A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-06-28 / 26. szám

Az eszmeileg és szervezetileg egységes púrlért— o következetesen niorxisto-leninista pártért

Már néhány hónapja folyik a tagsági könyvek cseréje Csehszlovákia Kommunista Pártja szervezeteiben s ezzel egyídőben az egyéni beszélgetés minden egyes párttaggal. Mi a helyzet ezekkel a beszélgetésekkel, mit kell még tennünk, hogy teljesítsük ezt a párt számára történelmileg jelentős és különösen szükséges feladatot? ezek azok a kérdések, amelyek kétségtelenül az egész pártot érdeklik. A Rudé Právónak az alábbiakban ismertetett szerkesztőségi cikke igyekszik választ adni néhányra e kérdések közöl.

A tagkönyvcserét a párt Központi Bizottsága, a KB Elnöksége, a kerületi és a járási szervezetek kezdettől fogva mint igen fontos és elkerülhetetlenül szükséges akciót fogták fel, mely a párt sorainak megtisztításához, eszmei és szervezeti egységének megszilárdításához s ahhoz vezet, hogy minden egyes párttag fokozottabb aktivitással vegye ki részét a párt, az alapszervezetek életéből és munkájából. „A tagkönyvcserének hozzá kell járulnia — idézünk a CSKP Központi Bizottságának a pártszervezetekhez és -tagokhoz intézett leveléből — a pártfegyelem megszilárdításához, a pártszervezetek munkájának megújulásához s ahhoz, hogy a párt megtisztítja sorait mindazoktól, akik letértek a párt marxista—leninista politikájának útjáról és hűtlenek lettek eszmei és szervezési elveihez.“

Levelében a központi bizottság nagyon világosan megmagyarázta, hogy miért rendelte el a tagsági könyvek cseréjét és hogy mi célt szolgál ez a tagkönyvcsere. Megállapította: „ ... állandóan napirenden marad a fő feladat: a párt egységének helyreállítása a marxista—leninista tanítás szellemében, a párt akcióképességének és forradalmi harckészségének fokozása, belső léténpje; kibontakoztatása és a párt vezető szerepének érvényre juttatása a párt szervezeti életének valamennyi fokozatán, valamennyi szervében és szervezetében, a társadalmi élet valamennyi szakaszán.“

A CSKP KB levele bizonyos elemzését nyújtja a párt fejlődésének és jelenlegi állapotának, céljait és konkrét feladatait olyan módon fogalmazza meg, hogy túlzás nélkül mondhatjuk: megszabja a párt taktikáját és stratégiáját nemcsak a legközelebbi irV'szakra. Kifejezi tehát a valamennyi párttag számára kötelező pártvonalat. így értelmezi a levelet a pártszervezetek többsége, így fogják fel azt a beszélgetéseket lefolytató csoportok. S ezért éppen a CSKP KB levele, a tagkönyvcserével kapcsolatban kiadott ez a központi dokumentum az, aminek segítségével nap mint nap ellenőrizhetjük, hogy helyesen járttnk-e el, hogy konkrét helyeken alkalmazzuk-e a pártvonalat.

A konszolidációt tekintve jelentős előrehaladás mutatkozik minden téren

Az igazulásokkal kapcsolatos beszélgetések eddigi eredményei azt mulatják, hogy fokozatosan megvalósul a párt által kitűzött cél. Egyre több párttag és aiapszervezet érti meg, hogy mély, politikailag igényes folyamat ez, amelyben megszilárdul a párt egészséges magva, és a CSKP ismét a proletár internacionalizmus eszméihez hű, következetesen marxista—leninista párttá válik.

