A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)

1970-07-05 / 27. szám

mazása továbbra is fontos részét képezi munkánknak, Fesztiválun­kon vendégként üdvözölhetünk szlovák, ukrán-ruszin és lengyel népművészeti csoportokat. Azért jöttek közénk, hogy művészetük­kel értékesebbé és gazdagabbá te­gyék ünnepünket. Hogy közösen hirdessük az egy hazában élő nem­zetek és nemzetiségek testvéri, ba­ráti együttélésének, a közös haza szeretetének nemes gondolatát. Kö­zösen harcoljunk és küzdjünk azért, hogy életünk szebb, társa­dalmunk pedig teljesen konszoli­dált legyen. E gondolatok jegyében nyitom meg délutáni ünnepi műsorunkat. Engedjék meg, hogy még egyszer üdvözöljem a kedves közönséget, vendégeinket, a szereplőknek pe­dig köszönetét mondjak fáradozá­sukért és sok sikert kívánjak fel­lépésükhöz. Az immár hagyományos Zselizi Országos Népművészeti Fesztivál gazdag és választékos műsorát szombaton és vasárnap közel tíz­ezer ember tekintette meg. Ilyen nagy országos seregszemlén érez­hető igazán, hogy társadalmi és kulturális szövetségünk él, az ap­parátus dolgozói munkálkodnak, járásonként rengetegen kapcsolód­nak be a munkába önként, segítő szándékkal közösségük és önmaguk hasznára. Másfél nap alatt sok-sok együttes szereplését tekintettük meg; a színpadon már csak a tel­jesítményt láttuk, azt csak sejtjük, mennyi óra, nap, hónap, mennyi este és féléjszaka van a betanult és betanított számok mögött. A zse­lizi népművészeti fesztiválért tehát először is azokat illeti elismerés, akik a központból irányították az előkészítő munkát, akik járáson­ként gyűjtöttek, feldolgozásokat készítettek s vállalták a táncok be­tanítását is, s nem utolsó sorban azokat a fiatalokat kell dicsérnünk, akik sok minden más mellett a táncban is megtalálják örömüket, négy évszak számtalan estéjét ál­dozták fel a kultúra oltárán. Persze Zselizen nem csupán táncegyüttesek mutatkoztak be. Szombaton délután a Tavaszi szél vizet áraszt című műsorban a fel­­szabadulási népdalverseny győz­tesei énekeltek: a martosi, a lédeci női énekkar, Mils Klára, Balogh Maliid, Varga Katalin, Strutek Lászlóné, továbbá a Röpülj páva magyarországi felszabadulási nép­­dalverseny nyertesei közül Faragó Laura és Ferencz Éva, közülük so­kan még vasárnap is szerepeltek a park szabadtéri színpadán. A szom­bat estének megvolt az Igazi íze, sajnálhatják, akik nem nézték vé­gig a magyarországi Duna egyiittes igen színvonalas műsorát, s nem hallgatták meg a messzi földről érkezett finnországi énekkart, amely hangulatos, könnyed szá­maival aratott megérdemelt sikert. A népek barátságát, testvériségét jelképezte továbbá a nyitrai főis­kolások Ponitran és az Eperjes környéki ukránok ruszinok Kárpát együttese: mindkét csoport tudása legjavát nyújtotta a zselizi park közönségének. Évről évre lemérhető a fáradsá gos, sok türelmet igénylő munka eredménye és színvonala Zselizen A vasárnap délelőtt a gyermekeké és a fiataloké volt: műsoruk igé nyes és szemet gyönyörködtető. Bemutatkozott a rimaszombati, a tornai, a somorjai, a nagyszarvai és a nagymegyeri általános isko­lák tánccsoportja, valamint a Cse­­madok zselizi helyi szervezete Ifjú­sági Klubjának tánccsoportja. Fo­nót, Kisszéktáncot, Réti találkozót, Libapásztortáncot, Martosi bukás csárdást, Medvetáncot, Galgamen­­ti párost, Bodrogközi csárdást, Gö­­mörl képeket, Berbunkot és csár­dást mutattak be nekünk. Az iga­zán kiemelkedő tánc a Cseh Ákos által összeállított és betanított Verbunk és csárdás, amelyet a nagyszarvai általános iskola úttö­rőiből alakult tánccsoport adott elő, de a Láng Éva gyűjtötte és be­tanította GOmörí képekre is oda kellett figyelni, amellyel a nagy megyeri gyerekek remekeltek. Az iskolások kitettek magukért, szín vonalas szereplésükkel felkeltették az érdeklődést a felnőttek délután műsora iránt is. Hagyománytiszte letet és megbecsülést bizonyítottak végignézve számaikat el kellett hinnünk, hogy ifjú és felnőtt ko rukban is pártolói lesznek népmű vészetünknek. A felnőttek délutáni műsora sem okozott csalódást. Jóleső érzéssel nyugtázhattuk, hogy az idei Zseli­zi Országos Népművészeti Fesztivál színvonal tekintetében túlszárnyalt minden előzőt. A táncok csiszol­tabbak, kidolgozottabbak és össze­­hangoltábbak voltak. Nem úgy a gyűjtött, összeállított vagy feldol­gozott és Zselizen bemutatott anyag. Koreográfiában nem va­gyunk erősek. A betanított táncok vagy túlságosan nyersek voltak vagy nagyon távol estek az ere detitől. Kiemelkedett a Karikái1. táncok, a Kállai kettős és a kassa. Oj Nemzedék együttes előadásában a Martosi bukós csárdás. Ugyanígy figyelmet érdemel az abaújszinaiak Karikázó tánca, a fülekpüspökiek Eleki polkája, Székely leánytánca, Kalocsai párosa és az érsekújsá riak Búcsúzás c. tánckompozíciója. Goda Éva Martosi lakodalmasa is jól kidolgozott szám, de betanítása sokkal több időt igényel, mint amennyire a komáromi járást dal és táncegyüttes előadásából követ­keztetni lehet. Oj csoportról van szó, s feltételezhető, hogy a bíztató kezdést hamarosan még komolyabb eredmény kíséri. A Csemadok lévai Garamvölgyi együttesének Regruta búcsúztatója gyenge volt, a Le­­gényes tánc viszont a sikeres szá­mok közé sorolható. Ismétlem, az együttesek az egyes táncszámok betanulásában, kivite­lezésében túlszárnyaltak minden előző népművészeti fesztiválon lá­tottat. Koreográfiában azonban nem tapasztaltunk haladást. Evek óta bizonyos körforgásnak vagyunk szemtanúi, s kilépni a körből csak úgy leszünk képesek, ha sürgősen megoldjuk népművészetünk számá­ra a szakemberképzést akár ittho­ni komolyabb tanfolyamokon, akár magyarországi főiskolán. Ha hiva­tásos népművészeti együttes létre­hozásával sietünk vidéki tánccso­portjaink segítségére.., MACS JÓZSEF A Martosi lakodalmas menyasszonya és vőlegénye A Csemadok érsekújvári helyi sazrvezetének tánccsoportja Vasárnap reggel a zenés ébresztő utáni felvonulás A nagymegyeri általános iskola tánccsoportja II Pihenés

Next

/
Thumbnails
Contents