A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-05-17 / 20. szám

Március 9-én reggel a Ruta házaspár, Pablo Picasso rokonai, a jegyző kíséretében felkeresték r> barcelonai polgármestert a régvárt hírrel: Pablo bácsi éppen most blxta meg őket, hogy erősítsék meg hivatalosan ax adományozást, amelynek keretében B00 képét a barcelonai Picassu-múzeumnak adományozza. A múzeumot évekkel ezelőtt alapították a régi Aguilar palotában, a város gétlkus negyedében.

Barcelona polgármestere két sürgős táviratot küldütt el, egyet Madridba a művelődésügyi miniszternek, egy másikat a francia Riviérára, Mouginsba. Pablo Ptcassonak.

Az első szűkszavú és óvatos üzenet volt, tekintettel arra, hogy Picasso a francoista kormány szemében továbbra is dtsszldensnek, sőt a kommunisták „útitársának“ számit; a második ujjongó és hál&s.

A következő napokban, amikor a hír elterjedt, Párizsban csalódás és gyanakvás kapott lábra. A franciák meglepődve és keserűen kérdezték, hogy vajon a művész a „párizsi iskola“, tagja, ahogyan az volt ax olasz Modigliani, a román Brancusi és ma Is az orosz Chagall, miért ajándékozta azt a kincset agycsapásra Franco tábornok Spanyolországának?

André Malraux keseredett el a legjobban, aki művelődésügyi miniszter korában egyszer meghiúsította a képek Barcelonénak való ajándékozását, és azt javasolta, hogy létesítsenek Párizsban mielőbb egy nagy Picasao-múzeumot. Ott akarta összegyűjteni a művész magángyűjteményének kincseit; állítólag négyezer darabról van szó, beleértve azokat, amelyek most már a barcelonai múzeum falára Körűinek.

Malraux terve azonban a meg nem értés falába ütközött. A Picasso-múzeum túl sok pénzbe került volna, azonkívül a költséges és sok adminisztrációval járó intézkedés talán feleslegesnek Is bizonyult volna. A terv ellenzőt így érveltek: a Franco-ellenes és Franciaországért rajongó Picasso nem fogja Spanyolországnak ajándékozni gyűjteményét. Halála után pedig — és immár 89 éves — a szóbanforgó műkincseket úgyis a francia kormány örökli, felesleges tehát drága múzeumot alapítani.

Malrauz tervének idején, 1983-ban a katalán fővárosban már megvolt a Picasso-múzeum, benne 450 vászon és metszet Jaime Sabartés gyűjteményéből, aki Picasso egyllc legrégebbi

és leghívebb barátja volt. Ez a gyűjtemény szambán és minőségileg felülmúlt minden más magán- vagy köztulajdonban levő Picasso-kollekciót, kivéve azt, amoly magának a művésznek a tulajdonában van.

A Picasso által most ajándékozott B00 művel a múzeum 1300 Picasso művet állíthat ki — azaz állíthatna, ha termeiben egyáltalán volna ennyi hely. De a bárcelonal városi tanács már tervbevette a múzeum kibővítését és korszerűsítését. Meg is vették erre a célra a szomszédos szállodát. Ez lesz tehát a világ legns gyobb Picasso galériája.

Ml mindent láthat majd a barcelonai múzeum látogatója? Könnyű elképzelni a bfres korsza kokból: a kék, rfzsaszfnfl, fekete é3 kubista korszakból való, 1901 és 1914 között keletkezett műveket. Annál nehezebb kitalálni ama Picas so műveknek a tartalmát és formáját, amelyek a korábbi években születtek, hiszen ezeket a korai éveket kevés mű képviseli a múzeumok ban és gyűjteményekben.

Picasso ebben a korai és kevéssé Ismert korszakában zseniális szökellésekkel bejárta az antik, modern és korabeli művészet minden táját, Orecótól William Morrlslg, Toulouse— Lautrectól a svájci Steinlelnig és a német Böckllnig, barcelonai kortársaitCjl a modernizmus „fekete szárnyáig“, például Nonelllg, aki nek szerencsés kék korszakát részben köszönheti.

Picasso immár hatvan éve nem dob el semmit, mindent összegyűjt és fölhalmoz. Műkincsek és kacatok vegyesen töltik meg zsúfolásig rezidenciáit és kincstárait: párizsi lakásait, a párizsi Nemzeti Bank pAjicélMamrált, normandiai , vallaurlal, vauvanarguesl és mouginsl villáját.

