A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-03-22 / 11. szám
F tűk Legelőn JAKOBY GYULA tárlata a Nemzeti Galériában rakja fel a vászonra. Majd rövid Chagall-hatás következik, de ezt az Időszakot a faue-okhoz való közeledés teszi teljessé. A perspektíva egyéni értelmezése választja el őt tőlük. Egész eddigi munkásságát legjobban talán a következő mondata jel lemzl: „Ha leülök a vászon elé, nem arra gondolok, hogy képet kell festenem, hanem arra, hogy azt kell nyújtanom, vagy legalábbis egy részét annak, amit átéltem/' A külvilág kulisszát — főleg ma — már tényleg kulisszák. Nem a világot másolja, hanem azt festi, amire a világ jelenségeinek tudatosítása ösztönzi. Festészete mentes minden pátosztól. Túlzott nemzeti és szociális érzelmek sem fütik. Ogy tűnik, tagadja a pártosságot. Pedig az irodalom és a képzőművészet kritikusai ezt a fogalmat tették a legnagyobb értékmérővé. Ember szól művel által az emberhez. Fölöslegesen raclonlzáló képszerkesztés és stílusba való bellleszkednlakarás nélkül. Megtalálta már a maga sajátos nyelvét. Előszeretettel általánosít. Témái egyszerűek, de a köznapi ember érzéseit általános emberi magaslatra emeli. A dimenziók nem kötik meg képszerkesztő fantáziáját. Többnyire mindent a síkban old meg, a dimenziókat csak néha jelzi. A lényeges mindig a mondanivaló, és a „képírás" mindig ennek van alárendelve. Ladislav SauCIn 1980-as monográfiájában már megírta, hogy Jakoby ecsete „fest, rajzol és Ír" a vásznon. Nem véletlenül használtam a szót, hogy „képírás". Ha Jakoby alakot fest, azon van a hangsúly, nem pedig a környezeten, vagy a tájon. Ez a megállapítás különösen érvényes most kiállított képeire Térjünk vissza Sauőfn megállapításához. A festés, rajzolás és Írás fő leg A Zsuzsánna és a vének, Generációk, Két nő a parkban, Kislány kakassal című képeit jellemzi. Jakoby azok közé a festők közé tartozik, akiknek klfejezöereje az életkorral arányosan nő. A kifejezőerő újabb képein koncentrált, ha a kompozíció lazának Is tűnik. Az eseményeket, érzés- és gondolatvilágát csak jelzi a vásznon. A kompozíciót néhány szaggatott, sötét kontúr tartja össze. Jellemző Jakobyra, hogy több képe úgy születik, hogy az előzőt ugyanazon a vásznon átfesti. Van olyan rész, amit meghagy az eredeti témából, van, amit átdolgoz, vagy újabb motívumokat komponál hozzá. Ez segít neki abban, hogy az átélt jelenségeket szubjektumának „vetítővásznáról" átvigye a festményeire. Tudatosan torzít, hogy fokozza a hatást. Ogy tűnik, mintha ezek a fintorok egy Idős, a világot jól Ismerő ember kesernyés, gúnyos bölcsességei lennének. De csak a fintorok ugyanúgy lehetnek az expresszivitást kedvelő ember kellékei Is. (Örült, Fekete tulipán.) Mélységesen átélt mondanivalót fejeznek ki a Generációk vagy A ló meghal, a madarak elrepülnek és az ember marad... című vásznai Nagyszerűen és egyénien dolgozta fel a már sokszor megfestett bibliai témát a Zsuzsánna és a vének című képén. A kiállítás anyaga szokatlanul egységes. Nem annyira a témák, mint a festői technika oldaláról. Egységes nyelvet használ. Fő témája az ember. Mindez a flguratlv expresszlonlzmus keretén belül. Legújabb képeinek alapja a harmincas évek expresszionista festészete, amelynek a flguratlv ágát tökéletesítette, egészen napjainkig Kezdetben Kokoschkához és Chagallhoz hasonlítják. Ma Wlllem De Kooning és társai állnak a legközelebb hozzá. Összevethető velük, de nem azonosítható. Egyedülálló Jelenség képzőművészetünkben, de népszerűsége messze elmarad művészi érdemei mögött. Nehéz megérteni Jakoby mondanivalóját, de aki már egyszer közel Jut hozzá, bűvkörében Is marad. A tárlatról szóló tudósítást De Kooning szavaival fejezhetném be a legfrappánsabban: „A festészetnek bármilyen formája, bármilyen stllu sa — hogy az egyáltalán festészet legyen — a valóságban egy út, hogy hogyan kell élni, jobban mondva életstílus." TALIGA ISTVÁN Semmit sem lehet átugrani. Mindennek nőni kell, nőni fölfelé, ós ha egyszer eljön a nagy mű iedje, annál Jobb. (Paul Klee) Jakoby útja addig, míg a mai művészi felfogásához eljutott, hosszú volt és változatos. 1903-ban született Kassán. Krón Jenő magániskolája, Halász-Hradil Elemér műterme, és Réti István oktatása a budapesti Akadémián vezették be öt a művészet berkeibe. 1924-től állít ki, s a Kazinczy Társaság tagja a két háború között. Pályafutásának első évelt — ez csak természetes — az útkeresés és a különféle elismert, kedvelt művészek hatása jellemzi. A stúdium éveire Krón, majd Réti stílusa nyomja rá bélyegét. Elmélyedt gondolkozó típus, és mint Ilyen hamar megszabadul az akademizmustól. Azután az Impresszionisták bűvölik el egy Időre. A festéket Impulzívan Két nő a parkban Prandl Sándor felvételei
