A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-06-14 / 24. szám
bon, a következőket mondta a fő: könyvelő. — Ez egyáltalán nem titok, egészen pontosan megmondhatom. De amilyen pontosan szövegezte ön a kárdést, amikor az alkalmazottaink átlagfizetéséről beszélt, ugyanolyan pontosan válaszolok, 2580.— korona. Az ezévi körülbelül ugyanennyi lesz, Az alkalmazottak között viszont vannak a legjobban fizetett bányászokon kívül felszíni dolgozók, takarítónők, hivatalnokok is, akiknek a fizetésük jóval alacsonyabb, mint a bányászoké. — Egy 8. fizetési osztályba tartozó bányász négy és fél, ötezer koronát Is megkereshet. Ha szocialista munkabrigád tagja és a szerződés előírta tervet teljesítették, vagy túlteljesítették, akkor még több lehet a fizetésük. Sok mendemonda jár közszájon arról, hogy a bányák Igazgatói fantasztikus prémiumokat kapnak, s akik a legnehezebb fizikai munkát végzik, azok lényegesen kevesebbet. És most csodálkozni fog. Nálunk a bánya Igazgatójának fizetése négyezer korona, ehhez az elmúlt évben még hetven százalékos prémium járulhatott, ebben az évben viszont már csak negyven százalék. Tehát az Igazgató lényegében kisebb fizetést kap, mint egy bányász vagy akár én. Beszélgetés közben megtudom, hogy a bányásznak másfél ezer alkalmazottja van, ennek kétharmada dolgozik lent a föld alatt, negyven adminisztratív dolgozó van, a többi pedig a felszínen végzi a ráháruló munkát. Tehát nem igaz az, hogy egy bányász két hivatalnokra dolgozik. Jelenleg 29 szocialista munkabrigád áll versenyben. Azt viszont, hogy egy muokabrigádnak hány tagja van, nehéz lenne megmondani. Vannak ugyanis 120—140 és vannak 8 tagú munkabrigádok Is. A létszám tehát attól függ, milyen beosztásban, milyen munkaterületen dolgoznak. A munkabrigádok eredményeit eddig negyedévenként értékelték ki, de ezután már minden tíz napban. A végkiértékelés azonban továbbra is negyedévenként van. A tiznaponkéntí kiértékelés lélektani szempontból jó serkentő hatással van a munkabrigádokra. A győztesek 800—1000 koronás jutalmat kaphatnak negyedévenként. Ez Ismét 'a munkaterülettől függ, milyen szempontokat vesznek figyelembe a kiértékelésnél. Mivel bányáról van sző, a szénfejtőkröl beszélünk elsősorban. Az ő esetükben tehát a kővetkező szempontokat veszik figyelembe: a kitermelt szén mennyisége, a megtakarított anyag (bányafa, acéltám, robbanóanyag stb.) ia balesetek és a mulasztások száma. A pótorl bánya kívülről. A föld' alatt kicsit mást — Szabad szombatokon is dolgozunk — folytatja a főkönyvelő, közben önt a poharunkba —, mivel tudjuk, hogy milyen nagy szükség van a szénre. Ez könnyen megoldható akkor, h:a a bányászok helyben laknak, nehezebb abban az esetben, ha a inunkabrígádban sok a bejáró dolgozó, a falust, aki otthon is dolgozni szeretne. Ilyenkor a brlgádvezetö rábeszélő tehetségétől függ, mennyire tudja meggyőzni az embereit. Minden szocialista állammal jó a kapcsolatuk, de a legjobb a szomszédos Magyarországgal, pontosabban a salgótarjáni és a pütnokí széntröszttel. A magyar gyártmányú F-5 szénkombájn csaknem minden helyen jól beválik. Ebben az évben behozniak még egy F—0 magyar szőnkombájnt is. Hogy mennyire jó viszonyban vannak velük, azt igazolja a következő kis epizód is. Hirtelen pótalkatrészre volt szükségük, aminek a hivatalos behozatallá igen hosszadalmas, és? Ilyen fényűzést nem engedhetnek meg maguknak. Autóba ültek és a pútnoklak ingyen adtak egy több ezer