A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-26 / 17. szám
A ktrovl népművészek által készített szép és tréfás látékokat nem ' csupán a Szovjetunióban, hanem külföldön Is Igen kedvelik. Készítőik már számos nemzetközt kiállításon arattak elismerést. Alábbt képünkön a szovjet fekete-tengeri flotta egyik modem repülőgépanyahajója látható. A vlagylvosztokl orvostudományi Intézet szemé - szetl klinikáján nagy sikerrel alkalmazzák a lézert. Különösen nagy szerepet szánnak neki a szürke-hályog eltávolításánál. Képünkön Margarita Vasztljevna Zajkova professzor (jobbról), az orvostudományok doktora és Viktor Ivanovtcs Nyevoda, a klinika fOorvosa műtét közben. (APN felvételei ) madár Talán tsmertk kedves olvasóink azt a viccet, mely szerint a bíró, az orvos, az építész és az állami hivatalnok arról vitatkoznak, melyikük szakmája volt az első. A bíró szerint az övé, hiszen már Káin felett Is ítélkezni kellett. Az orvos, úgymond, már Adám bordáját kioperálta, az építész azzal hencegett, hogy nyilvánvalóan az 0 mestersége volt a legelső, hiszen először volt a káosz; amelyből 0 építette meg a világot. Ám ekkor megszólalt az állami hivatalnok: No és mit gondoltok, kinek a müve volt a káosz? Mindenre van előírás, parancs, utasítás js nemcsak mlnálunk), nem csoda hát, hogy sokak szerint a következő vlzözönt a papírok okozzák majd. Mindezt azért mondom el, mivel a világon ml vagyunk az utolsók, vagy legalábbis az utolsók között, ahol a munkaidő általában reggel hat órakor kezdődik, tehát az embereknek egy-két órával hat óra előtt kell felébredniük. Az alkalmazásban lévő anyák már öt óra előtt ébresztik csemetéiket. Mindez állítólag a jó öreg Ferenc József császárnak köszönhető. ö ugyanis — legalábbis a szóbeszéd szerint — Igén rossz alvó volt, már a tyúkokkal ébredt s a környezetében dolgozó embereket Is arra kény szeritette, hogy vele együtt ébredjenek. Ez később szabály lett valamennyi hivatalban, üzletben, gyárban ... Milánóban nemrég tartottak egy tudományos konferenciát az emberek életritmusáról. Ezen C. Strtorl azt bizonygatta, hogy az emberek teljesítőképessége a napnak három szakaszában a legamagasabb: először délelőtt tizenegy óra körül, másodszor délután öt óra tájban és harmadszor kb. este tíz Órakor. Ezzel szemben a hajnali órákban az emberek szellemi tevékenysége nehézkes és nem produktív. Be kell látnunk, hogy részben ml Is nomádok vagyunk, mtvel az emberek nálunk még mlndtq előnyösebbnek tartják, ha falun laknak ott teremtik meg, otthonukat, a városban dolgoznak, és bejárnak a munkahelyükre. Így aztán dolgozóink háromnegyed része, mintegy félmillió ember reggelente rohan az autóbuszhoz vagy a vonathoz. Az út átlag háromnegyed órát vesz Igénybe, s ez néhány ember számára egynegyed óra, mások számára egy-két óra késést jelent. Arról nem Is beszélve, hogy nálunk az utazás a szardíniáé dobozokhoz hasonló autóbuszokban, vonatfülkékben nem tartozik a legkellemesebb világi örömök közé, az ember az autóbuszban és a villamoson gyakran éli át egy-egy rögbi-játékos élményeit. Egyszer a vonat, máskor az autóbusz késik, s így a legtöbb munkahelyen ma már szinte szabály, hogy az alkalmazottak negyed vagy fél órát. késnek. Egyszre-kétszer megpróbálják s tapasztalva, hogy a késésnek semmi következménye nincs, az elkésett munkaidőt ledolgozni nem kell (htszen ml nem vagyunk kicsinyesek), próbálja egy hétig, egy hónapig, aztán végleg megmarad ennél. Az egyik alkalmazott késése a többiek késését okozza, egy perc ide, egy perc oda, summa summárum: Szlovákiában a legfrlsebb statisztikai adatok szerint a kihasználatlan munkaerő-kapacitás negyven-, sőt hatvanezer személyre becsülhető. Az üzemekben végzett felmérések szerint csupán a munkaidő kihasználatlansága a gépiparban 15—30, az építőiparban 30—40 százalékát okozza az összveszteségnek. Eme hiányosságok eltávolítása nem lesz egyszerű és egyszeri feladat, hiszen amint egy aforlzmaszerző mondotta, sokkal könnyebb felébreszteni az Irigységet, mint az embereket munkába Indulás előtt. jAn eiSka
