A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-05-10 / 19. szám
Ünnepel az ország. 1945 május 9-re emlékeznek hazánk népei. Európa nemzetei, a békét és szabadságot szerető emberek. Felidézzük ennek a napnak az emlékét. A nagymama úgy emlékezik, e napon virágot kapált a ház előtti kiskertben. Férje magot vetett a frissen hantolt földbe. Menye könnyes szemmel a szoba sarkában JaJveszékelt, fronton veszett férjét siratta. Mások lerongyolódva, éhes gyomorral Bécs felé meneteltek, Linz alatt lövészárkot ástak, vagy Buchenwald fogolytáborainak klnzókamrálban sorsuk A Csehszlovákiai Magyarok Társa dalmi és Kulturális SzövetsSgének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő Major Ágoston Kőszerkesztő helyettesek: Máes József és üzsvald Arpád Szerkesztők: Lovtcsek Béla Nagy László Nagy Lajos llrdódy Katalin Péter László Tarjáni Andor Grafikai clrendczés: Csáder László Fényképész. Praudl Sándor Szerkesztőség: Bratislava, Obchod na u. 7. Postafiók C 338. Telefon: főszerkesztő 34134 szerkesztőség 328-65 Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Rülföldro szóló előfizetéseket el intéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo nam. 48 VII Nyomja a PRAVDA nyomdavállalat. Bratislava, Štúrova 4. Klőfizetési díj negyed évre 26,-— Kés, fél évre 52,— ^és, egész év re 104,— Kčs. Kéziratokat nem őrzőnk n,eg és nem küldünk vissza. megmentéséért fohászkodtak. A Garam mentén az utolsó «lesett katonák holttestét tették földbe, amikor Prága utcáin boldogan ölelkeztek össze az emberek a szabadságot hozó szovjet hadsereggel. Berlin még lángokban égett, s a Szász erdőkben utolsó rohamra készült a Wehrmacht széthullt hadteste, pisztolyával, hadonászott a levitézlett Horthy-tiszt: „Majd ő megmutatja!“ Már nem volt mit megmutatnia. Mikor Berlint Is elfoglalta a szovjet hadsereg, ezzel véglegesen eldőlt egy borzasztó háborúnak a sorsa. A dolgozók szabad hazája, a Szovjetunió s hősi népe győzedelmeskedett a fasiszta német elnyomóik felett Május 9-e azonban nem csupán a fegyverek elnémulását Jelentette, nem csupán a második világháború után tett pontot, hanem új fejezetet nyitott nemzeteink, népeink életében. A Vörös Hadsereg hozzásegített ahhoz, hogy a kapitalista elnyomásban, az évszázados kizsákmányolásban, szolgasorsban és nyomorban sínylődő népek, munkások és parasztok megszabaduljanak a kapitalistáktól, gyárosoktól, földesuraktól. Május 9-e lehetőségét adta annak, hogy a népek évszázadok óta megismétlődő harca a szabadságért, földért, kenyérért végleges győzzelemre vezessen. Vajon hányszor próbálkoztak már a történelemben, hányszor ragadták kézbe a haladás hívei a vezetést, hányszor buktak le árulás miatt, erő és tapasztalat hiányában hányszor váltak ismét a kizsákmányolás és brutális elnyomás eszközévé. Ami nem sikerült évszázadokon keresztül, az sikerült huszonöt évvel ezelőtt, 1945 május 9-én. Előjöttek az Illegális kommunista mozgalom tagjai, az erdőkben harcoló partizán egységek, felemelte szavát a földre éhező család és paraszt, az elnyomott munkás s a kommunista párt vezetésével célul tűzte ki a dolgozók szabad, egyenjogú társadalmi rendjének felépítését. Aki részt vett a harcban vagy csak szemlélőként nézte az eseményeket, tudja, mennyi buktatón, nehézségen és küzdelmen keresztül jutottunk el odáig, hogy létrejött a munkáskormány, míg a Kassal Kormányprogram valóra válhatott, s megéltük azt, hogy ma már kimondhatjuk: megérte! Nem sorakoztatunk fel ma számokat, 1945 málus — A Reichstag épületére kitűzik a vörös zászlót hogy hány új gyár, termelőszövetkezet, lakóház, Iskola, kórház épült fel azóta, mennyit fordítunk nyugdíjazásra, gyermekeink oktatására, falvalnk és városaink szépítésére, a közlekedésre, könyvre, újságra, mozira, tévére. Attól félünk, a számok ma hitelüket vesztenék a sok Ismétlésben, vagy rontanák az ünnepi hangulat szépségét. A nép