A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-05-24 / 21. szám

■12 3 4 5 6 78 9 101112 13 *\ 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 4 69 70 71 72 73 74 75 1 76 77 78 79 80 84 •1 81 82 83 851 86 87 88 ■ 90 91 92 93 94 95■96 97 98 99100 L 101 21. szelvény Hogy kell írni I Mai rejtvényünkben Leautaud ismert mondását idézzük a vízszintes 1, függőleges 14, 18, és 20. sorban. Vízszintes sorok: 14. Ragadozó állat. 15. Könnyelmű nő. 16. Spenót. 17. Válogatott. 19. Takar. 21. Véreskezű római császár. 22. Kevert lom. 23. Kottában vanl 25. Zamatja. 27. Ö-betűvel a végén: város Kelet-Szlováklában. 28. Több mint ezer van belőle Finnországban. 29. Magyarországi vármegye. 30. Zamat. 32. Oszkár Imre. 33. Hüvelyes növény. 35. Tallán. 36. A norvé giai és németországi motorgépkocsik nemzetközi jelzése. 38. Fűszerez. 39. Nemzetközi segélykérő jel. 41. Földünk túlnyomó részét teszi ki. 42. Szomszédos betűk az ábécében. 43. Hiányos irat. 45. Ilyen volt a diva­tos szoknya. 46. Mindegy. 47. E napi. 48. Göngyölegsúly. 49. Ital alvi­lági nyelven. 51. Sellye szlovák neve. 52. Háromezer római számmal. 53. Enyém szlovákul (fon.). 55. Nem haszon. 57. Tlmrava nevében vanl 58. Erna Aranka. 59. Bérházban él. 60. Kábítószer. 62. Strázsa. 63. De­­líbes ismert operája. 65. Város Olaszországban. 66. Helyrag. 68. Trükk­­ben vanl 69. Edény. 71. Hátvéd (fon.), a labdarúgásban. 72. Régi római pénz. 73. Verdi nevében vanl 75. Véd. 77. Hőemelkedés. 78. Szigligeti személyneve. 79. Orosz tagadás. 82. Vegyjele Cr. 83. Ázsiai ország a Hi­malája vidékén. 85. Új több idegen nyelvben. 86. A villamos teljesítmény mértékegysége (fon.) 88. G. N. M. 89. Cseh sas. 91. Léggömb. 93. Római kettő. 94. Lám. 96. Alant (ford.J. 98. Szlovák vívás, 99. Vissza: folyó a Dunántúlon. 101. A Hidrogén jele. Függőleges sorok: 1. Távbeszélő műszó. 2. T-betűvel az elején: japán város. 3. Akadály. 4. Kettős betű (ford.J. 5. Olasz névelő. 6. Káposztaféleség. 7. Az íz egyik válfaja. 8. Kása. 9. Per kezdete és vége. 10. N. P. 11. Hímállat. 12. Vér­edényei. 13. Zenei kifejezés. 23. Égési termők. 24. Ilyen angolul. 25. Li­­terátus. 26. Zománc. 29. Fehérneműt tisztít. 31. Ékezettel: a legmaga­sabb értékű kártyalap. 34. Igavonó állat. 37. Irodalmi műfaj. 39. Hang­szer. 40. Angol tenger. 42. Svéd kikötőváros. 44. Szegény németül. 47. Nem tegnapi. 50. Betűt vet. 53. Mikro ellentéte. 54. Limonádé..., régeb bi cseh film címe. 55. Ad ellenkezője. 56............Sándor, magyar Kos­suth-díjas író. 59. Régi súlymérték. 61. ... Josef, cseh zeneszerző. 64. Táncmulatság. 67. Az öt tó egyike. 70. Végtag. 72. Férfiszépség. 74. Bankletét. 76. Az erő fizikai mértékegysége. 78. A munka az energia egysége. 80. Bányarész. 81. Nem valódi arany. 84. Alant. 86. Meleg né metül. 87. Állóvíz. 90. Textil növény. 91. A Brit Légiforgalmi Társaság neve. 92. Francia tagadás. 95. Időszámításunk előtt röv. 97. Kettős be tű. 98. Sor szélei. 100. Állati hang. Beküldendő a vízszintes 1, függőleges 14, 18, és 20. számú sorok megfejtése a rejtvényszelvénnyel együtt lapunk megjelenésétől számí­tott 6 napon belül. Az előző rejtvény helyes megfejtése: „1. Feljebbvalónál okosabbnak lenni fegyelmezetlenség. 