A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-18 / 2. szám

Az osztrák titkos­szolgálat A legutóbbi osztrák kém­ügyek, amelyek még parla­menti vizsgálatok tárgyát Is képezték, nemcsak azt mutat­ták meg egészen egyértelmű­en, milyen szorosan együttmű­ködik az osztrák államrendőr­­ség a nyugati kémszolgálatok­kal, hanem arra Is fényt vetet­tek, hogy a besúgók és spiclik milyen nagy mértékben tartják megfigyelés alatt az egész osztrák lakosságot. Besúgók, rendörök és nyo­mozók egész hadát tartják nap mint nap szolgálatban, hogy ki­hallgassák és megfigyeljék a lakosságot, jelentéseket készít­senek és Információs adatokat állítsanak össze, valamint be­­, súgót aktákat készítsenek egye­sületekről, szervezetekről, pár­tokról, politikusokról, művé­szekről és .tudósokról, de egé­szen egyszerű állampolgárok­ról ts, akik valamikor valakinek feltűntek, vagy „gyanúsnak" látszanak. A rendőrök rendelkezésére áll valamennyi hivatal és ható­ság és ezeknél bármikor végez­hetnek úgynevezett prioráláso­kat. A „priorálás" alatt a biz­tonsági szolgálatnál, s más ha­tóságoknál nyilvántartott fel­jegyzések alapján beszerzett tá­jékoztatásokat értik. Az alkotmányban biztosított levél-, okmány- és távközlést titok messzemenően csak papí­ron létezik, s amikor szükséges­nek tartják, megszegik. Nemcsak az államrdndőrség szervet, hanem a fegyveres erők ts megkeresik a különböző hi­vatalokat a számukra szükséges priorálásnál — és a kért ada­tokat meg ts kapják. Mindezek a szervek, hivata­lok és hatóságok azonban nem csupán az osztrák kémszolgá­latokat és az államrendőrséget szolgálják kt, hanem gyakorla­tilag a külföldi titkosszolgálato­kat ts, így például a bonni tit­kosszolgálatot és az amerikai ClA-t. Éppen a legutóbbi kémügyek során derült kt, hogy az oszt­rák államrendőrség Informá­­. dó-cserét folytat külföldi hír­­szerzöszolgálatokkal. A szó szo­ros értelmében kompenzációs ügyleteket kötnek: tájékoztatá­sért tájékoztatással szolgálnak. S mi több: a nyugati hírszer­zőszolgálatok közvetlenül beha­tolhattak az osztrák államrend­­őrségbe és annak anyagatt fel­használhatják. S miután a biz­tonsági hatóság által készített feljegyzések jelenlegi rendszere nem teszi lehetővé a visszaélés sek elkerülésére szükséges el­lenőrzést, könnyen elképzelhe­tő, mit jelent az, hogy osztrák állampolgárok előéletére vo­natkozó legintimebb adatok és a jelenlegi életkörülményeiket Ismertető tájékoztatások mind az osztrák államrendőrség, mind pedig a külföldi kémszolgála­tok tudomására futnak: etzzel a diszkriminálás és a zsarolás prédáivá válhatnak. Ez a mód­szer lehetővé teszi, hogy bel- és külföldi kémszervezetek ügy­nöki munkára kényszerítsenek egyes személyeket, ami persze sokszor meg ts történik. az Expo 70 előkészületei Oszakában, hogyan teljesíti a Ja­pán föl a pavilonok felépítésére inár korábban megkötött szerző­déseket, azonkívül megvitatták, ml legyen az egyes „nemzeti napok“ koncepciója, hogy ezek azt nyújt­sák a Japán látogatónak, amit a legattraktlvabbnak talál. 1909. február 21-én rakták le a csehszlovák pavilon alapkövét — a Japánban szokásos slntolsta szer­tartás keretében. A pavilon építésé­nek Időtervét a Japánok pontosan betartják. Csehszlovák részről vi­szont késlekedés tapasztalható, hi­szen, mint tudjuk, egy időben kérdéses volt, hogy ott lesz-e az Idén Csehszlovákia Oszakában, vagy sem. A csehek és a szlová­kok részvétele arányos lesz ezen a kiállításon, sőt ugyanannyi szlo vákiai, mint cseh képzőművész — festő, szobrász, grafikus — veszi ki részét a pavilon belső és külső kiképzéséből, díszítéséből. A kiál­lítás cseh rendezősége a bejárati csarnokban helyez el néhány kü­lönösen értékes történelmi emlé­ket: a Szent Vencel koronát és kardot, a Károly Egyetem alapító­levelét, az ún. Szicíliai Aranybul­lát, ennek megfelelően a szlovák rendezőség archeológia! leleteket és történelmi okmányokat kíván itt elhelyezni, de gondol a szlo­vák nemzeti felkelés emlékeinek bemutatására is. Adachl űr, a prágai Japanex ki­állítás igazgatója az egyik újság­nak adott Interjújában a csehszlo­vák pavilont, reméljük, nemcsak a hagyományos Japán udvariasság­ból, az oszakai világkiállítás egyik favortjaként jelölte meg. A cseh­szlovák pavilon ezúttal terjedelmé­re, de a kiállítóit anyag mennyi­ségére nézve is lényegesen szeré­nyebb lesz, mini a montreali volt. Ezt azonban őrietekkel, Ízléssel szeretnék kompenzálni. A Yodogauja folyón túl, a Senrl magaslaton már teljes ütemben folynak korában, Oszaka még inkább elő­térbe került, ellentétben a hagyó­­) mányos japán mentalitásnak meg­felelő elzárkózottséggal — Izola­­cionizmussal. A 18. században holland Jezsui­ták telepedtek Itt le, s abban az időben Japán egyedül Oszakán ke­resztül tartott kapcsolatokat a kül­világgal, elsősorban Hollandiával. De más elsőséggel Is dicsekedhet Oszaka. Mivel Japán ma a világ legnagyobb fllmproduconse, érde­mes megemlíteni, hogy az első mozielőadást 1897-ben tartották Japánban, méghozzá azzal a vetí­tőgéppel, amit Lumiére, a filmezés feltalálója kölcsönözött oda. Ez Is, természetesen, Oszakában Játszó­dott le. Mindezt meg akarják majd mu­tatni az oszakai városatyák az Ex­po 70 látogatóinak. A kiállítók vi­szont hazájuk tudományos, kultu­rális, gazdasági és műszaki fej­lettségét Oszakának, Japánnak és az egész világnak. Noha a világ­kiállítás megnyitásától még mint­egy háromnegyed év választ el, már folynak világszerte a lázas ké­szülődések. Nemrég tartották meg harmadik értekezletüket az egyes kiállító országok főbiztosai, hogy meggyő­ződjenek, milyen stádiumban van­nak a világkiállítás előkészületei A mai Oszaka — az élénk forgalmú kereskedő- és Iparváros

Next

/
Thumbnails
Contents