A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-04-12 / 15. szám

Talán a mama mégsem utazott el, csak nehezére esne velünk beszélni? A fiatalasszony is sírással küzd, remegő kezéből csoda, hogy ki nem csúszik a cumlisüveg. A történtek után pedig az háborítja fel őt a ba­kai sógornő részéről, hogy annak első gondja volt a háromnapos férje után járó anyagi járandóságait rendezni és bejelenteni igényét a hagya­tékra. Itt tulajdonképpen az újonnan épített házról van szó, ahol laktak volna. De hát ezt a testvérek közös pénzéből építették. Nem is volt a Di­ni nevén — mondja. — A sógoromat okvetlenül keressék fel Dunaszerdahelyen — biztat. — ö pontosan tájékoztatni tudja magukat mindenről. A búcsúlevél fii búcsúlevél hiteles másolatát tartom a kezemben, szlovákra fordít­va. A halálra szánt fiatalember gyöngéd szavakkal búcsúzik családjá­tól és kéri, bocsássanak meg neki, mert nem bírja tovább, menyasz­­szonyában súlyosan csalódott s a halált látja egyedüli kiútnak. Jeggyű­­rűjét lehúzta ujjáról, a búcsúlevélre helyezte, amelyben még azt kér­te, hogy ne a vőlegényt ruhájában temessék, mert abban odalenn sem lenne nyugta és a bakaiak ne is jöjjenek a temetésre. A másolatot a halott sógora mutatta meg, azzal az írásbeli vallomás­sal együtt, amit az üggyel kapcsolatban a közbiztonsági szervek előtt tett. Ebből kitűnik, hogy Bugár Dénes, aki egynéhányszor lazítani akart a lányhoz fűződő köteléken, közvetlenül az esküvő előtt komolyan rászánta magát, hogy visszalép a házasság.61. Ezt sógorának be Is je­lentette, akivel együtt elmentek Bakára, hogy visszahozzák a bort, amit már az esküvőre odaszállítottak. Mikor azonban ktmagyarázkodásra került a sor, a vőlegény elmondta a sógornak, hogy a menyasszony rá­zárta a konyhaajtót, még végül is megagyeztek abban, hogy magtartják az esküvőt. Az anyagiak körüli viszályokról azt mondta a sógor: — Ha Dini nem írja azt a búcsúlevelet, amelyben szerencsétlensége okozójának a fele­ségét tünteti fel, és ha a levélben nem kívánja kimondottan, hogy min­dene, amije van, legyen a családé, egy szóval sem elleneztük volna, hogy az asszonyé legyen utána minden. De így hiába követelődzik, nem engedünk. Mindenki csak azután szólt.., Mivel tudja magyarázni a fiatal özvegy a tragédiát? Milyennek festi saját szerepét? Bakán, keresztanyja házánál találunk rá, disznóölésnél segédkezik. — Engem a községházáról értesítettek, hogy mi történt. Először nem is merték megmondani a teljes igazságot. Azt mondták, hogy karam­bolozott. Nem tudtam felfogni, nem voltam eszemnél, mikor megmondták a valóságot. Anyósomáktól senki sem értesített, így mikor átmentem Kürtre, a hnb-re mentem, megtudni a részleteket ás tanácsot kérni. Tu­domást szereztem a levélről is, először nem akartam hinni, hogy való­ban ő írta, lehetetlennek tartottam, hiszen semmi oka sem volt rá, hogy ellenem forduljon. Ahogy úgy most visszagondolok, már kissé megnyu­godva, látom, sok különös volt Diniben. Apró semmiségekért nagyon meg tudott sértődni, aztán engesztelnem kellett. — Úgy hallottam, hogy a mátkaság idején már előzőleg Is vissza akart lépni, de magának egyik rokoiia, aki az ő falujukban lakik, un­szolta a kapcsolat további fenntartására. — Lehet egy legényt unszolni? Tudtunk róla, hogy már járt előttem néhány lánnyal, aztán tovább állt. A rokonom csak annyit mondott ne­ki, hogy „nehogy a Marikával Is úgy tégy, mert az rendes lány“. — Es esküvő előtt mikor rászánta magát, hogy mégsem nősül és ma­ga állítólag rázárta a konyhaajtőt, míg meg nem puhul? — — £n egészen elhültem, olyan váratlanul árt, mikor az utolsó előtti napokban kirukkolt vele, hogy mégsem lesz esküvő. Nem tudtam elkép­zelni, miért gondolta meg magát, azért hívtam a konyhába, hogy nyugod­tan megtárgyaljunk mindent, és bezártam az ajtót, hogy addig senki se zavarhasson. De hiszen kiderült, hogy semmi komoly oka nem volt a