A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-05 / 14. szám
74. — Akkor Itt ax ideje — és Sanyi egy gyaknrlott moxúnlattal lehúzta a lány ruhájának xlppzárát —, hogy levesd magadról a felesleges ruhadarabokat. — Zoltl, nel . .. Tudom, hogy butaság, de arra kérlek, men| át, amíg... amíg levetkőzöm. — Ahogy úhajtod — és indalt a másik helyiségbe. — Ámbátor nem szép tőled, hogy megfosztasz ettől a látványtól. Sanyi egy szépen berendezett gyerekszobába lépett ás örömében gyorsan ledobálta magáról a ruháját. Mielőtt azonban a dlszkrétebb rahadarabok levételére kérőit volna sor, tekintete az ablakra esett, a akkor vette észre, hogy kirakatban van, mely előtt egy többgyermekes család szájtútva lesi, ml történik odabenn. 75. Bécs. Helén felkönyökölt az ágyon és álmélkodva pillantott a mellette pibegő Zoltánra, majd beletúrt a hajába. — Sanyi, ml történt veled? — Miért? — csókolta meg Zoltán. — Nem Ismerek rád! Csak nem valamelyik csinos, budapesti kislány pap rlkázott fel ennyire?I — fonta át ismét Zoltán nyakát. , — Ugyan szivecském — motyogta Zoltán, azt In hirtelen felugrott: — Szent Isten! Szöszi! — és szédületes sebességgel kezdte magára kBp kodnl a ruháját. 77. Miután semmi különösebb nem történt, Sanyi átsétált a laboratóriumba, ahol egy hosszú asztal tele volt lombikokkal és kölönbözú üveg edényekkel. Sanyi szép soriéban ledobálta a lomblkokat a földre: csörömpölve törtek ezer darabra. Az asztal végén szembe találta magát a tevékenykedő, fehérköpenyes mérnökkel: — Pardon! Szándékosan történt — jelentette ki pimasz mosollyal Sanyi. — Csak tessék, tessék -- legyintett könynyedén a mérnök. — Már úgyis féltem, hogy nem tudjuk kimeríteni a negyedévi fogyóeszköz-keretünket! 78. Zoltán visszaérkezett Budapestre mint külföldi üzletember: a LAB1KEX vállalattal kíván üzletet kötni. A vállalat vezetőségének tagjai a félig maszek Váci utcában sétáltatják a kedves külföldi vendégel. Hősünk megállt az ultramodern női divatszalon kirakata előtt és gyönydrködve szemlélte a merészvonalú alkalmi ruhákat. Az üzletben a kaliforniai vendég ttszteletóre rögtönzött divatbemutatót rendeztek. Az egyik remek alakú próbakisasszonynál Zoltán felkiáltott: — Ez azl Ezt megvásárolnám! afytéft is mtfar 73. Egy elegánsan berendezett szobában Sanyi és és Szöszt enyelegtek. Kintről erősen bohaiiatszott a tűzijáték lövéseinek zaja. — Miért lőnek Ilyen sokat? — kérdezte álmatagon Szöszi. — Tűzijáték... biztosan Tokawubu elvtárs tiszteletére — közben Sanyi Italt töltött a poharakba: — Kis konyakul? — Nem, köszönöm. Azt akarod, hogy teljesen becsipjek? — Azt akarom, hogy teljesen az enyém légy! — Valahogy sokkal férfiasabb lettél, magablztusabb ... — Furcsa. Még sose láttalak ilyennek — állapította meg a lány. — Baj? — kérdezte Sanyi. — Nemi így még jobban tetszel. Engedj! Hirtelen olyan melegem lett . . . 76. Sanyi öccse nevében, annak munkahelyére igyekexetl és Így elmélkedett magában: — Megállj! Kirugatlak, te csirkefogó! — Útja egyenesen a zuhanyozóba vezetett, majd onnan füdőköpeuyben és törülközővel a nyakában besétált a munkaterembe, ahol már javában folyt a termelés, és öregurasan integetett munkatársainak. FUtyörészve belépett az üzemvezető üvegfülkéjébe és kényelmesen lehevercdett az egyik Íróasztal tetejére. Közben az üzemvezető is megérkezett, és Sanyi már elégedetten pislogott, „hogy Itt mekkora botrány lesz“l — Gördüljön csak arrébb egy kicsit — szólt az üzemvezető Sany'nsk — Itt kell lenni valahol a teljesítmény-kimutatásomnak.
