A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-15 / 6. szám
Dr. ĽUBOMÍR ŠTROUGAl, a CSSZSZK miniszterelnöke Ľubomír Strougal 1924. október 19-én szülelett Veselý nad Lužnlcl községben. Jogot végzett a prágai Károly Egyetemen. 1948. és 1959. között különböző politikai funkciókat töltött be a Ceské Budéjovlce-1 kerületi pártbizottságon, 1957 óta volt Itt vezető titkár, 1959 ős 1961 között földművelésügyi, az 1981—05-ös években pedig belügyminiszter, 1968 áprilisától decemberéig miniszterelnökhelyetes és 1908 áprilisától 1969 februárjáig a gazdasági tanács elnöke. 1958 óta tagja a CSKP Központi Bizottságé uak. 1965-től 1968-ig a CSKP KB titkára volt. 1968 novembere óta tagja -az elnökségnek, a KB titkára és titkárságának tagja. 1968 novemberétől 1969 áprilisáig tagja volt a CSKP KB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának és 1968 novemberétől 1970 januárjáig a CSKP KB cseh Irodájának elnöke. I960 és 1969 között nemzetgyűlési képviselő volt. 1968 Júliusa óta a Cseh Nemzeti Tanács képviselője. 1969 Januárjától a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának képviselője. 1969 március óta tagja az Államvédelmi Tanácsnak is. A Csehszlovákiai Magyarok Társa (talmi os Kulturális SfctiivofN hí; lila LM a. Mrgjelenik miutlnii vasárnap, (•'usznrkitszlü Major Ágoston Kos/.nrkfS/.tO lii*lyu«tiíH«k: Macs Józsiit íj/svaid Árpád S/rrk trüztök: l.ovicsuk Húla Nagy l.aszln Nagy Lajos Or (tódy Katalin; POti‘1 László inr|áili Andor (irat i kai o I r« n d eZás. Chador LószlO ténykópusz. l’ramll Sándor S/,«*rk(isztnsog: Bratislava. Ohcliod n.*» o. 7. Postai Ulk C 3:111. tiiloíoii: foszorkiíszló 341 34 szrrko.sztósr'g 3311 65 Tcrjoszti a Posta llírliip.szolgnlala. »»lólizt!tósi*k(*l elfogad niindon postahivatal ós IcvOlkózhositó, R (ülőidre szóló dlofi/.rlásck»*t ni inti»/.: PMS Ustrndna ttiptitlícia tlanc. Bratislavu. Uottwaldovo na ni 40 VII Nyomja a l*RAV»A nynmdaválla lat. Bratislava. Štúrova 4 Khiflzntósi díj negyed úvrn 2H. Ki s. tel ovro 52. **<:*. ngősz óv ti 10*1. Kön Kéziratokat nnm ópxiink ás u «r m küldünk vissza Józanul, Illúziók nélkül teára Elnökségének új tagjai Aki a napilapokban olvasta Václav Hülának a CSKP KB januári plenáris ülésén a párt gazdaságpolitikájának időszerű feladatairól tartott beszámolóját, lehet, hogy nem mindenben ért vele egyet. Elsősorban talán abban, hogy a beszámoló a fő súlyt túlnyomórészt a csehszlovák népgazdaság almáit fejlődésének elemzésére helyezte, és hogy a szónok lényegesen kevesebb figyelmet fordított a Jelenlegi helyzetből kivezető útnak konkrét, részletes elemzésére. A beszámoló első, felületes olvasásakor fehetnek ilyen benyomásai az embernek. De hát tegyük fel a kérdést — miképpen, minek az alapján lehet egyáltalán megszabni a gazdaságpolitika alapvető kiindulási feltételeit, az Irányítás módszereit és formált? Logikus, hogy éppen a gazdaság múltbeli és jelenlegi helyzetének részletes elemzésének alapján ha nem akarunk fantáziáim és hibákat elkövetni. Václav ílüla alvtárs beszámolójának tehát az volt a célja, hogy megismertesse egyrészt a plenáris ülés résztvevőit, másrészt a nagyközönséget, milyen elvekből fog kiindulni a párt gazdaságpolitikája, hogy