A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-05-17 / 20. szám

Siralomház

Munkácsy Mihály Zt

seldoifbu utazott, összevásárolt mindent és megrendelésekkel halmozta el. Ez a kép nyerte el a Szalon aranyérmét Is. Két év múlva — 1872-ben — Goupll rábeszélésére Párizsba költözik. Ekkor adta át neki a „Tépéscstnálókat", amelyre a rendelést még Düsseldorfban kapta, s amely lényegében a Siralomház párja.

Ebből az Időből való a Köpülö asszony puritán alakja és a Sátoros cigányok is. Mindkettő már teljes kiforrottságában mutatja a tömörítő, egyszerű és mégis erőteljes fogalmazást, ami a mester egész életművén végigvonul.

A 70-es, 80-as évek nagy művel: „É/jelt csavargók, Zálogház, A falu Hőse, Műteremben, Újoncok, Milton, Illetőleg a: Krisztus Pilátus előtt, Golgotha, Mozart utolsó pillanatai.

Munkácsy a Slralomház váratlanul nagy sikere után válságba került. Kétségek gyötörték: vajon képes lesz-e hasonlót alkotni.

Annyira elhatalmasodtak rajta ezek az érzések, hogy már tehetségében Is kételkedett. De Marches báró, aki magával vitte luxemburgi birtokára, Colpachra, végleg eloszlatta kétségeit. Itt felépült és zavartalanul dolgozhatott. Az 1874-es esztendő újabb fordulatot hozott. Meghalt barátja, a báró, és a gyászév letelte után feleségül vette az özvegyet Egyszeriben megváltozott az élete, habár nem rajongott azért a nagystílű életformáért, amibe felesége révén csöppent. Tulajdonképpen csak műtermében érezte Jól magát.

Képeinek hatása igazából színeiben rejlik, amelyek temperamentumával párosulva zseniális előadásmódot képeznek. Nem a szemet pihentető, „lenyalt“ képek mestere. A 70-es és 80-as évek fordulóján még egy vonása Jelentkezik, amely erőteljesen felfokozza képeinek feszültségét. Az előadott motívumot a válság perceiben, a döntés pillanatában ragadja meg. Ez a vonás már az „Éjiéit csavargók-ban is Jelentkezik. Tompább a Falu hősén. A Milton azonban ős a Krisztus Pilátus előtt a drámalságlg feszültséggel telített.

A Krisztus Pilátus előtt a tragédia tVolsóelőttl pillanatát örökíti meg. Pilátus habozik. UJJalnak ideges Játéka erről tanúskodik. Krisztus előtte ál, és egyenes tartással, nyugodtan várja a döntést. Mögötte ellenségei zúgolódvu,

hadonászva igyekeznek rábírni a helytartót, hogy ellene döntsön. Ezt az Izgalmat tükrözi a festésmód is. Krisztus ős Pilátus, az ellentét két fő pólusa, fehéren válik ki a mögöttük levő homályból.

A Mozart utolsó plllanatal-ban még egyszer visszatér ez a vonás. Már a címből Is érezhető, hogy itt is a dráma utolsó percei kerültek vászonra. Mégsem előre kiagyalt módszer ez, bár tűnhetne annak Is. ö azonban már gyerekkorában megpróbálta, mit Jelentenek a sorsnak ezek a keserű meglepetései, és természetesen ezek az erős benyomások a leikéből vetültek a vászonra.

„Szalonképei" összes cicomáikkal, a közízlés szirupos elemeivel — amelyet szalonzsánernak neveztek — kapósak voltak, de nagyon halványok a többi műhöz képest (Tlgrisbőrj.

Élete végefelé hirtelen gyöngülni kezd, és a Honfoglalás, Ecce homo, Sztrájk, már csak romjai mindannak, amit azelőtt nyújtott. Idegbaja rohamosan elhatalmasodott rajta, és 1900. május elsején Endenichben — Bonn mellett — váltja meg őt a halál.

Akkor sem feledte el, honnan jött, mikor sikert sikerre halmozott, és az ő segítségével sok magyar került párizsi műtermekbe. 1882- ben két, évenkénti hatezer frankos ösztöndíjat ajánlott fel, azzal a kikötéssel, hogy tulajdonosaik az ő liányltása mellett dolgozzanak. Tanítványai közül leghíresebb Rlppl—Rónai József, aki azonban később teljesen levetkőzte a Munkácsytól tanultakat.