Az egyénekkel folytatott beszélgetésekben, a pártszervek munkájának elemzésekor mintegy tükörben, teljes szélességében és mélységében megmutatkozott a párt s az egész társadalom válsága, melynek gyökerei még az 1968 januárja előtti időkbe nyúlnak vissza. Annál jelentősebbek a sikerek, amelyeket a párt a konszolidációs folyamatban a múlt év áprilisa óta elért. Nő azoknak a párttagoknak és állampolgároknak a száma, akik arra a meggyőződésre jutnak: a CSKP elegendő erővel és képességgel rendelkezik ahhoz, hogy sikerrel végrehajtsa a konszolidációt valamennyi szférában, fokozatosan megoldja az évek során felgyülemlett problémákat és biztosítsa a szocialista társadalom további fejlődését.

Az alapszervezetekben lefolytatott beszélgetéseket, a párt megtisztításának és aktivizálásának folyamatát az egész közvélemény élénk figyelemmel kíséri. Ez természetes, hiszen a társadalom vezető erejéről van szó; a párt aktivizálódásának és minőségi javulásának eredményei éreztetik hatásukat a gazdasági, politikai és kulturális élet valamennyi területén. A szocializmus ellenfeleivel, a jobboldali opportunizmus képviselőivel a harcot a párt az egész társadalom szeme előtt folytatja, kizárólag politikai eszközökkel.

Mindez hozzájárul a közvélemény kialakításához, a CSKP iránti magatartás megváltozásához. A legelfogultabbaknak is el kell ismerniök, hogy mutatkoznak a konszolidáció nyilvánvaló eredményei, hogy az állandó válságok és anarchia hetei és hónapjai után egyre több ember találja meg a nyugalmát és összpontosít az országépítő, alkotó munkára. Hála a párt és mindazon állampolgárok fáradhatatlan erőfeszítéseinek, akik elkötelezték magukat a párt politikája iránt, learatjuk az első sikerek gyümölcseit az élet legkülönbözőbb területein, a gazdasági életet is beleértve.

A minőség legyen a döntő

Az 1970. június 1-1 állapotot rögzítő legutolsó összefoglaló jelentés megállapítja, hogy a tagkönyvcserével kapcsolatos beszélgetések a szervezetek döntő többségében (74,78 százalékában! megkezdődtek és az alapszervezeteknek csaknem egyharmadában befejeződtek. Különösen

az utóbbi hetekben nőtt meg a befejezett beszélgetések száma, s megvannak a feltételei, hogy lényegében az elképzeléseknek megfelelően záruljanak.

Amikor a központi bizottság januári plenáris ülésén úgy döntött, hogy a tagsági könyvek cseréjét az elő félévben végre kellene hajtani, tudatában volt a feladat igényességének. E feladat megkövetelte a pártaktíva összes erőinek aktivizálását a párt megtisztítására és megszilárdítására.

Mint bebizonyosodott, ez az eljárás helyes volt. Az egész akció lefoytatásának felesleges elhúzódása azt jelentette volna, hogy megengedjük, hogy a jobboldali elemek tovább bomlasszák sorainkat, a párt túlságosan hosszú ideig kénytelen lenne saját belső problémáival foglalkozni és nem tudná megoldani halaszthatatlan problémáit. A pártnak időre van szüksége a XIV. kongresszus előkészítéséhez is.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az időhiánnyal küzdő szervezetek otyaténképpen járjanak el, hogy feladataikat ugyan határidőn belül teljesítenék, de a minőség rovására; a kapkodás és a formális megoldások végül is ártanának a párt szándékainak. A minőségre kell helyezni a fő súlyt. Erre már a CSKP KB is figyelmeztetett levelében, amikor rámutatott, hogy a politikai jelentőség, amit a párttagsági könyvecskék cseréjének tulajdonítunk, megköveteli, hogy ezt a feladatot a legnagyobb gonddal és következetességgel készítsük elő és hajtsuk végre1 Határozottan óvakodni kell bármiféle formális hozzáállástól — mert ezzel értékét vesztené e feladat értelme és küldetése.

