A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-03-22 / 11. szám
ve dúsíthatják az áradást. A kitű zött dijak is szerepet játszhatnak ebben. Da az a tény, hogy népdalkincsünk élő, eleven valóság, ezt csak azoknak köszönhetjük, akik megőrizték mindmáig számunkra. Tanúi lehetünk egy felfedezésnek, annak, hogy az atom és a kibernetika századában és korában a népdal, mint a humanista gondolkodás leghatékonyabb alakítója, eleven élő valóság és mindnyájunk örömére hathatósan közbeszól ott, ahol gyakran megmerevedés következne be. Fellazítja, dúsltja az érzelmeket és kifejezésre juttatja az indulatokat. Tavaszi szél vizet áraszt... A népdalverseny megáradt folyama a járási döntők után az országos elődöntőkön kerekedik nagyobb érzelmi felületű tóvá. Az első elődöntőre a nagykürtös! járásban, Ipolynyéken kerül sor, március 29 én, vasárnap. Az Ipoly völgye ismert arról, hogy mindmáig talán leghívebben őrizte meg a népi hagyományokat. Elsősorban ezért kerül sor Ipolynyéken az első országos elődöntőre. No meg azért Is, hogy ez a járás újabban létesült, és azt szeretnénk, ha minden vonatkozásban belekerülne a kulturális vérkeringésbe. A második elődöntőt Érseküj várott rendezzük április 5-én, vasárnap. A két országos elődöntő eszmei és művészi műsorából a zsűri választja ki a döntő szereplőit, akik majd Pozsonyban, a kultúrparkban április 18-án a közönség, a televízió és u rádió előtt mutatják be e nagy érzelmi áradás mélységét és magasságát. A népdallal az ember legőszlntébb, legtermészetesebb érzelmi megnyilvánulását. íratlan törvény az ts, hogy a mennyiség adja a minőséget. Így azok, akik a legjobbakként bejutnak a döntőbe, jól tudják, úgy kerülhetett minderre sor, hogy százak és százak indultak el az áradással, a tavaszi széllel emlékeik, hagyományaik birtokában a cél felé. A cél pedig nemcsak az, hogy valaki bejusson a népdalverseny döntőjébe. A cél nemesebb, nagyobb, emberibb. A cél, hogy őrizzük meg mindazt, ami tudat alatt bár, de örök népi, nemzett örökségünk, mint ahogy minden népnek az. GYURCSÚ ISTVÁN & MACHACEK felvétele Európa mostoha gyermekei fenkit vem érdekelt volna különösebben, ml történik a dániai Hersted falu közelében levő majorban, ha az egyik környékbeli lakos nem tuagy üzleti Agyban .. . Végigmentünk a bulldózerek és a batamatetlsn, csupaszon hagyott csatornák között kanyargó úton. Az út hamarosan alig észrevehető keskeny ösvénnyé szökött, amely a majorhoz tartósé, félig romba dőlt Istállőn&l és más gazdasági épületeknél árt véget. Ezekben az „épületekben" furnér- él karlonpapír válaszfalak mögött külföldiek, „vendégmunkások" éltek. A válaszfalak általában 3—4 négyzntinéteres kis cellákat alkottak. Minden Ilyen kamrácskában hároio-nyolc ember lakott. Az elhanyagolt épülőtökben mindenütt elnyűtt matracok hevertek. A deszkával vagy kirtonpaplrral fedett ablaknytláskon befúj! a szál. A munkások villany helyett petrűluumlámpákkal világítottak. A levegőben az izzadság ás a dohány fojtogatő búza terjengett. A török állampolgárok, miután a hamburgi dán kon znlátnztől engedélyt kaptak, hogy Dániában műnkét vállalhassanak, egyúttal elnyerték azt a jogot is, bogy a legnehezebb és a legpiszkosabb munkát végesiák a fűrésztelepeken, a téglagyárakban, a műanyagfaldolgoié üzemekben stb. A tulajdonosok becsapják és lalkllsmoretlenöl kizsákmányolják őket. Kadir Xukukavcsl éránként 10 koronát keres agy fűrészüzemben és gazdijának a nevét sem tudja. Mehmet Pcktasz egy raktárban