A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-06-14 / 24. szám
Látogatóban Gerstner Istvánnál A Prágában élő 30 éves fiatalembert Párkányban fStfírovoi a szülői háznál találtuk meg. Kis műtermében szorgoskodott, vagyis lázasan készülődött. Rendezgette, csomagolta a festményeit — eddigi alkotásainak legjavát, hogy Prágába röpítse a gyors, első önálló kiállításának a színhelyére, ahol ez év június 1-től 14-ig az érdeklődők megtekinthetik kiállított képeit. A fiatal művészember ezt a kiállítást főleg erkölcsi szempontból tartja igen jelentősnek és fontosnak. Ugyanakkor szeretne vele lezárni egy alkotást folyamatot, szakaszt, függetlenül attól, hogy a kritika kedvező lesz-e számára, vagy kevésbé elismerő. (Természetesen bizakodik). De ne vágjunk a dolgok elébe. Gerstner István gyerekkorától vonzódik a képzőművészethez. Az volt az eltökélt szándéka, hogy mindenképpen festőművész lesz. 1950 óta foglalkozik a festészettel. Pedagógusnak készült. 1966-ban végzett a képzőművészeti szakon. — Mit tud mondani a kezdeti évekről, indulásáról? — Bánsághl Vtnce festőművész a nagybányát festőiskolát képviselte nálunk, ö volt az első tanítómesterem, hosszú éveken át foglalkozott velem. Elsősorban tőle tanultam meg a színkeverést, az első esztétikai ismereteket, pontosabban, hogyan kell megkeresni és megtalálni a tájban, a jellegzetest, egyúttal a szépet és a maradandó értéket. Műtermében, ebben a kedves rendetlenségben, festmények függnek körben a falakon berámázva és ráma nélkül, de festmények vannak a padlón, ide-oda támasztva asztalhoz, székhez, a bevetödő napfényben vibrálnak a színek. Megállapíthatjuk, hogy minden eddigi munkája valóban visszatükrözi szülőföldjének jellegzetes színeit, tájait. — Nagyon előnyös volt számomra — folytatGerstner István ja vallomását Gerstner István —, hogy hosszú évekig a mesteremnél lakhattam ...Az ismertebb szlovák művészek közül tanácsadóm volt Mudroch, de sok okos tanáccsal látott el lőrincz Gyula ts. Nagyon szerettem és tiszteltem Bazovskgt, főleg egyszerűségéért, festői puritanizmusáért, s nem tagadom: nagy hatással volt rám a témakeresés terén. Szabó Gyulával is személyes kapcsolatom van. Nagyra értékelem munkásságát, kiváló művésznek tartom, művészt alázattal tisztelem és becsülöm. A szívósságát szeretném elsajátítani, Dunakanyar a mindig újat akaró, lázasan kereső és kutató ambícióját. — Mi a véleménye a művészi irányzatokról, a napjainkat jellemző divatos áramlatokról? — Manapság sokat beszélünk különböző izmusokról. Nem mindig és nem mindenben értek egyet a divatos áramlatokkal, és az ezekből fogant alkotásokkal. Véleményem szerint a legtöbb esetben kevés, vagy egyáltal semmi művészi élményt nem nyújtanak, sőt érthetétlenségbe torkollnak. Olyan alkotásokkal szeretnék a nagyközönség elé lépni, melyek az egyszerű emberek számára is érthetők és esztétikai élményt nyújtanak. En valahogy így érzem és értelmezem a művészetet, természetesen senktre sem akarom ráerőszakolni a nézeteimet. Gerstner István tíz éve fest aktívan és tudatosan. Véleményünk szerint ez a szerény és tehetséges fiatal művészember megérdemli a figyelmet. Most teszt első lépéseit művészt pályáján, a prágai önálló kiállítás jelenti számára az első lépcsőfokot. — Miért éppen Prágában állítja ki festményeit? — Nem a nagyváros vonzott — válaszolja —, hanem az a patttnás környezet, amelybe képeim — úgy érzem — beleillenek ... Másrészt azért, mert Bratlslavában nem jutottam ktállítóteremhez. — További tervei? — Szeretnék tovább dolgozni, alkotni, s főleg fejlődni abban a reményben, hogy 1971-ben vagy 72-ben újabb kiállítást rendezhetek. — S a témakör marad? — Nem).. A kisembert akarom ábrázolni történelmünk és mai életünk sodrásában. Főleg flguratív motívumokat szeretnék csoportosítani. Hogy mennyire, vagy egyáltalán slkerül-e, nem tudom. Majd elválik.,. Mindenesetre nagyon akarom, és szeretném, ha sikerülne megvalósítani a terveimet és az álmaimat. (L. B.) Prandl Sándor felvételei 17
