A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-18 / 2. szám
Az osztrák titkosszolgálat A legutóbbi osztrák kémügyek, amelyek még parlamenti vizsgálatok tárgyát Is képezték, nemcsak azt mutatták meg egészen egyértelműen, milyen szorosan együttműködik az osztrák államrendőrség a nyugati kémszolgálatokkal, hanem arra Is fényt vetettek, hogy a besúgók és spiclik milyen nagy mértékben tartják megfigyelés alatt az egész osztrák lakosságot. Besúgók, rendörök és nyomozók egész hadát tartják nap mint nap szolgálatban, hogy kihallgassák és megfigyeljék a lakosságot, jelentéseket készítsenek és Információs adatokat állítsanak össze, valamint be, súgót aktákat készítsenek egyesületekről, szervezetekről, pártokról, politikusokról, művészekről és .tudósokról, de egészen egyszerű állampolgárokról ts, akik valamikor valakinek feltűntek, vagy „gyanúsnak" látszanak. A rendőrök rendelkezésére áll valamennyi hivatal és hatóság és ezeknél bármikor végezhetnek úgynevezett priorálásokat. A „priorálás" alatt a biztonsági szolgálatnál, s más hatóságoknál nyilvántartott feljegyzések alapján beszerzett tájékoztatásokat értik. Az alkotmányban biztosított levél-, okmány- és távközlést titok messzemenően csak papíron létezik, s amikor szükségesnek tartják, megszegik. Nemcsak az államrdndőrség szervet, hanem a fegyveres erők ts megkeresik a különböző hivatalokat a számukra szükséges priorálásnál — és a kért adatokat meg ts kapják. Mindezek a szervek, hivatalok és hatóságok azonban nem csupán az osztrák kémszolgálatokat és az államrendőrséget szolgálják kt, hanem gyakorlatilag a külföldi titkosszolgálatokat ts, így például a bonni titkosszolgálatot és az amerikai ClA-t. Éppen a legutóbbi kémügyek során derült kt, hogy az osztrák államrendőrség Informá. dó-cserét folytat külföldi hírszerzöszolgálatokkal. A szó szoros értelmében kompenzációs ügyleteket kötnek: tájékoztatásért tájékoztatással szolgálnak. S mi több: a nyugati hírszerzőszolgálatok közvetlenül behatolhattak az osztrák államrendőrségbe és annak anyagatt felhasználhatják. S miután a biztonsági hatóság által készített feljegyzések jelenlegi rendszere nem teszi lehetővé a visszaélés sek elkerülésére szükséges ellenőrzést, könnyen elképzelhető, mit jelent az, hogy osztrák állampolgárok előéletére vonatkozó legintimebb adatok és a jelenlegi életkörülményeiket Ismertető tájékoztatások mind az osztrák államrendőrség, mind pedig a külföldi kémszolgálatok tudomására futnak: etzzel a diszkriminálás és a zsarolás prédáivá válhatnak. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy bel- és külföldi kémszervezetek ügynöki munkára kényszerítsenek egyes személyeket, ami persze sokszor meg ts történik. az Expo 70 előkészületei Oszakában, hogyan teljesíti a Japán föl a pavilonok felépítésére inár korábban megkötött szerződéseket, azonkívül megvitatták, ml legyen az egyes „nemzeti napok“ koncepciója, hogy ezek azt nyújtsák a Japán látogatónak, amit a legattraktlvabbnak talál. 1909. február 21-én rakták le a csehszlovák pavilon alapkövét — a Japánban szokásos slntolsta szertartás keretében. A pavilon építésének Időtervét a Japánok pontosan betartják. Csehszlovák részről viszont késlekedés tapasztalható, hiszen, mint tudjuk, egy időben kérdéses volt, hogy ott lesz-e az Idén Csehszlovákia Oszakában, vagy sem. A csehek és a szlovákok részvétele arányos lesz ezen a kiállításon, sőt ugyanannyi szlo vákiai, mint cseh képzőművész — festő, szobrász, grafikus — veszi ki részét a pavilon belső és külső kiképzéséből, díszítéséből. A kiállítás cseh rendezősége a bejárati csarnokban helyez el néhány különösen értékes történelmi emléket: a Szent Vencel koronát és kardot, a Károly Egyetem alapítólevelét, az ún. Szicíliai Aranybullát, ennek megfelelően a szlovák rendezőség archeológia! leleteket és történelmi okmányokat kíván itt elhelyezni, de gondol a szlovák nemzeti felkelés emlékeinek bemutatására is. Adachl űr, a prágai Japanex kiállítás igazgatója az egyik újságnak adott Interjújában a csehszlovák pavilont, reméljük, nemcsak a hagyományos Japán udvariasságból, az oszakai világkiállítás egyik favortjaként jelölte meg. A csehszlovák pavilon ezúttal terjedelmére, de a kiállítóit anyag mennyiségére nézve is lényegesen szerényebb lesz, mini a montreali volt. Ezt azonban őrietekkel, Ízléssel szeretnék kompenzálni. A Yodogauja folyón túl, a Senrl magaslaton már teljes ütemben folynak korában, Oszaka még inkább előtérbe került, ellentétben a hagyó) mányos japán mentalitásnak megfelelő elzárkózottséggal — Izolacionizmussal. A 18. században holland Jezsuiták telepedtek Itt le, s abban az időben Japán egyedül Oszakán keresztül tartott kapcsolatokat a külvilággal, elsősorban Hollandiával. De más elsőséggel Is dicsekedhet Oszaka. Mivel Japán ma a világ legnagyobb fllmproduconse, érdemes megemlíteni, hogy az első mozielőadást 1897-ben tartották Japánban, méghozzá azzal a vetítőgéppel, amit Lumiére, a filmezés feltalálója kölcsönözött oda. Ez Is, természetesen, Oszakában Játszódott le. Mindezt meg akarják majd mutatni az oszakai városatyák az Expo 70 látogatóinak. A kiállítók viszont hazájuk tudományos, kulturális, gazdasági és műszaki fejlettségét Oszakának, Japánnak és az egész világnak. Noha a világkiállítás megnyitásától még mintegy háromnegyed év választ el, már folynak világszerte a lázas készülődések. Nemrég tartották meg harmadik értekezletüket az egyes kiállító országok főbiztosai, hogy meggyőződjenek, milyen stádiumban vannak a világkiállítás előkészületei A mai Oszaka — az élénk forgalmú kereskedő- és Iparváros