A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-03-08 / 9. szám

daképes kort. Az óvodák száma 1960/67-ben 7725-re rúgott 13 070 osz­tállyal és 345 207, férőhellyel. 1966-ban 8253 iskolai étkezde működött és 973 219 diákot látott el. A kilencéves általános iskola elvégzése után a gyermekek zöme to­­vdbbképzl magát, természetesen a lányok is. 1948-tól kezdve rohamo­san emelkedett a kvalifikációt szerzett lányok száma. 1906-ban a ta­­noncok száma 339131 volt, ebből a lányok száma 104 494-et tett ki, vagyis kereken 31 százalékot. Oe alaposan nőtt a lányok száma a szakközép- és főiskolákon Is. Az 1960—67-es tanévben e szakközépis­kolások 50,8 százaléka lány volt, és 40,2 százalék volt a főiskolás lá­nyok száma. A nők állandóan gyarapodó részvétele az Iskolai képzettség Igénye­sebb formáiban asszonyaink és hazánk dicséretére válik, és tagadha­tatlanul progresszív jelenség. Lakáskérdés Hogy asszonyaink munkahelyükön, de a családban Is raegállhassák helyüket, annak még egy igen fontos teltétele van a már említetteken kívül. A lakás. S habár a Jelenlegi gyermekpótlék rendszer nem kie­légítő, mert a gyermekes családok előnytelen anyagi helyzetbe kerül­nek a gyermektelenekkel szemben, ha nehézségek mutatkoznak a böl­csődék körül, minden háttérbe szorul az égető lakásprobléma mellett. A lakásszükség növeli a családban a feszültséget, különösen ha több generáció szorul minimális lakótérbe. A fiatal házasoknak csak húsa százaléka költözhet esküvő után saját lakásába. Ez a .tény rejti magá­ban a házasságok hosszú Ideig tartó labilitását. A lakásépítkezések üteme túl lassú. Ezt a következő adatok is alátámasztják. Ne tekintsük most az országos, Inkább csak a szlovákiai helyzetet. 1950-ben 15 554 lakást építettek, 1963-ban 33 460-at, 1985-beu 29 818-at, 1960-ban 30 184 at. Pillanatnyilag mintegy 200 000 lakás hiányzik, s ez kétségtelenül befolyásolja új családok alapítását és a populációt. Nem tévedek, ha a növekvő vőlásokat mint a lakásprobléma függvé­nyét tekintem. 1966-ban 20 244 házasságot bontottak fel nálunk, és érdekes, hogy a válókeresetet túlnyomórészt a feleségek adták be. A nők anyagi függelensége természetesen szerepet Játszik ebben. Ahol a nő még nemrég meghárált ős tűrt, most intézkedik 6s dönt. A régt passzív viselkedést a gyermekek érdekével magyarázták, de ugyan­olyan joggal érvelhetnek ma is a gyermekek érdekével, hiszen kérdés, előnyösebb-e őket feldúlt családban állandó perpatvarok között ne­velni. Bármennyire Is nem örülünk a válásoknak, nem lehet azokat egyértelműen negatív jelenségként elkönyvelni. A lakáskérdés elválaszthatatlan még egy nagyon fontos problémától, a művi vetélések növekvő tendenciájától. Az utolsó tíz év alatt, amióta az interrupclós törvény érvényben van nálunk, a legszomorúbb isz 1967-es év volt, ekkor végezték a legtöbb terhességmegszakltést, ami­kor Is száz inegszülettet gyermekin 55,7 abortusz esett. Ez az örven­detesnek nem nevezhető helyzet oda hatott, hogy a család funkcióját bizonyos fokig módosította. Inkább az anyagi beblztosítottság, ia fo­gyasztói érdek szempontja került előtérbe az érzelmi, társadalmunk­hoz Jól viszonyuló, szociális szempontokkal szemben. A családi élet így mindenesetre szegényesebb, meglazul a családtagok közötti kapocs. Nem mondhatjuk sikeresnek azokat a próbálkozásainkat sem, ame­lyek arra Irányultak, hogy a társadalom a nők válláról levegye a há­zimunkák terhének javarészét. A szolgáltatások nem elég rugalmasak, nem megfelelő minőségűek, és a munkák elvégzése többnyire még a férj Jóindulatú segltőkészsége mellett Is a feleségre marad, éppúgy, mint amikor még csupán a háztartásban dolgozott. A háztartások technikai ellátottsága is hátramaradott. A nehézségek, hiányosságok leküzdésénél a nők nem várják, hogy nélkülük oldják meg a problémákat, azaz nem várják, hogy a sült gesztenyét más kaparja ki számukra. A nószövetség, a magasabb köz­élet, közigazgatási posztokat betöltő asszonyok, sikeresebben har­colhatnak céljaik eléréséért, mint valaha. Csak a szlovákiai nőszövet­ség magyar nötanácsa 18 000 aktív tagot tart számon. Joggal remél­hetjük tehát, hogy ha nem is máról holnapra, de fokozatosan ered­ményeket tudnak majd felmutatni. Eredményeket, amelyeknek eléréséhez azért az egész társadalomnak, a férfiakkal való közös további erőfeszítésére lesz szükség. Addig pedig a közbeeső ezldei nőnapon is szívesen fogadjuk és kö­szönjük a sok virágot, figyelmességet, mosolyt. O. K. Gusta Fučíkovi asz­­szony, a Csehszlovák Nöszövetség elnöke A m ** fT77) sereskedeiem közlekedés

Next

/
Thumbnails
Contents