„A tagsági könyvecskék cseréjének végrehajtása után a pártnak személyi szempontból és szervezetileg egységesnek és szilárdnak kell lennie, olyannak, hogy képes legyen folytatni a marxizmus—leninizmus eszméinek megvalósítását, társadalmunkat sokoldalú fejlődésének útján vezetni. Ezen a bázison akarjuk előkészíteni és lefolytatni a párt XIV. kongresszusát.“

A liberalizmus és az engedékenység ellen

Az említett célok elérésének első feltétele volt, hogy eszmeileg és szervezésileg elhatároljuk magunkat a jobboldaltól. Kezdetben számos pártszervezet nehezen fogta fel, hogy a jobboldali opportunizmus kisebb-nagyobb mértékben csaknem valamennyi szervezetbe befurakodott, és hogy ezért a jobboldali opportunizmus kérdését nem szűkíthetjük le néhány tucat országosan ismert volt funkcionárius és politikai tényező személyére. Szükséges, hogy minden szervezet, minden, a beszélgetéseket lefolytató csoport a környezetében mutatkozó konkrét helyzet elemzéséből induljon ki — s az esetek többségében igy is jár el. A határok annak megállapítására, hogy mi van és mi nincs összhangban a CSKP politikájával, egységesen le vannak fektetve mindenki számára a párt alapszabályzatában. Természetes, hogy a CSKP KB levele különbséget tesz a felelősség, a bűnösség mértéke között. „Természetesen — állapítja meg a levél — szükséges lesz különbséget tenni az egyének és a kollektív szervek pozíciójából és műveltségéből eredő felelősség mértéke és foka között.“ Ez a különbségtevés érvényre jutott — s ha nem, az hiba — különösen a munkások irányában.

A levél hangsúlyozta azt is, hogy egyénileg kell értékelni minden egyes párttagot, értékelni egész tevékenységét, természetesen különösképpen figyelembe véve az 1968-as és 1969-es kritikus években kifejtett tevékenységét és az akkor nyilvánított magatartását. A levél figyelmeztetett arra, hogy különbséget kell tenni a néhánynapos pillanatnyi megingás és a folyamatos pártellenes tevékenység között. Előfordultak esetek, hogy itt-ott nem vették figyelembe a levélnek ezt a megállapítását, és leszűkült a párttagok értékelése. Az ilyen nem komplex hozzáállás mellett azonban azok az elvtársak, akik csak egyetlen kritériumot alkalmaztak, csak nehezen tudták megkülönböztetni a pártellenes és antiszocialista nézeteket vallókat és e hangulatok szervezőit azoktól, akik elvesztették a tájékozódásukat, megtévesztettek voltak és akik hamar, augusztus után és különösen a párt 1968 novembert határozata után felismerték tévedéseiket és hibáikat és igyekeztek becsületesen leszámolni velük és a párt érdekében folytatott konkrét, elkötelezett munkával jóvátenni őket.

Ámde ezen elszigetelt radikalista tendenciák ellenére meg kell állapítani, hogy inkább, mint a radikalizmus, megnyilvánult és még mindig megnyilvánul a helytelen liberalizmus. Egyes elvtársak hajlandók figyelmeztetni az egyik-másik szervben oft helyet foglaló jobboldali gnndulkodásúakra, követelik szigorú megbüntetésüket, de amint az „ő“ jobbos gondolkodású embereikről van sző, akik az ő munkahelyükön dolgoznak, egyszerre mérsékeltek lesznek és a hamis kollegialitás hibájába esnek.

Felgyorsult a párt megtisztításának folyamata

A liberalista és mérsékletességi tendenciák, a jobboldali opportunizmussal erősen megfertőzött szervezetek sorainak elégtelen megtisztítása vezetett oda, hogy a CSKP KB Elnöksége meghozta áprilisi határozatát. Az elnökségi határozat minőségileg megjavította és meggyorsította a párt megtisztításának folyamatát. Az említett rendszabályok elsősorban abban segítettek a járási pártbizottságoknak, hogy a minimumra csökkentették a jobbos szervezetek befolyását. A járási pártbizottságoknak így megvolt és megvan a lehetősége, hogy figyelmüket