a kertesgazdák lránt. Különösen azt kell értékelni, hagy ez a szor­gos munka leköti az embert, és minőségileg magasabb színtű termelésre serkenti. — Majd én megmutatom, hogyan kell ezt azt termelni, nézze csak meg az én gyümölcsömet, papriká­mat, sárgarépámat, stb. — dicsekednek Jó munkájukkal az erre érdemesek. A másik kevésbé értéktelen jellege a ház­táji termelésnek, hogy az emberek így Is se­gítik a szocialista közösséget. Kis kertjükben annyit termelnek, hogy abból a városok és ipari központok lakosainak el Is tudnak adni. De nemcsak becsvágy kérdése ez. Sok öreg számára a házikert szociális kérdés Is, meri az eladott termésből pénzt szerezhet sóra, cu­korra, villanyra vagy ruhának valóra. Ezt vallották azok az emberek, akik kosár­ban, biciklin, autón vagy babakocsin vitték a gyümölcsöt a felvásárló üzembe. Irta és fényképezte: MAJOR ÁGOSTON

Next

/
Thumbnails
Contents