végül Is tudományos szakvélemények alapján meg lehessen határozni a gazdasági gyakorlat koncepciójának végleges tormáját s ezzel céljait és módszereit is. Egyébként meghaladja a párt- és államvezetés erőit ős lehetőségeit, hogy tíz hónap alatt, a múlt év áprilisától, amikor tulajdonképpen keresni kezdtük az összes túlkapás és torzulás gyökereit, amikor a kormány jóformán azt sem tudta, milyen értékekkel rendelkezik a gazdaság, amikor az irányítás kimondottan a felbomlás állapotát mutatta s a tervezésnek csak a torzója maradt meg — tehát, hogy ebben a helyzetben a párt- és államvezetés ilyen rövid idő alatt elkészítse az összes receptet a népgazdaság számos betegségének gyógyításához. Ezzel szemtan nem lehet azt mondani, hogy a párt gazdaságpolitikájának feladatai — ahogy azok a miniszterelnök-helyettes referátumában szerepelnek — nélkülöznék a konkrét kiindulási pontokai. Egyszóval, nem lehet tartalmatlannak minősíteni a gazdaság szervezési felépítésére vonatkozó javaslatot. Ezek, ahogyan a beszámolóban olvashattuk, mindenei alőtt a párt vezető szerepe megerősítésének követelménye a gazdasági élet valamennyi területén, továbbá a céltudatos tervezés fentről le, és az állami szervek valamennyi funkciójának megszilárdítása, az állami és gazdasági szervek tevékenységének rendszeres és állandó befolyásolása a pártfunkclonárlusok által, a demokratikus centralizmus az irányításban föntről le az évj állami terv elveinek és az ötéves tervre való egész felkészülésnek értékelése a legfelsőbb pártszervek által, de Ide tartoznak a különböző szigorító rendelkezések Is, amelyeket a pártvezetés jóváhagyott s amelyeket ma a kormányok Irányító tevékenységükben alkalmaznak. Meri ha a párt viselni akarja a felelősséget a társadalom előtt a gazdaság sikeres fejlődéséért, a lakosság életszínvonalának emelkedéséért, senki sem helyettesítheti őt abbén az Irányiján. Vezető szerepét azonban a párt nem úgy fogja fel, hogy beleavatkozik az állami vagy a gazdasági szervek hatáskörébe. Csak megszabja a gazdaságpolitika fő Irányvonalait. ANTONIN KAPEK 1922. június 8-án született Roudnlce ned Labemban. A prágai Műszaki Faiskolán gépészmérnöki oklevelet szer zatt. 1953. éa 1951 kSzött főtechnológusként, főmérnökként, majd kósóbb vállalati Igaigatókáot dolgozott a CKD Sokolovo vállalatnál, lBSB-tól 1965-ig vállalati Igazgatója volt a CKD Praha Ónálló üzemegységnek. 1995-101 1988-lg pedig vezérigazgatója a ÖKO Praha vállalatnak. Tagta a CSKP KB-nak, 1882- tól ÍBBB-Ig póttagja volt a CSKP KB ElnUkségének, 1889 azeptemberótül decemberéig tltkira a CSKP KB caeh Irodájának. 1989. dacember 19-a óta a prágai vároat pártbizottság vezetó titkára volt. 19B4-t0l 1989-ig namzetgyOléli képviselő volt, 1989 jaonártOl pedig a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának kápvlaelflje. jOSEF KORCAK 1921. docember 17-én született a blanaköi járda Holitejn nevű községében. Elvégezte a CSKP Politikai FOlzkolá|át. 1937-től 1948-ig mint vaiesztergályos a brnól Zbrojovka gyárban dolgozott. 1948-tól 1851-tg titkára, később vezetó titkára volt a blanskói járdát pártbizottságnak, ma|d 1851 és 1955 kösOtt a. CSKP Kűx ponti Risottságán dolgozott. 