A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-05 / 14. szám
gépiparunk, minthogy az egész világon használatos gépfajtáknak 70--75 százalékét állítjuk elő. Megengedheti magának ezt a fényűzést egy olyan kis ország, mint Csehszlovákia? Korántsem! Hiszen kapacitások hiányában a gépeket csak kis mennyiségben, tehát rendkívül drágán álltjuk elő, nem beszélve a megoldhatatlan munkaerőhiónyról. Nem vitás, hogy e probléma gazdaságosan kizárólag a termelési kooperáció fejlesztésével és a termelés szakosításával oldható meg. Ezt az együttműködést főleg a Szovjetunió biztosíthatja részünkre magas színvonalú technikája és kiterjedt belső piaca segítségével. Az erre vonatkozó tervek koordinálásét célzó tárgyalások során azonban a KGST-ben számos figyelemre méltó probléma már megoldásra Is került. Az egyik a klsebb-nagyobb ammóniékgyárak felépítésével kapcsolatos. A Szovjetunióban napi 1500 tona teljesítményű ammónlákgydrat terveznek, olyat, amilyenhez hasonló sehol a világon nem létezik. Csehszlovákiában Ilyen óriási üzemre a közeljövőben nem lesz ugyan szükség, de azért a berendezések egyes géprészlegelnek előállítására vonatkozó megegyezést, melynek valóra vőltása a Chepos vállalat és a szovjet vegyi-gépipari minisztérium ügye, mőr aláírták. Ez a probléma azért is Igen érdekes, mert feltételezi a tudomőnyos dolgozók együttműködését, tapasztalataik kölcsönös felhasználását, a gyártási engedélyek együttes beszerzését, tehát a komplex kooperációt. Minthogy azonban Csehszlovákia korlőtolt lehetőségei folytán, egymaga képtelen volna rövid időn belül valamennyi géprészleg szállítására, a gépek egy részét a Szovjetunió és a KGST több tagországa fogja gyártani. A nemzetközi munkamegosztás elmélyítése tehát — amint az az elmondottakból Is kitűnik — nemcsak a gyorsabb árucsereforgalom fejlesztését é3 a strukturális problémáknak a kölcsönös előnyök figyelembe vétele alapján történő megoldását feltételezi. Ugyanilyen elengedhetetlen követelmény bizonyos esetekben az együttműködés magasabb formáinak a bevezetése, amire kitűnő példa a már említett ammóniákgyár Uzembehelyezésével kapcsolatos tudományos kísérleteket és kutatásokat igénylő kooperáció. Tudományos együttműködés Ám a tudományos kutatásokban a sokoldalú együttműködés a szocialista orszőgokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval nem újkeletű. Tudósaink nemcsak a dubnai Egyesült Atómkutiató Intézet munkájából veszik ki évek óta részüket, de pl. az Antarktiszon folytatott kutatásoktól sem tartják távol magukat. Legutóbb dr. J. Sekyra, a prágai Geológiai Intézet dolgozója számolt be az újságíróknak ottani munkájáról és élményeiről. A tudós már másodszor járta meg a Déli-sarkot. Első alkalommal kőt évet töltött ott szovjet geológusokkal, a kőzetek mechanikus mállásénak feltételeit tanulmányozva. A szocialista országok együttműködéséhez vezető első lépést az űrkutatásban, a világűr békés célokra való felhasználása érdekében az Interkozmosz jelentette. Ezt a mesterséges holdat, a fedélzetén elhelyezett két csehszlovák készülékkel (a többi szovjet és keletnémet gyártmányú volt) együttes erővel 1989 októberében bocsátották fel a világűrbe. A ml készülékeinket az ondfejovi csillagvizsgáló dolgozói a prágai Rádió- és Elektrotechnikai Intézet szakembereinek tervrajzai és irányítésa alapján a rožAovl és pfemyélenl Tesla üzemmel együtt fejlesztették ki. A készülékek nyújtotta adatok megfigyelése a nyugati földi állomásokon kívül a szovjet, a keletnémet, a csehszlovák és a magyar állomások feliadata volt. Ezt a néhány példát azért említettük, meg ezen a helyen, mert nem egyszer bebizonyosodott, hogy a népgazdaság hatékonyságának fokozása elképzelhetetlen a műszaki fejlesztés nélkül, aminek tartós jellege viszont csak a tudományos kutatásokkal biztosítható. Csak kevés olyan ország van ugyanis a világon, amely gazdasági és kulturális célkltüzé seit a saját tudósai segítségével képes elérni. Ezért oly fontos a szocialista országok együttműködése tudományos téren Is. A tapasztalatcserének, a közös munkából és kutatásokból következő észrevételeknek és a közös útmutatásoknak a jelentősége szinte felbecsülhetetlen. Noha országaink abból az elvből Indulnak ki, hogy minden tudósnak elsősorban hazája érdekeit kell szolgálnia, de minthogy a tudományos munkák eredményei a hasonló problémákkal küzdő szocialista országokban is alkalmazhatók, nemcsak az egyes országok tudósai közötti együttműködésre, de országaink tudományos kapacitásainak a kölcsönös kihasználására is törekszünk. Ezzel magyarázható a szocialista országok tudományos akadémiái közötti sokéves, hagyományos együttműködés Is, mély eddig részben a tudományos eredmények kölcsönös átadásában, részben pedig szakembereink kicserélésében nyilvánult meg. Következetes munkamegosztást Csakhogy bebizonyosodott, hogy az együttműködésnek ez a formája ma már nem eléggé hatékony. A közös feladatok komplex megoldása ugyanis ezen a téren Is következetes munkamegosztást feltételez. Csak így érhetők el rövldebb Időn belül Jobb eredmények, melyek egyébként a tudományos-műszaki forradalom koróban gyorsan elévülnének, elveszítenék Időszerűségüket. További szempont, hogy ma már nemcsak az ismeretek mennyisége a döntő, de Jelentőségük Is a társadalom továbbfejlesztése érdekében. A szovjet és a csehszlovák tudományos akadémiák ennek az elvnek a figyelembe vételével, különösen a fizika és az elektronika, a nyersanyagalap, valamint a biológiai kutatások terén kívánnak szorosabban együttműködni. De a gazdasági és a társadalomtudományi problémák közül is nem egy gordiuszi csomó vár közős megoldásra. Ezeket a lehetőségeket országaink tudósat Igen örvendeteseknek tartják, mert a tény, hogy Igyekezetükben nincsenek magukra hagyva és más országokban élő kollégáik segítségét Is Igénybe vehetik, megsokszorozza erőiket és legmerészebb terveik valóra váltását helyezi kilátásba. Amint látjuk, a kooperáció gondolata mindenképpen kitűnő. Ám az együttműködés eredményei — a szakemberek szerint — jobbak Is lehetnének, ha ügyesebben kihasználtuk volna a lehetőségeket. Igaz ugyan, hogy a feleslegesen elmulasztott Idő sohasem pótolható, mégis legyünk derűlátók, hiszen a nagyszabású tervek alapján a hibák mielőbbi kiküszöbölésére és olyan Javulásra következtethetünk, mely a KGST-országok gyorsabb fejlesztését és ezzel életszínvonaluk lényeges emelését biztosíthatja. —km— Grossmlann, Prtandl és archív felvételek \
