A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-06-21 / 25. szám
Hová utazzunk a hétvégén ? A szabadságot nem jó otthon tölteni, a megszokott környezetben, ahoi minden bútordarab gondokat idézhet tel. Csak az új, az amit még sohasem láttunk, ahol még sohasem jártunk, integet felénk sokatigérön. Otthon is elfogy a pénz, még akkor is, ha ki sem mozdulunk a lakásból, hát akkor miért ne mennénk világot látni, vagy legalább a világ egy részét, szép hazánk legszebb tájait megismerni? S ha valaki esetleg tanácstalan, nem tudja, hogy keli elkezdeni, annak szívesen segítőnk mi, segít a Hét. Most induló új rovatunkban elmondjuk, hol mit láthat, mire várhat, milyen környezetben töltheti el a hét végét, avagy az egész szabadságát. ••'•»i' esni* Dü# v it >*•*<*''‘“•Jn Él ill itmittirV—** MÉM 1 lM $3 ute jgjf lila Mit nézzünk metj BRATISLAVÁBAN? A turistát — a városlátogatót gyakran befolyásolják azok az első benyomások, élmények, melyeket idegen országok, városok látogatásai sorári szerez. Az ember emlékezetébe vésődnek, megragadják lelkűiétől és felejthetetlen élményként maradnak meg. így van ez Btntlslavával—Fozsonnyal Is. Legyen ez a város gyönyörű fekvése, melyben a város létesítményei a festői szépségű tájjal egyesülnek; vagy a figyelemreméltó történelmi emlékek és épületek, mint a város fölött épült hatalmas vár, vagy a Slavln, vagy akár a Zergehegy (Kamzík). Csak nugyon kevés város fejlődött huszonöt év alatt annyit, olyan hatalmas ütemben, mint Szlovákia fővárosa, hiszen két évtized alatt megkétszereződött lakóinak száma. A lexikon szerint Pozsony legjellegzetesebb része a Duna partján meredeken emelkedő Várhegy (magassága 224 méter), melye,t a XI. század óta fennálló, Mátyás király és Mária Terézia alatt újjáépült, s az 1811. évi tűzvész óta rombadőlt, hatalmas vár koronáz. I. Endre alatt (1052-ben) Henrik német király hiába ostromolta. 1552-oen Ida hozták a szent koronát. 1019 októberében Bethlen Gábor, 1883 júliusában Ihökőly Imre foglalta el. A vár pár éve még csupa rom volt, csupa romantika, emlékező titokzatosság és kedvelt találkahely. A lassan meglazuló és lehulló kövek jelezték az Idő múlását. Az ódon tornyok közótt suhanó denevérek, klsértetlátó éji madarak, galambok és vércsék ütöttek tanyát. S a vár alatt a Duna kék szalagja hömpólyög lassan, méltóságteljesen a tenger felé. A népek országútja még öregebb, mint maga a vár. A várat már újjáépítették. Elvesztette harcászati jelentőségét. Átalakított termeiben találkozik a múlt a jelennel és a jövővel. Kiránduló gyermekek és felnőttek koptatják szőnyegeit és hallgatják, mit mond a tanítójuk vagy vezetőjük a régi és új mesterek müveiről. A várból múzeum lett, kiállítási termek hosszú sora. Az Óváros legnevezetesebb épülete a XIII. századból való, s a XIV— XV. században gót stílusban újjáépült koronázó székesegyház (Szt. Márton plébánia-templom), belsejében Szent Mártonnak ólomba öntött lovasszobrával (magyar huszárruhában] és gróf Esterházy Imre prímás gyönyörű síremlékével. Mindkettő Donner Rátáéi müve. A Mihály-utcában (Michalská ulica) az 1753-ben épült régi országhúz (utóbb a királyt tábla épülete), jelenleg az Egyetemi Könyvtár. A Ferenciek terén éli a jezsuiták temploma, a ferenclek kolostora és temploma szép toronnyal és a templom hajójához épített remek Szent János kápolnával, a város- , ház mögött a régi prímást palota. A város legszebb tere a Hviezdoslavtér szép magánépületekkel, s a díszes színházzal (jelenleg átépítés alatt — Fellner és Helmer műve), előtte a Ganlmédesz-kút, s kissé távolabb a pozsonyi születésű Hummel Nép. János zeneszerző szobra, mbidkettő az ugyancsak pozsonyi születésű Tilgner szobrász müve. Valamikor Itt állt Petőfi nagyszabású szobra Radnal Bélától, Jelenleg a Hvifczdoslav-szobor áll e helyén és a Petőfi szobor a ligetfalusi (petrialkai) parkban van. A Stefánka-kávéházzal szemben van a Frigyes-főherceg, előbb Grassalkovlch féle palota. Most úttörőpalota. A FuCIk-utca (volt Baross Gábor utca) végén nyílik a közúti és vasúti híd, mely a Duna jobb partján elterülő híres ligetbe, a város legszebb parkjába vezet. A város északi környéke is nagyon szép. Ha valaki már belefáradt a városnézésbe, ha a múlt emlékeinek megtekintése kifárasztotta és a zöldbe kívánkozik, nézzen el az állatkertbe,' a Malomvölgybe (Mlynská dolina), a Zergehegy re (Kamzík), vagy a Vaskutacskára (Železná studienka], amit valaha Ferdlnánd király-fürdőnek neveztek. De minden látogatónak rendelkezésére állnak a kiránduló hajúk, a jó éttermek, szórakozóhelyek és színházak is. S röviden még ennyit: Bratlslavának, Szlovákia fővárosénak tizenkét kerülete, kilenc szállodája, tizenhét vendéglője és étterme, tíz kávéháza, tizenöt zenés mulatója, tíz borozója, tizenhat mozija ven. Ennyi ízelítőül azoknak, akik szórakozni is akarnak Pozsonyban. Bratislava történelmével, látnivalóival köteteket Írhatnánk tele, de talán ennyi Is elég lesz, hogy ide csábítsa azokat, akik szeretnék megismerni. S aki eljön, bizonyára már az első látásra megszereti. Tehát: Viszontlátásra Bratlslavában! N. LÁSZLÓ ENDRE Ián, ahol - biológia-testnevelést szakra jelentkezett. — Melyikre szeretnél inkább bejutni? — Az utóbbira. Nem állítom, hogy tipikus példákat hoztam Tornaijáról, hogy „csöppben a téngev“, hogy az öt végzett növendék válasza valamennyi éretséglzettre jellemző lenne. öt kiváló, kitüntetett tanuló ról van szó. Célunk, hogy egyetemeinkre, főtskolíánkra valóban a legjobbak kerüljenek. Példaként a „választásra“ ezért hoztam fel éppen őket. A „választást pedig azért tettem idézőjelbe, mert nem pusztán az ő választásukról, döntésükről van szó. Mögótte van az egész tanári kar becsületes munkája és segíteni akarása. Szeretném, ha munkájuk gyümölcse nemcsak ebben az öt, hanem valamennyi esetben beérne, ha az arra érdemes magyar nemzetiségű fiúk és lányok főiskolákon tanulhatnának tovább. ZS. NAGY LAJOS Prandl Sándor felvételei Iván Zoltán Auxt Ferenc