visszaíépásL'e. Jó fiú volt, de gyenge és határozatlan. Míg a menyasz­­szonya voltam, mindenki azt mondta, nézzem el, ha kicsit különc, hi­szen olyan jó fiú olyan rendes ember. Magam Is annak tartottam. Csak­hogy mikor a tragédia bekövetkezett, akkor már arról kezdtek beszélni, hogy az egész család olyan különös, hogy valószínűleg terhelt volt. So­kat gondolkoztam rajta, mégis mt Indította arra a rettenetes tettre. Akárhogy is töröm a fejem, csak egy dologra tudok következtetni. Es­küvő után magával akart vinni a falujukba, ahol már a bútorom is ott volt az új házban. Nehezen látta be, de megmagyaráztam neki, hogy nem mehetek, a nyolcvan vendég után el kell takarítanom. Anyám már nem él, édesapám beteg. Szombaton volt az esküvő, ő vasárnap haza­ment, mert otthonról akart munkába Indulni, ahogy megszokta, és én ezt beláttam. Hétfőn este munka után kijött hozzám ás megint magá­val akart vinni, de még nem készültem el a takarítással. Este, mikor elbúcsúzott, a legjobb hangulatban váltunk el, nem volt köztünk a leg­kisebb baj sem. Megöleltük, megcsókoltuk egymást, ezt többen is látták. A takarítás jól haladt, és én éppen arra gondoltam, hogy kedd estig el is készülök s aztán átköltözöm hozzá. Akkor jött a hír, mint derült égből mennykő csapás. Nagyon élénk volt a fantáziája, isten tudja, mit sütött ki magában otthon. Csak azt képzelhette be magába, hogy nem akarok vele menni, hogy nem akarok ott élni és a takarítás csak ürügy volt a részemről. Nem tudok mást gondolni. Nem tudok mást gondolni... Nem érzem magam bűnösnek, Inkább áldozatnak. A tragédia megtörtént. Túlzás lenne azt kívánni, hogy az ellenfelek a sír fölött megbékélve kezet fogjanak.. De azt, ami az élőkre tartozik, az anyagi ügyek rendezését úgy intézzék el egymás között, ahogy tisz­tes emberekhez méltó: méltányosan, megegyezve. A Jogszabályok úgyis eldöntik majd, kit mi illeti. A fájdalom ne csapjon gyűlölködésbe, ne legyen e kölcsönös Jelszó: ha te úgy, én Is úgy, majd én megmutatom neki. Végződjön a dráma valóban ott, ahol véget ért: a sírdombnái. Az élők dolga tovább élni — és felejteni. ORDŰDY KATALIN A Föld ismét hidegebb lesz Amikor az idő szeszélyeskedik, ami­kor tél közopén virágzani kezd az aranyfa, vagy júliusban ismét fűteni kell, az okosok Ilyeneket mondanak: mindennek a napfolt tevékenység az oka; a Golf-áramlat letért az útjáról; fordulat történt az éghajlatban! A kll­­matolőgusok számára ezek a zavarok „teljesen normálisak". Ok nem szá­molják a hirtelen időváltozásokat, ha unni a küzépártákeket, az év végén mérlegképpen kiszámfthatú meleg ás hidegmennyiségeket, tehát az általá­nos trendet veszik figyelembe. Annál szenzáclósabban hat a telte dezés, hogy ez a trend hirtelen át­fordult: a világ felmelegedése, ame­lyet sok évtizeden át megfigyeltek ás amely még mindig érvényben levőnek látszott, már régen elérte csúcspont jól és htdag-trendbn csapott ét. Ame­rikai meteorológusok igen pontos elem zásei megállapították, hogy a légkö rönk hőmérséklete mér 1E4D óta Is­mét sQllyedt. Ha az utóbbi 31 áv fej­lődése tovább tart, akkor nemcsak a világ tudósai állnak a legnagyobb problémák előtt. A világtörténelem több Időjárásvál­tozást ismer, ezeket a kereszténység előtti Időkig lehet követni. E változá­sokat természeti katasztrófák kísér­ték, amelyekről számos, egymást Iga­­zolú történelmi adatunk van. Például időszámításunk után 490 körül egy ilyen, szárazság és aszály kísérte vál­tozás okozta —• egyebek között — a népvándorlást. A középkor elején té­len át lehetett kelni az Alpokon, anél­kül, hogy nz utat hóviharok vagy gleccserek zárták volna ol. Az Eszakl­­sark olyan meleg volt, hogy Grönland az ezredforduló idején, mint neve is mondja, „Grünland“ (zöld föld) volt. Csak 1290 körül süllyedtek Ismét a hőmérsékletek. Grönland, a Soltzber­­gák és a Magas Alpok kezdtek elje­gesedni. Például a Grossglockner