életét, Csehszlovákia egynegyed évszázadának fejlődését és a felszabadulás értékét nem csupán a kézzelfogható anyagi Javakkal akarjuk dokumentálni. Az újat, a szocialista mát nem csupán az anyagi Javak Jelentik, hanem az emberi Jogok, a kultúra, az erkölcs és a politika szabadsága. Mert a felszabadulás legnagyobb Jelentőségét, a 25 évet, a szabadságot az ember ember által való kizsákmányolás megszüntetésében és a dolgozók politikai hatalmának megvalósításában látjuk. Abban, hogy létrejött a szocialista állam, melynek tartalmát a munkásosztály diktatúrája, a szocialista demokrácia képezi. Proletárdiktatúra ez, mely ezerszer demokratikusabb, mint bármelyik burzsoá köztársaság, mert demokráciát jelent a társadalom többsége, a dolgozók számára. Maga Vlagyimir lljics Lenin, a világ első szocialista államának a megszervezője hangoztatta: a szocialista demokráciát és szabadságot ügy kell értelmezni, hogy szabadságot és demokráciát a dolgozóknak, semmilyen szabadságot és demokráciát a kizsákmányolóknak, a szocializmus megbontóinak, a nép ellenségeinek. A felszabadulás óta eltelt negyed évszázad, a szocializmus útján haladó társadalmi rendünk azt eredményezte, hogy Csehszlovákiában már nincsenek éhes és rongyos gyerekek, munkanélküli emberek és földnélküll parasztok, nincs szolgasorban sínylődő ember. Eltűntek a megalázó és megalázott osztályok, az úr előtti kézétcsókolom és kalapemelés. Ma úgy köszöntjük egymást, mint egyenlő az egyenlőt, s ha kalapot emelünk, ez csupán tiszteletünk Jele. Az ember szabadságot kapott, hogy gondolkodjék, hogy munkatársával, lakótársával együtt döntsön gyára, szövetkezete, munkahelye, faluja, városa és országa sorsáról. Az utolsó pusztától kezdve egészen a fővárosig a választott szervekben, gyűléseken, újságok hasábjain, közgyűléseken, pártszervezetekben, nemzetgyűlésben és a kormány hivatalában szót emelhetünk, véleményt mondhatunk bajainkról, beszélhetünk sorsunkról, dönthetünk lövőnkről. Nem kevés dokumentációja ez a szocialista demokráciának, szabadságnak, szocialista társadalmi rendnek. A csehszlovákiai magyarság Is sokat köszönhet ennek a rendnek, a 25 év előtti felszabadulásnak. Számunkra Is úgy kezdődött, mint mások számára, a békés légkörhöz földet Is kapott az éhező ember. Sajnos, üröm Is vegyült a kezdeti örömbe, jött a meghurcolás, kitelepítés és deportálás, ami borút vetett 1945. május 9-re. De eljött 1948 februárja, a munkásparaszt Gottwald-kormány, az egyenjogúság kihirdetése, mely lehetőséget adott az új rendszerben való aktív tevékenységre, a nemzeti felemelkedésre. Tudjuk, milyen sokat jelentett számunkra a megújult magyar szó az utcán, az első magyarnyelvű újság, mily beteljesüléssel vezette a magyar anya gyermekét anyanyelvű iskolába, mennyire jólesett a magyar és szlovák dolgozók közti testvéri kézfogás stb. Tudjuk, mit jelentett a 25 év a kizsákmányolás alól felszabadított magyar munkásnak és parasztnak. Ma mégis kevésnek tűnik az a sok Is, amit a huszonöt év alatt elértünk, a magyarnyelvű Iskolák, újságok, kultúrházak fejlődésében, a csallóközi paraszt felemelkedésében stb. Kevésnek tűnik, mert vannak még megoldatlan kérdések, mert bajaink orvoslását megszoktuk a szocializmus mércéjével mérni. Ma, a felszabadulás 25. évfordulóján merjük remélni, hogy az elkövetkező évek megoldják a fájó kérdéseket Is. Tudatában kell lennünk annak, hogy jövőnk az anyagi helyzeten és a még leküzdetlen előítéleteken is múlik. Egymás sértegetése helyett mindannyiunknak azon kell Igyekeznünk, cseheknek, szlovákoknak, magyaroknak és más nemzetlségűeknek, hogy emelkedjék az ország anyagi jóléte, hogy elvessük a múltból örökölt előítéleteket és ellentéteket és közös megértésben haladjunk a szocialista társadalmi rend második negyedszázadában. Nyíltabb szóval és őszintébb tettel sorakozzunk fel Csehszlovákia Kommunista Pártja mellé az ország rrrm2