koronás alkatrészt, mégpedig azonnal. Másik esetben a szakemberek szinte tehetetlenek voltak az egyik vájat továbbépítésénél la folyóhomok miatt, ami mellesleg az Itteni bánya legnagyobb átka. Erre Putnokról átjött több bányász és a problematikus helyeken segítettek. Igen gyakori köztük a tapasztalatcsere és minden évben többször találkoznak velük. A mizsérfai bányákkal inár kilenc éve versenyben állnak. Azóta la verseny váltakozó szerencsével folyik. — És hát a hibák? Azok Is vannak. Jelenleg nincsen kultúrhelyiségünk és a kultúrház már hat éve épül. Talán 1972-re befejezik. Fiatal lányok részére nincs nálunk munkalehetőség, s ezért azután — érthető okokból — a fiatal bányászok nem akarniak nálunk maradni, Inkább elmennek Príevídzára vagy Handlovára. Hiba például az is, hogy a bányalámpák nem a mi tulajdonunk, hanem az osztravai Elektrosvíté, s használati dijat, havi 32 000 koronát fizetünk értük. Eszembejut a bányalámpa. Hiszen én is voltam csaknem két évig bányász. Négy és fél kiló, s mindig akkor mond csődöt, amikor a legnagyobb szükség van rá. Ha meg jő, akkor is csak úgy világit, mint egy szentjánosbogár. Sürget bennünket az idő, be kell fejeznünk a beszélgetést. Kint ragyog a májusi nap és a fák tavaszi koronáján zöld fényvlzesések zuhognak alá a kincset rejtő földre, s mélyen a föld alatt, a pislákoló bányalámpák fénye mellett sokszáz ember dolgozik poroan, vízben, verítékben fürödve azért, hogy szebb legyen a holnapunk. S akikkel még beszélgettem, m föld mélyének névtelen hősei közül, ne gondolják azt, hogy megfeledkeztünk róluk. Valamelyik számunkban róluk külön Írunk. Addig is szeretettel üdvözli lapunk a hatvankét éves Bakk János bácsit, aki a fiából is becsületes bányászt nevelt és a veje is bányász, Valoviő Stefánt, aki kijelentette, hogy ha újra kezdhetné, Ismét csak bányásznak menne, és Strhársky Stefánt, akivel egy nagyon kellemes órát töltöttünk együtt. S nem feledkezünk meg a széparcü, örökfiatal Komárek János bácsitól sem, a színpad szerelmeséről. Felvételek: Bugyi László és Prandl Sándor rrr^m Pusztul az állatvilág Ha a növény- és állatvilág a jövőben Is olyan ütemben fog pusztulni körülöttünk, mint ma, néhány évszázad műlva már csak a tankönyvekből Ismerkedhetnek meg a diákok egyes állatokkal és növényekkel. Ilyen ál láspontra jutottak a blolúgusok. A ritka állatfajok megmentésének legjárhatőbb átja rezervátumok, védett területek létesítése. Így az eleven blológlal Illusztrációk, mint Noé bárkájának utasai, talán még átmenthetők a jövőbe. A civilizáció átka A civilizáció lejlődése egyre szorosabbra húzza a gyűrűt a vadon világa körül. Hány állatfajta pusztult ki már csaknem teljesen az eszeveszett hajtúvadászat következtében! Bölényekkel már csak az állatkortek karámalban találkozhatunk, az őrlés testű bálnák végnapjai is meg vannak számlálva, a a kékrókák a bőrüket vitték vásárra az emberrel folytatott harcban. Ahogyan az emberiség rádöbbent, hogy a természet lassan pusztulásnak Indult körülötte, sorra születtek a különféle vadvédelmi törvények. Az Egyesült Alantokban már 1833-ban kiadták az első védolml rendeletet, amely a floridai Indian foiyő egyik szigetét nyilvánította vadrezervátum mű. Azóta a világ minden táján egyre erősödik a törekvás, hogy minél többet megmentsenek a természet pusztuló szépségéből és az eredeti vadfejtfikból. Még Afrikéban is, ahol a vadvilóg gazdagsága és tarka sokszínűsége a legérlntetlenebbnek tűnik, ma