árut csomagol és ezért 11 korona érabárt kap (körülbelül 33—40 százalékkal kevesebbet, mint a basonlő mánkét végző dánok). Ű sem Ismeri u tulajdonos nevét. Sem az egyiknek, sem a már'k-ak a legcsekélyebb elképzelése sincs arrúl, hagyin kell kitölteni a külföldi munkások közöli kiosztod tor jeúelmes kérdőívüket, vagy hogyan kell kérelmezni -a szakszervezeti tagságot. Az üzamek tulajdonosai ki is használják ezt a körülményt. Elbeszélgettünk a törökökkel és már távozni készül tünk, amikor meg illlantottuk a környéken ez első dán ál'amppigárt. A lakóháza melletti műhelyépület árnyékában állt és be nőnket figyelt, egyúttal pedig vado naíúj Volkswagenjét is. Nyilván úgy vélte, hogy senki bon sem lobot b.z-tl . . . Hangja valósággal izzat) a gyű ölű.tűi. — Ezek a fíisiösképűak szép csöndesen beiopöznak idő • batyuikkal. Mindent tönkretesznek, bepiszkítanak. Látta, milyen disz. lóságot müveitek a furnérjaikkal meg a kartonpapírjalkk-iif Disznók eaek, uram, és cseh a fehér embert tisztelik. Látná csak, hogyan ugranak fél re ezek a majmok, ha elindulok a kocsimmal. Zalatnai Népdal- és táncdaiénekesek járási vetélkedője Sok még a Az érsekújvárt járás legtöbb népdal- és táncdalénekeset 1970 március 1-én Udvardon találkoztak, hogy bemutassák tudásuk legjavát. Már fél órával a megkezdés elölt zsúfolásig megtelt az udvardi új kultúrház nagyterme. A közönség javarésze hazat, udvarát lakos volt, de sok „szurkoló" jött az éneke sekkel ts. így például a tardoskeddlek, akiknek két népdalénekesük szerepelt a versenyen, egy külön autóbuszt Indítottak, hogy szem- és fültanút lehessenek a nemes vetélkedésnek. A verseny első részében a népdalénekesek léptek fel. Tizenketten voltak: 8 férfi és 4 nő. Műsoruk megválasztása megfelelő volt. Az énekeseket a helybeli népi zenekar kísérte, Munka Lajos vezetésével. Sajnos kevés volt a próbalehetőség, s ezért nem volt meg mindig a kellő összhang a zenekar és az énekesek között. A héttagú értékelő bizottság az első helyet Szűcs Zslgmond érsekújvárt versenyzőnek ítélte oda Szűcs Zslgmond idősebb kora ellenére is szép és jól hangzó baritonnal rendelkezik, de a szövegkiejlése nem egészen hibátlan. A második helyen Barok László muzslal versenyző véyzett. fői megválasztott műsorával és muzikális előadásával megnyerte a közönség tetszését. A táncdaiénekesek kategóriájában kilenc versenyző lépett fel. tizeket az újvári zenekar kísérte, és tegyük mindjárt hozzá, hogy nagyon jól. Az első helyen a párkányi Nothard Emília végzett, ö volt az egyetlen táncdalénekes, aki tisztán énekelt. A többiek ész revehetően egy-egy közismert „sztárt" Igyekeztek utánozni. így a legtöbb női versenyző például Zalainál Sarolta stílusát próbálta átvenni, de legtöbbször sikertelenül. Egyes énekesek „stílusa" sokszor a kiabálás és ordítás határát súrolta, s ez mindig a tiszta Intonáció rovására történt, főleg a magasabb hangoknál. Nothard Emíliának nagyon szép szopránja van és zenei ízlése Is kitűnő. Talán még több bátorságra, magabiztosabb fellépésre és mozgásra lenne szüksége. A második helyezett Oros Zoltán IÉrsekújvárról/ főleg első dalával, az „Én nem tudtam ..." cíművel aratott nagy sikert. A tiszta éneklés azonban neki sem erőssége: a lassúbb dallamíveknél néha Ingadozó az Intonációja. A verseny végén az elsó két helyezett minden kategóriában értékes díjat kapott a helybeli szervezőktől, ezenfelül m'nden résztvevő egy hanglemezt és a Csemadok járási bizottságának oklevelét. ViCZAY PÁL
