A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-08-02 / 31. szám
Mi illik az ön arcformájához? Képe» tanácsáéi», hogy milyen frizura előnyös a kerek, a hosszúkás, a szögletes és a szív alakú arclormáhos. A hosszú archoz Inkább a sötét hajszín Illik és az arc ktkerekltését kell elérni a frizurával. A szögletes archoz a haj legyen ullágus árnyalatú, a hajviselet szabálytalan. Az ovális vagy szív alakú arcjorma a legideálisabb. Hosszú, vagy fél hosszú haj a legszebb ezek számára. A kerek arc Ideális frizurája a fru-fru és oldalt kissé az arcot takaró hajviselet. együtt. Csak könnyedén dörzsöljük és csavarjuk. Az erősen plszos helyeket, mint a gallér vagy manzsetta hajlása, csücskei, nem dörzsöljük kefével, csak szivaccsal, miután kis mosóport szórtunk rá. Színes toalettszappant sem szabad használni, mert örökre tönkretehetjük a ruhát. 5. Alaposan kell öblítenünk, de nem szabad csavarnunk. A ruhákat nedvesen kel felakasztanunk a műanyagból készült akasztókra, ahol eredeti formájúra húzzuk ki, és szellós helyen szárítjuk, de sosem napon és kályha közelében. 6. A gombolást mindig csukjuk be. 7. Ha szárítás után mégis vasalnunk kell, Óvatosan, vizes rongyon keresztül tegyük és csak gyengén meleg vasalóval. ingek blúzok köpenyek Most a szintetikus anyagokból készült ruhaneműről szólunk. Bosszantó, ugye, ha a fehér Ingek elszürkülnek, megsárgulnak? Ez azonban csak azt Jelenti, hogy nem bánunk velük helyesen a mosásnál. A szintetikus anyagok mosása igen könnyű, de néhány dologra ügyelnünk kell. 1. A műanyagból készült fehérneműt mossuk naponta. Semmi esetre se hagyjuk erősen beplszkolnl és gyűródve heverni a szennyeskosárban. 2. A fehérneműnek úsznia kell a mosóvízben, azaz bó vízben kell mosnunk. Ha kevés vízben mosunk, a fehérnemű jobban gyúródik. 3. A víznek kb. 40 fokosnak kell lennie. Ha ruhánk a szokásosnál szennyesebb, a víz lehet valamivel melegebb Is, de soha ne legyen több 80 fokosnál. 4. A műanyagra speciálisan készített mosószert használjuk pontosan az utasítás szerint. Egyébként mintegy 30 percig hagyjuk benne állni. Közben néhányszor mozgassuk meg a vízben. A ruhát mindig a meleg mosóvízbe tesszük, sosem melegítjük a vizet a már beletett ruhával A nôh érzékenyebbek ni időié A meteorológusok és az orvosok együttműködéséből kifejlődött btokllmattkai kutatásból kitűnik, hogy az ember, és különösen a szebbik nem, többé-kevésbé megszenvedi az atmoszferikus Ingadozásokat. Ez alatt nem az időjárás bizonyos egyedi elemet értendők, mint a légnyomás, vagy a levegő hőmérséklete, hanem az atmoszferikus feltételek összességében bekövetkező változások. Mindenekelőtt akkor lép fel Ilyen változás, amikor egy újabb légtömeg nyomul egy bizonyos terület fölé. Egyébként ugyanazon a légtömegen belül a Nap sugarainak hatására ts átrétegzödések léphetnek fel, amelyek megváltoztatják az atomszferlkus környezetet és ezzel biológiai Ingerhatást okoznak. Természetesen már régóta tudjuk, hogy hőszszabb utazásnál számos nőnek rossz közérzettel kell számolnia, mert testi funkcióinak rendezett lefolyását megzavarja a változás. Ezek a zavarok bizonyára csak nagyon kts részben vezethetők vtssza esetleges pszichikai benyomásokra. Egyébként gyakran az orvos írja elő a kimondottan hegyi vagy tengert klímában való tartózkodást. Vajon nem ugyanarról a jelenségről van-e szó, amikor helyváltozás miatti levegőváltozás helyett a levegőváltozást ugyanazon 'a helyen kap/uk? Az első Ilyen jellegű megfigyeléseket éppen az Alpokban és az Alpok előterében végezték, ahol a főn, különösen kezdetekor, erősen befolyásolja számos egészséges, de főleg beteg ember közérzetét. Egy svéd orvos már 1913-ban nagyszámú betegén megállapította, hogy amikor a barométer esett, a vérnyomás Is jelentősen csökkent; ezt a megfigyelést később sokszorosan megerősítették. Kiderült, hogy nemcsak a reumás és neurotikus panaszok, valamint a lokalizált sebhelyek körült fájdalmak utalnak egyértelműen az Időjárás változásaira. Az Időjárástól függő betegségek a tüdőembóliától a legkülönbözőbb fajtájú kóllkáktg, a szívrohamoktól az asztmán keresztül a közönséges fejfájásig és álmatlanságig terjednek. A különösen nőknél gyakori eperohamok ayakran szorosan összefüggnek az Időjárással. Így például viszonylag nyugodt Időben a diétahibák gyakran elviselhetik a legcsekélyebb panaszok nélkül, míg biológiailag Ingerhatékony időjárást helyzetekben e nélkül Is súlyos rohamok léphetnek fel. A nők függősége az Időjárástól különösen lói megmutatkozik a születést statisztikában. Sok leendő anyának kiegyensúlyozott Időjárást helyzetben napokig, sőt hetekig ts kell várnia a szülésre. Rossz Időben a szülést fájások majdnem háromszor olyan sűrűn kezdődnek, mint amikor az Időjárás nyugalmi állapotban van. S mint ahogy az élet ts gyakrabban jelentkezik a biológiailag aktív Időjárást helyzetekben, a halállal Is gyakrabban találkozunk. Ml mással magyarázhatnánk, hogy a halálesetek száma februárban mereven felfelé ível, míg a meteorológtallag kiegyensúlyozott június—szeptember hónapokban a legalacsonyabbak a halálozási számarányok? Mindezek a felismerések megerősítik, hogy az ember a civilizáció nagy fejlődése ellenére továbbra ts közvetlen alkotóeleme a természetnek. I