mér két hatalmas nemzeti park védi Uganda területén a pusztuló állatvilágul. Ugyancsak Ugandában található egy másik érdekes létesítmény is, ahol kizárólag a sebesült és magányos illatokat ápolják. Az Egyesült Államokban a Yellowstone Nemzet! Park a legnagyobb és legrégibb vadrezervátum. Itt a természet apró darabkája még eredeti pom pújában tárul a látogatók elé. A Szlklfis-begységben kijelölt szabályos négyszög alakú területet több millióan látogatják meg évente, ás a gleccservölgyek, tengerszemek, gejzírek nyugtalanul váltakozó hátterében az őst állatvilág sokrétű, mozgalmas életével Ismerkedhetnek meg. Kihal a medve? Az oposszum, ez az értékBs bundájú erszényes patkányfélu néhány évtizeddel ezelőtt mér ritkaságszámba ment az Egyesült Államokban, ma pedig egyre jobban szaporodik. Az apró állatkák az enyhe éghajlatát kedvelik és leginkább a földön tartózkodnak, de ügyesen kapaszkodnak fel a fákra is, ha gyümölcsöt keresnek vagy ellenség elől menokülnek. Rendkívül szívós, szapora állatok. Nyilván ennek tudható be, hogy még nem pusztullak ki, halott biológiai szempontból meglehetősen alacsony törzs fejlődési szinten maradtak. Embrlőjukat ugyanis mór 13 nap műlva világra hozzák, s kb. 12 hétig nevelik erszényükben! Általában 15—25 utóduk VBn, de életképességüket növeli az is, hagy jól bírják a sérülésoket. Az alaszkai úriésmedvák viszont a ritkuló állatfajok közé tartoznak, mint általában azok az állatok, amelyek valamilyen rekorddal dicsekedhetünk. Ezek a 700 kg-os átlagsűlyű állatok a szárazföldi húsevők lóg nagyobb példányai. Nem vérszomjas ragadozok, mert jórészt döglöt tengeri halakkal, tengeri madarakkal, vagy partra vetőit bálník tetemével táp lólkoznak, ha pedig beköszönt a lazacok vándorlásának Időszaka, ügyesen halásszák ki a folyókból az Ízletes csemegét. A tavasz végén növényi táplálékot is fogyasztanak, ezzel egészítve kt étlapjukat. Az emberre nem veszélyesek, egyetlen éles füttyszóval könnyen elriaszthatok, mart állítólag a magas hangok kellemetlenül hatnak rájuk. Mégis egyre csökken a számuk. A medvék Is mindjobban közelednek ahhoz a pillanathoz, amikor eltűnnek a természet színpadéról. Az északi barnamedvék számát például Svédországban 250—3D0-ra, Finnországban 3—4'JO-ra becsülik, Norvégiában pedig már csaknem teljesen kipusztultak. A színes vadvilóg másik érdekes képviselője, a krokodil viszont még u vadrezorvátuinban sem tartozik á kedvelt lakók közé. Az alattomos, lusta állatok órákon át várnak áldozatukra a vízfelszín alatt, s Ilyenkor csupán két szemük mered ki a víz alól. A masómedvétöl kezdve a teknősig sző röstttl-bóröstül megesznek mindent. Időnként kavicsokat Is nyelnek, hogy gyomruk — mini valami élő golyösmalom — összeőrülje a lenyelt csontot, bőrt és tollat. Noé bárkái az őserdőben A védett területeken, mint Noé bárkáiéban, még érintetlen a gazdag állatvilág, viszont a civilizáció egyre nagyobb pusztítást végez. A külön féle vadászati tilalmaknak la az a célja, hogy egy-egy értékes állatfajt megmentsenek a teljes pusztulástól. Erre valóban nem az állatkertek zárt világa, hanem e természetvédelmi területek eredeti környezete a legalkalmasabb, ahol a látogatók élő biológiai tankönyvként csodálhatják meg a természet lenyűgöző szépségű világát. ««) Az állatvilág egyik kihalásra ítélt tagja, a nagy barna medve a sekély vízben némán vár, amíg hal közeledik felé, azután mancsával lecsap rá, átharapja és a parton fogyasztja el.