terü­letén egy aranybányát, amelyet Luther idejében nyitottak meg, 1859-hen az Előretörő gleccserek teijesan maguk alá temettek. Majd 120 évvel később Ismét változás állt he. A nvnrak hosz­­szabbak és melegebbek lettek, úgy­hogy ma az előbb említett hánya tel­­|esun jégmentessé vált, táróit Ismét meg lehet közelíteni. A gleccserek zxugorudásá'al a íolyók vfzszlntje Is süllyedt. Kanadában, Alaszkában, Skandináviában és Szibériában az er­­dűhatár feltartóztathatatlanul észak leié vándorolt és e mozgást természe­tesen a vadállatok ts kövntték. A meg­gondolatlan próféták már arról be­széltek, hogy Európa lassanként a szubtropikus éghajlat befolyása alá körül, hogy tölgy és bitkk-erdeinket egy szép napon kiszoríthatják a suso­gó pálmák. Or. Helmut Landsberg és dr. Murray Mttchell, a hivatalos amerikai idűjá­­rásszolgálat (U. S. Weather Bureau, Washtngtun) klimatológiai Intézeté­nek munkatársai már néhány évvel ezelőtt blzonyftékkal szolgáltak arra nézve, hogy az általános felmelegedés nyugalmi helyzetbe került. Elemzéseik most Igazolást nyertek. Az amerikai ldőjárásjelzü szolgálat nak páratlan lehetőségei vannak. Na pnnta a világ több mint 15 000 idő megfigyelő állomásáról érkeznek be információk, amelyeket mikrofilmre vesznek fel és elektronikus számító gépekkel értékelnek ki. Mivel a szá razfüldl állomások a földterületnek csupán egyötödét tudják ellenőrizni, pót jelzühálózatot építettek ki a ten­gereken, a sarkvidékeken és egyes fejlődő országokban. Az automatikus időjárásmegfigyelö igen értékes szol­gálatokat tesz. A több mint fél milliárd igeu pontos hőiuársékletmérés elemzéséből a kö­vetkező kép alakult ki: az átlagos évi hőmérséklet 1881 tői 1940-ig fokozato snn majdnem egy Fahrenheit-fokkal, sőt az átlag téli hőmérséklet ugyan ezen Idő alatt majdnem 1,5 fokkal emolkedett. Ám 1940-ben hirtelen for­dulat állt be: azóta az átlag évi hő mérséklet 0,3 fokkal és az átlag téli hőmérséklet 0,5 fokkal csökkent. Más szóval a világon általában a telek ma hidegebbek, mint a huszas évek kez­dete óta bármikor. Természetesen az alacsonyabb hő mérsékletre való hajlam a világ min den részén nem egyformán jut kife­jezésre. Például Nagy-Brltannióban a léli átlagértékek már az 1850. évi szintre estek vissza. Do ne gondoljuk, hogy az éghajlatváltozás évről évre folyamatosan megy végbe; közben na gyón enyhe telek és forró nyarak is előfordulnak. Hiszen nem az átlag egy plusz vagy mínusz fok a mérvadó, hanem egy hosszabb időszak Irányza ta. A laikus megkérdezhetné, miért kelt feltűnést ilyen kicsi hőmérséklet vál­tozás. Ennek kapcsán a klimatológii sok megjegyzik: a Spilzbergák nyuga ti partjánál a tenger 1910-ben csak három hónapig, 193'J-ban azonban nyolc hónapig volt jégmentes. Az ot­tani hőmérsékletszint viszont mind össze néhány tized fokkal emelkedett. Az évi középhőmérsáklatnek öt fok­kal való visszaesése Svájcban elég volna ahhoz, hogy felidézze a jégkor jelenségét. Dr. Brooks kllmatológus azt állítja, hogy ha a légkör hőroér séklete száz év alatt csak két fokkal emelkedne, ez elég volna ahhoz, hogy az Északi- és Déli-sark minden jege felolvadjon. Most az a legtontosabb kérdés, hogy vajon az ój fejlődés a lövőben erősödik vagy Ismőt fordulatot vesz e? Hő Afrikéban — a spanyolor­szági és floridai délszaki növények pusztulása — növekvő bundakereslet Angliában — vajon ezek már a zord éghajlat előjelei? Va|on az asztrofl­­zikusuk az űrszonda segítségével megoldják a rejtélyt, miért lesz a Föld hidegebb? Mivel az éghajlatvál­tozások a Nap sugárzásétól függnek, és mivel az összsugárzás hosszú Idő óta egyenlő, fel kell tételeznünk, hogy valami útjában áll a Nap sugár­zósának. Lehet, hogy az úgynevezett „kozmi­kus felhők" állnak a napsugarak út­jában? Talán a naprendszerrel együtt ilyen „felhőbe" kerültünk? Ha Igen, jó volna, ha ez a felhő gyorsan el­vonulna .,.

Next

/
Thumbnails
Contents