A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-19 / 16. szám
Tretyakov nagy felelősséggel végezte gyűjtőmunkáját. Tudatában volt annak, hogy gyűjteménye minden ó) darabjának az orosz festészetet kell reprezentálnia. Megértette: azzal, hogy ezt vagy azt a képet elhelyezni galériájában, bizonyos értelemben az orosz képzőművészet historikusának szerepét vállalja,, azét a képzőművészetét, amely (nemcsak egyszerűen leírja az eseményok menetét, hanem magú Is részese a történelemnek. Közeli kapcsolatban állott kora nagy íróival és művészeivel, különösen a peredvizsnyikek társaságát támogatva neki magának is nagy része volt az új orosz realista képzőművészet lendületes fejlődésében. Állandó kapcsolatot tartott fenn a haladó festőkkel, figyelemmel kísérte munkásságukat, egyes képeiket közvetlenül a mű teremben vásárolta meg. Tretyakov sokszor előre kifizette a festők tiszteletdíját, lehetővé téve ezzel, hogy nyugodtan, gondtalanul dolgozhassanak. Nem egyszer szerényen élt, hogy nagyobb támogatást nyújthasson a rászoruló tehetséges festőknek, segélyezhesse elhunyt festők özvegyeit és árváit. De nemcsak mint kész művek gyűjtője tevékenykedett, hanem szer vező munkát is kifejteit: tudta, melyik művész min dolgozik, milyen tervei vannak, s maga is részt vett a tervek kialakításában. Tretyjakovnak Replnnel, Kramszkojjal, Verescsaginnal, Brüllovval, Ferovval és más festőkkel folytatott levelezése tele van konkrét megjegyzésekkel és tanácsokkal, s ezek mind arról tanúskodnak, hogy mennyire hivatásszerűen értett Tretyakov a festészethez, és hogy észrevételeit figyelembe vették a legnagyobb orosz festők Is. Tretyakov szervező munkássága a legmarkánsabban megmutatkozik abban, hogy az ő korában készült el a legjelentősebb orosz írók, zeneszerzők portréja; ezek az ő ajánlására Perov, Kramszkoj és Repin ecsetje alól kerültek ki. M. V. Nyestyerov festő emlékirataiban joggal állapítja meg: „Kinek ne tűnne fel, hogy ha nincs Tretyakov, a nagy eszme iránti odaadása, eltökéltsége, hogy összegyűjti az orosz művészet alkotásait, ennek a művészetnek más lett volna a sorsa, s lehetséges, hogy nem ismer nők ... azokat a nagyobb és kisebb képeket, amelyek ma a kiváló Tre tyakov Galériát díszítik. Akkor, abban a távoli korban, hősi csele kedet volt ez ...“ A Tretyakov Fivérek Moszkvai Városi Galériáját 1918-ban Állami Tretyakov Galériává nevezték át. Ugyanebben az évben, június 4-én Lenin aláírta a képtár államosításáról szóló rendeletet. A képtár műkincsei így az egész nép tudajdonává lettek. A Tretyakov Galéria korábban sem tartotta zárva kapuit a közönség előtt. De amíg tulajdonosai éltek, elsősorban festők és müértők látó gatták. A forradalom kitárta a képtár kapuit mindenki előtt. Másfél millió érdeklődő keresi tel évente az orosz és a szovjet művészetnek ezt a klncsesházát. Az államosítással új korszak kezdődött a képtár életében. A képtár, melynek gyűjteményét a demokratikus szellem térhódításának Idején kezdte szervezni Tretyakov, mint múzeum alakult, a 19. század második fele orosz realista festészetének reprezentatív gyűjteményeként Az orosz realista festők legjobb képeit, melyek témájukat az életbő vették, tendenciózus kritikával leplezve le a kor visszásságait s felkeltve az emberi lelkiismeretet, a Tretyakov fivérek saját házukban állították ki, hogy ott teljesítsék kulturális-nevelő küldetésüket. Tretyakov célja az volt, hogy egy valóban nemzeti képtárat ialakítson ki, s ezért felkutatta az orosz mesterek 18. században és a 19. század elején alkotott müveit, keresett régi ikonokat. A régi festők müvei azonban túlnyomórészt magánkézben voltak, az arisztokrácia vidéki kastélyaiban, udvarházaiban, az ikonok pedig a kolostorokban és templomokban. Egyetlen ember nem volt képes mindent összegyűjteni egy múzeumban. Ezt a feladatot Moszkva városa sem volt képes végrehajtani. Ez csak akkor sikerült, amikor a galéria állami tulajdonba ke rült, amikor az orosz és a szovjet képzőművészet alkotásának múzeumává lett. A galériában őrzött műkincsek száma az utóbbi ötven év folyamán csaknem megtízszereződött. Az államosított magángyűjteményekből, más kisebb múzeumokból, templomokból és kolostorokból ezerszám kerültek ide az orosz festők, grafikusok, szobrászok művei. A Tretyakov Galéria állományában jelenleg 40 ezer műalkotás van. • Gyűjteményei hatalmas átfogó képet adnak ma az orosz képzőművészet fejlődéséről a 11. századtól egészen napjainkig. IDA HOFMAN, az Állami Treiyakov Galéria tudományos dolgozója Vladimír Lummer felvételei mégis ő Koncz Tibor —• Szenes Iván szerzeménye Énekli Kovács Kati Copyright by Zeneműkiadó Vállalat, Budapest Nyolcados kíséret 1. Még - is ő, 2. Jössz te még, Cm Cm/B te-hát még-sem én tu-dom jössz te még, Cm/A még - is 6 , szóval még - sem én Jön a nyár, s meg nem áll fél - ú * ton