2. Sok éleménnyel leszünk szegényebbek, ha más kárán tanulunk." Az érzések néha csalnak. Két óra alatt Bratislavából Párkányba érkezik a vonat, s onnan már nincs messzire Kisgyarmat. Az el­ső benyomások azt mutatják, hogy egy kis faluba érkezik az ember: Új kultúrház, szép üzletház mu­tatja a korszerűséget. Portalaní­­tott úton halad az utas, a nagyjá­ból mindenütt egyforma ütemű fejlődés jeleit itt is észreveheti, ha van szeme a meglátásához. Néhány óra múlva azonban a fi­gyelő ember előtt feltárul a falu másik arculata, a hagyománytisz­teleten alapuló, sajátos, néprajzi, érdekességé falukép. Megtisztelik az érkezőt köszö­nésükkel a falubeliek, de egymás között csak „szólnak": „Mégy le­felé?1' Kísérőnk, pedig a ház előtt ülőknek csak így köszön oda: „Kiültek, ángy lka? Érdemes szemügyre venni án­­gyikát — bár már nem fiatal me­nyecske —, mert ő még mindig a jellegzetes népviseletet hordja. Kurtaszoknyás. A „pofándlíval“ ki­emelt derékrészt érdekes mozdu­lattal simítja végig, amikor fel­áll és megmutatja, hogy melyik házban laknak, akiket keresünk. Szép, hambitos ház, ahová igyek­szünk, de ne lepődjön meg a láto­gató, ha az új és újjáépített há­zak során szeme elé bukkan egy csapott elejű, ereszes házikó, melynek utcai részén hiányzik a díszítésekkel ellátott homlokfal. Ha felpillant, akkor azt is láthat­ja, hogy a házikó építője csak szalmát használt fedőanyagul. Ritkaság számba megy már itt is persze. De miért döntené le tu­lajdonosa, amikor ez a házikó még nagyon alkalmatos „nyári konyha*’ vagy éppen csak lom­tár?! A falukép arculatán könnyen észrevehető ránc, régi, nagyon mélybarázdájú ránc, hogy a láto­gató előtt megnyitják a „ház" aj­taját s így láthatja a Jó módot bizonyító modern szobabútort, de vésgő soron a konyhában ültetik le. A célirányos beszélgetés előtt szinte szertartásszerűen pálinká­val kínálják a vendéget. Esetleg egy kis „csingerrel". No meg né­hány kedves szóval: . „Nagyon rossz az időjárás. Kegyetlenül hosszú telünk volt. Jól utaztak? Nem fáradtak el?" Bárhonnan is érkezett az em­ber, érzi, hogy otthon van. Lehet, hogy avítt formaság, társadalmi csökevény, idejét múlta szokás ez a fogadtatás, de emberséges me­lege a szívbe hatol, s ha hajlamos a vendég mélázó gondolatokra is, a játszi képzelet elragadja. A kö­vetkező pillanatban már azon cso­dálkozik, hogy miért nem nyit aj­tót nagymama. A kedves, drága ... aki már régen halott. A perc elveszti varázsát. Az emlék más emberekhez kapcso­lódva feltámadt, majd a semmibe hullt. ÚJ arcok kerülnek a vendég elé, aki modorosán feláll, de csak ezt hallja: „Megjött a szomszéd­asszony isl“ Nincs másfajta be­mutatkozás. Hiába állt fel a láto­gató. Kézfogásról szó sem lehet. Nem Illő asszonyokkal csakúgy akármikor „paroláznl“l Ugyan ké­rem! Szigorú, íratlan társadalmi sza­bály küldi a tűzhely mellé a fele­séget, a gyárba járó, önálló kere­settel rendelkező nagylányt is a vacsora idején. Természetesen ők csak, ha már megterítettek s tá­laltak, látnak evéshez. Amikor pe­dig bort töltenek poharainkba, előzékenyen egészségünkre kíván­ják, de maguk csak akkor isznak, ha az apa vagy a nagyapa feléjük nyújtja a sajátját. Isznak? Rossz kifejezési Illedelmesen, mérték­tartón kortyolgatnak. Furcsán kavarog a sok új szo­kás a régivel. A klsunoka mesét néz a tévén. Nagyapa merítőhálót kötöget. Nem maradhat el a kicsi fogmosása, de a nagyapa története sem; „amikor az öreg esperes meghalt, sokan mondták a falu­ban .. Régi történetek zsongása pihen­teti a faluba érkezőt, aki fél nap múltán már igazán otthon érzi, ma-

Next

/
Thumbnails
Contents