A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-03-08 / 9. szám
j talán egész India tő ütőere. S az indiai nap perzsel, éget mindent, ami csalt sugarainak útjába kerül. Az ember úgy érzi, hogy már egy pillanatra sem bírja tovább ezt a hőséget, mintha az ember a pokol előcsarnokába került volna hirtelen. Meggyütri a párás, fojtott levegő, pár perc alatt át izzadja a frissen váltott ruhát. Hamarosan észrevettem azt is, hogy az indiai ember szenvedélyesen politizál, s Itt Calcuttában lehet is politizálni. Mindenütt vitatkoznak: utcán, parkban, kávéházban, éjszakai mulatóban. Csaknem minden nap van egy-két tiltakozó tömeggyülés. Az üzemekben nagyon forradalmi a munkásság és gyakoriak a sztrájkok. Többször töprengtem azon, hogy vajon mikor is dolgoznak ezek az emberek. A múlt év áprilisában ezek a sztrájkok oly arányokat öltöttek, hogy nagyon sok halálos áldozatta volt a munkásság és a rendőrség összecsapásainak. A forradalmi munkásmozgalmak ellenére, Indiában sokkal bonyolultabb a vallási, mint a politikai probléma. Azt már csak a beavatottak tudják, hogy a vallási problémák hátterében Is a fő mozgató erő a politika. A burzsoáziának nagyon megfelel ez a megosztottság, s éppen ezért nem ťasz semmit az ellentétek elsimítása érdekében. Amíg ta nép, nem Ismerve Igazi ellenséget, egymás ellen harcol, addig a pénzarisztokrácia nyugodtan halászhat a zavarosban. Calcutta egyike India azon kevés városainak, mely lépést akar tartani a modern világgal. Az az ember, aki kiismeri magát ennek a nagyvárosnak az útvesztőjében, nagyon gyorsan meggazdagodhat. Az indiaiak itt nagyon jól kiismerik magukat és minden alkalmat megragadnak, hogy mielőbb vagyont szerezhessenek. Szentül hiszik, hogy az elmulasztott alkalom sohasem tér vissza, s ezért mohón megragadnak minden haszonnal biztató lehetőséget. Az üzleteléshez pedig más nem is kell, mint egy a viszonyokat kevésbé ismerő embertömeg, melynek tudatlansága aranyra váltható. Egy kis találékonyság, furfang — és a hiszékeny ember utolsó fillére is elgurul. Ebben az óriási embervadonban sok ember kiismeri magát az üzletelésben. Ilyenek például az utcai csodadoktorok. Ezek a világ minden baját, betegségét, bánatát és csalódását orvosolni tudják, legalábbis ezt akarják elhitetni az emberekkel. Ha fáj a feje, forduljon csak hozzájuk! Ha szerelmi bánata vlan, segítenek! Itt Calcuttában van a legnagyobb lehetősége a gyógyulásra, a vigaszra. Ezerféle házi készítményt! gyógyszert kínálnak. Azt, hogy mennyire hatásosak ezek, a kereskedőn — azaz a kuruzslón — kívül senki sem tudná megmondani. 0 pedig olyan szenvedélyes ügyszeretettel kínálja portékáját, hogy kénytelenek vagyunk hinni neki. Rengeteg kuruzsló és varázsló ajánlja fel a szolgálatait. Hatalmas üzleteket kötnek az utcán. A nők itt is az elmaradhatatlan szárit, az indiai nők nemzeti viseletét hordják, bár a miniszoknyát sem tekintik a prostituáltak ruházatának. Az egész világ divatja itt pompázik Calcutta utcáin, a tarkabarka száritól a legújabb párizsi ruhacsodákig. De a szári azért még sokáig nem megy ki a divatból. Nagyon gyorsan hódit itt a nyugati életmód, főként az amerikai engedett már mély gyökeret, természetesen csak a gazdagok körében. A nyomornegyedekben viszont az emberek együtt laknak a patkányokkal. Ez a kártékony rágcsáló annyira elszaporodott itt, hogy évente nagyon sok gyermek esik áldozatul a harapásuknak. Indiában minden két lakosra egy patkány esik, Calcuttában pedig még sokkal rosszabb az arány. Ha ugyanis a patkány három napig éhezik, megdöglik. Ha viszont, mér két napja nem evett, ekkor megtámadja az embert Is. Indiában már katasztrofális méreteket ölt ez a patkányveszély, mivel annyi gabonát pusztítanak el a patkányok, amennyi kétszázmillió ember szükségleteit fedezhetné. Ráadásul a hinduk nem is irtják a patkányt, mert szent állatnak tartják. Bombayban például külön templomot szenteltek a patkányoknak. Nyári Időszakban az éjszaka is megklnozza az embereket Calcut tában, mivel a hőmérséklet Ilyenkor is nagyon ritkán száll le 39 fok alá. Aki kedveli a nemzetközi társaságot, Calcuttában megtalálja. Az egész világról járnak Ide turisták, főként amerikaiak, angolok és németek. Járnak Ide milliomosok, gyártulajdonosok, filmcsillagok és olyanok Is, akiknek még Coca-Cc*lára sem telik, akiket meggyötör a trópusi hasmenés. Több mint hétmillió ember! S milyen sok az olyan, akinek nincs tető a feje fölött? Ezek az emberek magányos ordasok módjára tengetik életüket, koldulnak, s az idegen még Inkább látja a nagyváros ellentételt, ha rájuk néz. Csoda azután, ha ezek mindenkivel, főként az Idegenekkel szemben anynyira bizalmatlanok? Ezek ia viszonyok erkölcsileg semmisítik meg a nyomorultak emberségét. Az emberek tömegesen alszanak az utcákon, a parkokban. A takarójuk egy darab piszkos rongy. Itt születtek és itt is halnak meg. Láttam, amint a korareggelt órákban összeszedték a halottakat ős kétkerekű kordén vitték el őket a nyilvános temetkező helyre. índiai „előváros“ Bz Is lakóház Tipikus Indiai bazár 5