Talán Tornyai János áll hozzá legközelebb. Munkácsyt nehéz volt követni, mert technikai fogásait mégcsak eltanulhatták tőle, de temperamentumát és lelkének rezdüléseit vagy hatalmas kitöréseit Imitálni nem lehetett. Talán éppen ezért emelkedett hatalmas magaslatokra. Nem követett s nem hozott létre Iskolát, de megalkotott egy olyan életművet, ami nemcsak a magyar, de az egyetemes művészettörténetben is előkelő helyet biztosít neki. ö lett festészetünk Vörösmartyja. Nem tudom, leírta-e valaki előtem ezt a hasonlatot — talán igen — de úgy étzem, ezzel méltán adózok emlékeinek ős adózunk mindannyian halálának 70. évfordulóján.

TALIGA ISTVÁN

Nincs nála közkedveltebb és ismertebb magyar festő. Nagyon kevés ma gyár ember akad, aki ne Ismerné a „Stralomházat" és az „Ásító inast“ ősei németek voltak, és 1831-től laktak Magyarországon. Apja, Lleb Leó harcol az 1848— 49-es szabadságharcban. Ezután börtönbe ke rül. Anyja közben meghal, s később apja Is. Tragikuma — amely egész életművén végigkíséri — gyermekkori örökség.

Munkácsy 1844. február 20-án született, és 1851-ben már teljesen árva. Reök Istvánhoz, nagybátyjához kerül, majd 1854-ben egy Láng nevű asztalos Inasa. 14 évesen legénnyé szabadul. Aradon dolgozik, majd megbetegszik, és újra nagybátyja viseli gondját.

Ebben az Időben — 1861 — sokat nyúlt az (rónhoz. Első mestere Számossy Elek, a Velencét Járt festőművész. Tanítványát akadémiára segítette. A fiatal Munkácsy állomásai: 1863: Pest, 1865-ben Rahl tanítványa Bécsben, 1868: München, és 1868: Düsseldorf.

Pesten Ligeti Antal, a nemzeti múzeum őte szerzi meg neki a Képzőművészeti Társulat pártfogását. Bécsben Ismerkedik meg Paál Lászlóval. Münchenben Pilóty osztályába nem tud bekerülni, így Wagner, majd pedig Adam magániskoláját látogatja.

Bizonyos akadémiai máz észlelhető akkori munkáin. 1867-ben két hétre Párizsba kér«:, ahol Courbet révén megismeri azt a csoportot, vagy Inkább irányzatot, amit „Le reallsme" néven emleget a művészettörténet. Düsseldorf - ban, ahol Ludwig Knaus irányítja, megváltozik a felfogása. Felébred benne a realista török vés. Paál Lászlóval lakik, ős az ottani társaságba is Jobban beleilleszkedik. Düsseldorfi képeit már emlékei Ihletik, nem fantázia szü lőttel. A szomorú, meghitt népi élet emlékei. Az ecsetkezelős határozottabb, az ábrázolás egyszerűbb és sokkal festölbb Is: pl. a „Meny asszony öltöztetése", „Ásító inas“, Jó humorú, kicsattanó kedvű, temperamentumos embernek ismerik. Egyszóval gondtalan ember benyomását kelti. De akik látják zenehallgatás és bús magyarnótázgatás közben, azok egyszerűen nem Ismerhetik félre.

1869-ben fejezi be azt a képét, amely egy csapásra sikert arat: a „Stralomházat". A figurák elrendezése nem elméleti elgondolás után született, hanem friss Intuíciók segítették őket a világra.

Az érzéstartalmat a fekete-barnából klmintázödó formák teszik szinte a végpontig erőteljessé. Úgy rakja fel a festéket, mintha ő Is átélte volna alakjai Izgalmát.

Nagyszerű volt a kép, a művész mégis azon töprengett, vajon érdemes-e elküldeni a párizsi Szalonba. Mikor aztán Mr. Wlllstack — egy amerikai müpártoló — a képért kétezer tallért fizetett, a siker kézzelfogható alakot öltött, és végre meggyőzte őt. Párizsban 13 mindenki bámulva állt a „kimondhatatlan nevű mester“ képe előtt. Goupll kőpkereskedő rögtön Düs-Tanulmány az „Ásító tnas"-hoz