Világos, hogy a nem művészi értékű javak az örökösökhöz kerülnél! majd, a bárom asszonytól való négy gyermekéhez. De ami a képeket illett, Picasso azokat semmiképpen nem akarja szétszórni. Azt szeretné, ha mind egy múzeumba kerülnének.

Azt mondják, amikor Picasso Barcelonának ajándékozta a képeket, Így kiáltott fal sranyol anyanyelvén: „Franca se Íra, pero Espana

quedara“ (Franco menni fog, de Spanyolország megmarad.)

Rács Ilona, Ohrady Varga Aliz, Kiskuntól 153, okr. Dun. Streda. egyháza, Dankó P. ut

16 éves. szereti a tánc- ca 8, Magyarország. 15

zenét és szeret táncol- éves, gyűjti a színész

ni. Szívesen levelezne képeket, szeret olvasni

hasonló korú és érdek- és sportolni. Hasonló

lödésű fiatalokkal. érdeklődésű fiatalokkal

Fényképes levelek levelezne. Fényképes

előnyben. levelek előnyben.

Benko Márta, Lók ő. 18, okr. Levice. 18—18 éves lányokkal és fiúkkal szeretne megismerkedni le velezés útján. Kedveli a tánczenét, szeret táncol ni. Kedvencei az Illésék és Zalatnay Sarolta.

Felföldi Aliz, DM 96, ul. Februárového víťazstva, Bratislava. 18 éves, érdekli az Irodalom, zene és a mai kor tudománya. Levelezés útján szeretne megértő barátra találni.

Laczkó Éva, Szentmértonkáta, Táncsics út 58, Magyarország. 17 éves gimnazista lány, nagyon szereti a beat zenét. Szeret táncolni, gyűjti a bélyegeket, oroszul, németül és angolul tanul. Hasonló érdeklődésű fiatalok leveleit várja.

Soó* Margit, Surtce č. 159, okr. Luőenec. 16 éves, gyűjti a táncdalénekesek képeit. 17—18 éves fiúkkal vagy lányokkal levezne szívesen Ismerkedés céljából.

Thököly Gerandina, DM ul. 93. Februárového vl lazstva, Bratislava. Technikumba jár. zenétől kezű ve a technikáig minden érdekli. Levelezés útján szeretne megismerkedni hasonló érdeklődésű lla talokkal. Levelezni lehet magyar, szlovák vagy né met nyelven.

Szomolay Emőke, DM ul. Februárového víťazstva 98, Bratislava. 17 éves, minden érdekli. Levelezés útján szeretne olyan barátokra lelni, akik teljes egészében megértik és problémái megoldásában

segítségére lehetnek.

Veszélyesebb, mint az atom

Az egyik amerikai tudós véleménye szerint a génekkel, az öröklődő tulajdonságok anyagi hordozóival folytatott kísérletek veszélyesebb körülményekkel járhatnak az emberiségre, mint az atombomba, amennyiben nem biztosit ják az Ilyesfajta kísérletek megfelelő ellenőr zését. A houstoni Amerikai Vegyészeti Társa ság egyik ülésén dr. Max Tlshler kijelentette: a tudomány a génekkel kapcsolatos kutató munkájában valószínűleg döntő, üf szakasz előtt áll, s ez új áldásokat, de megrázó problémákat ts hozhat.

Az ember megszerezheti a gének feletti el lenőrzést és idővel megváltoztathatja az embert tulajdonságokat. Az Ilyesfajta változtató sok kedvező, de nagyon veszélyes következményekkel ts járhatnak — mondotta dr. Tlshler.

A kutató utalt rá, hogy a genetikát manlpu láctó megakadályozhat olyan betegségeket, mint például a fiatalok cukorbaja, sőt talán Idővel legyőzheti a rákot ts. Sok tudós őszintén tart azonban attól, hogy a genetika — amennyiben nem megfelelő emberek kezébe kerül — „veszélyesebbé és kevésbé ellenőrizhetővé válik, mint az atombomba".

Dr. Tlshler így folytatta: „Legélesebb bírd lóink szemünkre vetik, hogy természetellenes tevékenységet folytatunk, és ezzel az embe rtség leggonoszabb ellenségeivé válunk. Valójában azonban nem a tudás, hanem maga az ember képezt a bizonytalan láncszemet. A tudás sohasem gonosz, az ember azonban könynyen azzá válik."

I