A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-05-31 / 22. szám
■ Dobos Atilláéknál Hatszemközti beszélgetésre kerestem fel otthonukban e népszerű zeneszerző-énekes házaspárt. Dobos Attilát As Mary Zsuzsit. Visszaemlékez vo a múltra, szó ásott pályakezdésről, sikerekről, problémákről, sok olyan dologról, amely nehezebben fut el a közönség Iliiéig, mint a fői sikerűit slágerek. A gőzölgő fekete mellett Attila áthelyezte gondolatait a múltba és mesélni kezdett: — Még kUzépiskotás éveim lde|én kezdtem komolyabban foglalkozol a zenével, amikor szombatonként egy munkásklub zenekarához szerződtem 31) forintért és egy pohár zűrért. A zene szeretető mellett a szükség Is rávltt, hogy elvállaltam ezt a „munkát“, mivel nagy volt a család, elég szűkűa körülmények kOzött éltünk, szüleim pedig egyetemre szerettek volna tárától. Sikeresen felvételiztem az Orvostudományi Egyetemen, de a zenétől ekkor sem szakadtam el; zongoráztam és énekeltem a divatos slá— Nem Igazi börtönrács mögött uuyyok, csupán a budai várkapuban — Nem túl vidám történet, de sál számot komponál, amely sikert hoz Zsuzsloak. Csehszlovákiában turnéztak, a a zaelizl Hron Szállá egyik szobájában megszületett egy későbbi nagy sláger vázlata. Attila hajnali ötkor a kúvéház zongoráiéhoz ült, a mire Zsuzsi leért, mér papíron volt a „Mama" seué|e, molyhoz Szenes Iván írt szöveget. Ez volt az ISSS-as táncdalfesstlvál nagy sikere. Attila még most is szívesen emlékezik a zzellzl napokra és szeretettel beszél Ssikora doktorról, akiben kitűnő barátot Ismert meg. Az 1889-01 Made in Hnngaryn a „Csuresznyeárus lány“-nyal arattak sikert. A nyári tánodalfasztlvált ők is a tévén nézték, mert a kettőjük részére irt számok a szűri „jővolgereket. Ekkor már szinte terméssé lesen jött, hogy magam is mogpró bálkozzak zeneszerzéssel. Szerzeményeimet megmutattam barátaimnak, aklkuek buzdítására felkerestem S. Nagy István népszerű szövegírót. Tűle egy vizsgafeladatot kaptam, amely abbúl állt, hogy zenésitsek meg egy kész szöveget. Az elkészült munkával megkerestem az akkor még kezdő Koús János énekest, aki 1981- ben lemezre éuekelte első sikert Jelentő számomat, a „Még egy percet adj nekem" elműt. Az első sikert több Is követte, majd az 1962-ben induló Ki mit tud-on a közönség is közelebbről megismerhette Dobos Attilát. Sikeresen kezdett Itt la, s amikor a zsűri úgy döntött, hogy az egyik versenyzővel helyet kell cserélnie, valúságos botrány tört ki a közönség soraiban. Ez a döntés némileg elvette kedvét az énekléstől, s ezután csak zeneszerzéssel foglalkozott. Ekkor születtek meg azok a slágerek, amelyekkel egyezerre a legdivatosabb szerző lett, és lemezeiből la a legtöbb fogyott. Ilyenek a „Mindennap , „Minden ember boldog akar lenni“, „Isten véled édes Piroskám“, „Annál az első ügyetlen csőknél“. A véletlen azonban mégis úgy hozta, hogy énekes-szerzőként léphetett a nagyközönség elé. Az „Albérlet az nmoleten“ című szerzeményét az Illés-zenekarral adta elő, maga Illés Lajos ajánlotta, hogy énekelje velük a számot. Sikert aratott. S amikor az Omegáékkal a „Kövek a vízparton“ című számával szintén sikert ért el, a Magyar Rádió felkérte, hogy az 1938-as Made In Hungary-ra komponáljon egy számot, melyet saját maga mutat be. Így született meg „A boldogságtól ordítani tudnék" nagysikerű sláger, melyet nyomban követett a „Rózsák illatozzatok“. Szerzeményeihez legtöbbször S. Nagy István, Szenes Iván, Doboz Emőke (húga) éz legújabban felesége, Mary Zsnzsi írja a szöveget. A dalok előadói legtöbbnylre Aradszky Lászlú, Harangozó Teréz, Mary Zsuzsi éa saját maga. Mary Zsuzsival 1988-ban Ismerkedett meg a Hanglemezstudlóban, akinek akknr készült el első lemezfelvétele, a „Te szeress legalább“. A felvétel után Attila megkérdezte, hogy elklsérheti-e, s aztáu addig kisérgette, míg egy napon Verdi Nászindulő- Járn a házasságkötő terembe vozette. Zsuzsi számára az 1987-es fáncdalfesztlvál volt az első nagy tűzkeresztség, amelyen Jobba Cablval egy duettet énekelt — mérsékelt sikerrel. Ekkor Attila elhatározta, hogy egy olyan Ilyen poharakat csak Bratlslaoában lehet kapni —- Mama ... ha ezen a fesztiválon sem nyerek, abbahagyom az énekléstl tűből“ még a legjobb hatvan dal közé sem kerültek be. Attila zenei képzettségét a különféle dijak melleit színpadi szerzeményei éa filmzenéi Is bizonyítják. A Klsszfnpad mutatta be Kállai I.— Dobos A.: Ilyennek hazudtalak éa Ffllöp—Dobos: Oscar című zenés Játékát. A Debreceni Csokonai Színházban nemcsak mint szerző, de mint főszereplő Is sikert aratott Mary Zsuzsival az Isten véled édes Piroskám, a Krisztina éz a Mama című zenés látókban. Eddig két filmzenét Irt, Szász Pétor: Fiúk a térről és Hlntach György: A veréb Is madár című filmjéhez, s ő szerezte Nemere László: Op-art kalap című tévéfilmjének a zenéjét is. Ez ml van a fogorvosi gyakorlattal? — teszik fel sokan a kérdést. Nos, Dobos Attila életének ez az a szakasza, amely tele van keserűséggel, sokkok rossz emlékkel. — Amikor 1984-ben ledoktoráltam, vidékre helyeztek, mintegy 200 km-re Budapestről — emlékezik Attila. Távol a fővárostól képtelen voltam tovább folytatni zenei tevékenységemet, ezárt felmondtara vidéki állásomat, mire az Illetékes szervek eltiltottak a fogorvosi gyakorlattól. Csak a féléves katonaidő letöltése után oldották fel ezt a tilalmat ás Gödöllőre helyeztek. Két évig voltam ott, de a napi háromórás utazás, valamint a rendelőben éa a zene területén végzett túlfeszített munka hatására súlyos Idegösszeroppanás szélén álltam. Kénytelen voltam felmondani gödöllői állásomat és a fővárosban próbáltam elhelyezkedni, ami azonban sajnos a mai napig sem sikerűit. Nem túl vidám történet, de sajnos ez az Igazság — fejezi be nyilatkozatát Dobos Attila. BIRICZ TIBOR
