A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-06-21 / 25. szám
Sárika Siilrénji Szabolcs—-Krúdy (ásM szerzeménye Énekelte Szörényi Levente Copyright by Zen ««mikiadó Vállalat, Budapest tóm,hogy Mondtam neki, hí -a-ba hi - a-ba be - S2é - lek. Mondjátok meg.mit tegyekjezigy tovább nem me -Ez a vaskos „szivar" volt a v—l szdmyasbombdk egyik első kísérleti példány STANISLAW iAREMCZAK As 1844. Jttllus 12-tűl 13-rs virradó ófsxakún vetették be eUfi ízben a németek d| „caodatogyverllket“, amiről a Führer már hónapokkal korábban azt állította, hogy légit a németeknek elhárítani a vereséget, döntő fordulatot hoz a háborúban ás bebizonyítja a Birodalom túlerejét. Az új fegyvert V—1- nek, Vargellongswefte No. 1-nek, vagyis 1. számú megtorló fegyvernek nevezték el. A francia tengerparton felállított szí* és száz kilövőpályáról kezdték el Anglia bombázását. A Harmadik Birodalom légierőit akkorra már a szövetségesek esaknom teljesen megsemmisítették, a Luftwaffe nem volt képes nagyobb szabású támadást végrehajtani. Az angol—amerikai légierők ezzel szemben korlátlan ural voltak a légitárnek, Keleten pedig győzelmesen haladt előre a szovjet hadsereg offnnzlvája. A csodafegyvertől Hitler azt várta, hogy demoralizálja a nyugati szövetséges haderőket és elsősorban az angol polgári lakosságot. Csakhamar megmutatkozott azonban, hogy egyedül a hadltechnt- kával még nem lehet megnyerni a háborút, annál kevésbé, mert a szövetségesek már bevetése alőtt Ismerték a V—1-nek és tökéletesített kiadásának, a V—I-nek a titkát. Az angolok már néhány hónappal korábban az új fegyverről szerzett információk birtokában voltak. Mint ahogy az megfelelő időtávlatból mutatkozik, e fegyver titkának megszerzése a szövetségesek egyik legjelentősebb sikere volt a második világháború folyamin. S ez a siker a lengyel ellenállási mozgalomnak köszönhető. hét, Eri mázra nézni nem tudok, Es ô meg nem sze-ret 3. Hót Sórilta, mon' mór1 vagy te ilyen Ióny? Mondok neked valamit, figyelj róm: Megörülök érted, hót nam érted f De Sárikának hiába beszélek. 4. Sárika, mon' mér' vagy te kegyetlen, Ha máshoz jó vagy, énhozzám miért nem? Felakasztom magamat teérted, De Sárikának hiába beszélek. 5. Sárika a kötelet bogozza, Kibontja és megköti hurokra. Nyakam köré tekeri a kőtelet, £s ettől kezdve többé nem beszélek. Happy and nincs? De vanl Egy óra múlva Sárika az enyém lett, Mer' tudtam én, hogy nem hiába beszélek. A Dakota 477-es visszatér George Gulliford, a Royial Air Force pilótája megkönnyebbülten só hajtott fel, amikor gépe végre talajt őrt a hazai repülőtéren. Hát igen, ez volt aztán a repülési 1500 kilométer, közbülső leszállás nélkül. S az ■az átkozott „szivar" a Dakota KG 477-esnek ,a gyomrában, még mindig borsózik tőle a hátai Ezek a lengyelek igazi fanatikusok. Ennek az átkozott szivarnak a megszerzése és felrakása körül annyi munkát fejtettek ki, mintha legalábbis Frank főkormányzó elrablásáról lett volna szó. Gulliford az utolsó pillanatban azt hitte, hogy derék masinája minden Igyekezet ellenére sem képes felszállni. S ezek a fickók hihetetlen rövid Idő alatt a felézott, sáros talajon új startpályát tudtak építeni. Lapáttal meg puszta kézzel! Egyenesen fantasztikus. A lengyelek tréfálkoztak, hogy ez az 6 ajándékuk Churchillnak, aki csak szivart szív.., Amikor elhallgattak a Dakota motorjai, Gulliford elővette a repülőnaplót és a „Saucepan“ operáció alá két rövid sort jegyzett fel: „Boggen on 1. c. and had be dug aout by Poles on ground. At 1. g 1 hour 5 mins." Aztán már nem gondolt többé a feladatra, amelyet végrehajtott. George Gulliford, a RAF pilótája, nem tudta, tulajdonképpen miért repült 1044. augusztus 25-ón a megszállt Longyelországba. Feljebbvalói az.mban türelmetlenül várták az olaszországi Brindisi repülőterén viszszaérkezését, Londonból sürgős utasítás érkezett, hogy a repülőgép szállítmányát haladéktalanul vigyék Angliába. Néhány héttel Gulliford sikeres repülőótja és az értékes szállítmány Londonba érkezése után Winston Churchill kijelentette az alsóházban: „A rakétafegyver előállítása és bevetése Anglia ellen nem ért minket váratlanul. Idejében tájékoztatásokat szereztünk működéséről, tehát megszervezhetjük a védelmet pusztító hatása ellen.“ De még mielőtt feladatát teljesítve Culliford pilóta leszállt Brindisi repülőterén és Churchill megelégedéssel állapíthatta meg a szövetségesek Jelentős sikerét; történtek bizonyos dolgok, amelyekben Antonl Kocjan, a lengyel Illegális hadsereg őrnagya, a háború előtt ismert vitorlázórepülőgép konstruktőr játszotta a főszerepet. P*«n*münde utón Blizno Még 1843 koratavaszán a londoni lengyel emigráció otthon operáié hadseregének, az Armia Krajowának hírszerző osztálya azt a jelentést kapta, hogy a németek Usedom szigetén, nem messze az Odera torko- _ látótól kísérleteket folytatnak egy „titkos csodafegyverrel". Az Antonl Kocjan vezette, „Baltykf‘ nevű légi felderítő csoport számos információt szerzott a német rakétaküzpónt tevékenységéről és ezeket a londoni lengyel emigráns kormány közvetítésével eljuttatta az angol titkos szolgálathoz. Peenemünde felett kezdtük egyre gyakrabban megjelenni a RAF felderítő repülőgépei, s a légi felvételek igazolták a lengyel Hazial Hadseregtől kapott Információk helyességét. 1943. augusztus 17-ről 18-ra virradóra a szövetségesek bombázó alakulatának 800 gépe elsöprő támadást Intézett Peenemünde ellen. A rakétafegyver kísérleti telepe romhalmazzá változott. A németek azonban nem adták fel a kísérleteket: Lengyelország déli részén, nem meszsze Blizno városkától újra felépítették a kilövőállásokat. Munkájukat azonban mint az árnyék figyelték a lengyel kémszolgólat emberei. Antonl Kocjan vezette őket. A BUznőból kilőtt szdrnyasbombák a Bug menti Sarnaki városka körzetében hullottak le, Sledlec köziében. A lengyel felderítők csakha-
