A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-08 / 5. szám
Bedobtam a leveled a kukába Szentirmay Ákos és S. Nagy István szerzeményű Copyright by Zeneműkiadó Vállalat, Budapest Moderato esztam % Am Dm Am Ott- hagytál a pádon, Fu - tot - tak a napok, E7 egy keddi na-pon a szür-ke napok Am Dm Bá-na-to - sancsücsül - tem. Meg-gondottod rnagad. Vár-tam már; hogy ü-zen - jel. Vártam azt,hogy belépsz, E7 Pm/H E7 Am egy par nap a - latt de biz-to - san félsz, Ír-tál,mégsem ö - rül- Vagy tán el is fe-led Am / G7 / C Bedob-tama le-ve-ted a ku-ka -Bedob-tama le-ve-led, a ku-ká -C Nem ér- de - kelt nem is néz-tem u - tan - na. Óh én ku - ka, mért nem nyúltam u - tán - na? Hogy - is - ne. De busz - ke ol - vp - som. ok - kor én. Szedi - te-ni ma-gamnemha - gyom! MértdoWa-lak el oly-könnye - dén? Össze-vesz-lél biz-to -san a pa-cák - kai Kimen-nék most én a szemét - te - lep - re 0 Hogyha Iá nincs beéred a szamár-ral. Hogyis - ne, szamár Megkeresném leveled,ha le-het-ne De mostmór saj-nos Am Dm7 ♦Am E7 I nem le-szek! nem le-hét, D.S.al Mért nem voltam akkor já ne - ked?coDA Én i - rok hát neked le-ve - let! Én i-rok hát neked le-ve - let! Énekelt» Aradszky László & északkeleti Vannak pillanatok, amikor az Arktlsz megszűnik puszta fogalom lenni, s olyan mértékben, ahogy a hőmérő higanyszála kezd mínusz tizenöt fokig, s még az alá is süllyedni, az ember kezdi elképzelni, milyen is a világ a legészakibb Északon. Az Arktlsz (a Nagy Medve csillagzat görög nevéből), vagy Északisarkvidék az Északi-sarkkörön belüli terület neve. Központja az Északi-Jeges-tenger hatalmas medencéje, ezt ía legnagyobb szárazföldek: Ázsia, Észak-Amerika, Európa veszik körül. Éghajlata igen zord, hoszszú sarki éjszakával; a csapadék kevés hó. A leghidegebb helyek (—60 C°) Kelet-Szibériában és Grönland ban vannak. A tundrákon főleg zuzmók, haresztok és virágos növények tenyésznek. Jellegzetes állatai a jegesmedve, sarki róka, sarki nyúl, rénszarvas eszkimókutya, mosuszökör, hóbagoly. A tengerekben bálna, rozmár, fókafélék és narválok élnek. A gyér eszkimó, lapp, nyenyec, csukcs és jakut lakosság főleg rénszarvastenyésztésből, halászatból, vadászatból és prémesállat-tenyésztésböl él.' 1 A tenger nagy részét, különösen a Sark közvetlen környékét csaknem egész éven át jégpáncél fedi, csupán nyáron szakítják meg a rianások nyílt víztükrei« Az erős fagy, a hideg, a tengeri igen hosszú ideig borító jégpáncél évszázadokon át lehetetlenné tette a rendszeres hajózást északkeletdélnyugat irányban Oroszország északi partvidékének mentén. Pedig William Barents holland hajós már 1594—97-ben az Északkeleti-átjáró felkutatása céljából három expedíciót vezetett a Jeges-tengerre. Első útján felfedezte a Medve szigeteket, eljutott a Kara-tengerig; harmadik útján elérte ia Spitzbergákat, felfedezte a Novaja Zemlját, annak északi pontján befagyott, és az expedíció az, első sikeres áttelelést hajtotta végre a sarkvidéken. 1878—79-ben a svéd Nordenskjöld elsőként haladt végig az Északkeleti-átjárón. Sokáig nem lehetett azonban végighaladni az Északi hajózó úton áttelelés nélkül, egyetlen sarkvidéki nyár alatt. Csak 1932-ben, több mint fél évszázaddal Nordenskjöld útja után sikerült Schmidt professzornak a „Szibirjakov“ szovjet jégtörő hajón áttelelés nélkül átkelnie az Északkeleti-átjárón, s ezzel előkészítette az Északi hajózó út megnyi-