1955-tól a CSKP brnól kerü lati bizottságának vezető titkára, ISSU-tól pedig a CSKP dálmorvaországl kerületi bizottságénak titkára volt. 1982-tól 1963-ig lajleaztéiűgyl miniszter, 1983-tól 1968 decemberéig a Központi Energiagazdálkodási Igazgatóság Irányításával megbízott miniszter volt. 1969 februárja óta a Cseh Nemzeti Front Központi Blzottságánnk volt alnöka. 1958 óta tagja a CSKP Központi Bizottságának. 1982-tdl 1888 januárig nemzetgyűlási képviselő volt, 1989 januártól a Szövetségi GyOIás Népi Kamarájának képviselője. 1969 szeptembere óta tagja a CSKP KB cseh Irodájának. 1969 október óta tagja a Szövetségi Gyűlés elnökségének. Ha tehát tucatjával Ismerünk eseteket, amikor felelőtlenül, sőt mondhatnánk bűnös könnyelműséggel bántak beruházási összegekkel, a bérekre szánt pénzzel, kutárkodtak munkaerőkkel, Ismerünk eseteket a munkaerkölcs hihetetlen fellazulására, a munkaidő „kihasználása“ terén elfoglalt európai ’elsőségünkre stb., senki sem várhatja el, hogy a kormány mindezt a problémát megoldja egyik napról a másikra és hogy hathatós gazdasági ösztönzőket talál (mert csupán adminisztratív szankciókkal nem lehet úrrá lenni ezen a helyzeten). Egyszóval, ne várjuk, hogy a párt januárt plenáris ülése egyszerre kettévágja minden nehézségnek, bajnak gordiuszi csomóját. Ehhez még Időre van szükség. Még mindig crak az útkeresés kezdetén vagyunk, hogyan lehetne a gazdaságot az extenzltásból az intenzitásba átvinni. A szétzilált gazdaságot nem lehet helyrehozni sem tíz hónap, sem egy, sem két év alatt. Úgyhogy eltart még egy-két hónapig, míg összehozzuk gazdaságpolitikánk megfelelő koncepcióját, míg kidolgozzuk a reális ötéves tervet, amely nem olyan lesz, hogy csak az orrunkig lássunk, hanem a világ s főképp a szocialista országok gazdasági fejlődésével összhangban messzire előre fog mutatni. Biztató azonban, hogy ta CSKP KB Januári plénuma, amint az a vitából Is kitűnik, Józanul Ítéli meg a helyzetet, nsm ígér fűt-fát, nem igyekszik szépíteni, takargatni a dolgokat, azzal a tudattal tárgyalt, hogy Václav HOla elvtárs referátuma kitűzi a párt-, az állami és a gazdasági szervek munkájának fő Irányvonalait, s hogy ennek alapján megbízhatóan folytatni lehet a csehszlovák gazdaságpolitika hosszú lejáratú koncepciójának kidolgozását. J. L. JOZEF LENART 1923. április 3- án született Liptovská Purúbkin. 1953 fis 1856 kBxOtt alvégeim Moszkvában az 8ZKP KB PártfO- txkolfiját. 1939 éz 1944 között mint munkás, kázóbb mint laboráns dolgozott a Buta cágnfil Svltbon. Részt vutt n Szlovák Nemzőit Felkaláiben. A há boró után az 8ZLKP poprádl kör sell bizottságán és az 8ZLKP Központi Bizottságán dolgozott. 1656— 51-b«n u partlzánakel Augusztus 28 cipógyár Igazgatója, 1951-101 53-lg könnyűipari miniszterhelyettes volt. 1802—83-ban képviselője él elnöke voll e Szlovák Nomzatl Tanácsnak, 1883 áa 1988 közölt miniszterelnök voll. 1956 éz 1953, majd 1957 éz 1889 kBzűtt tegja volt az SZLKP Központi Bizottságának. 1956-tól 1858- Ig az SZLKP KB vezető titkára ét 1858-tól 1982-ig titkára vall. 1858- ben tagja lett a CSKP Központi Bizottságának. 1862-161 1988-lg tagja volt a CSKP KB alnBkaégéonk. 1988 óla a CSKP KB elnökségének póttagja, a KB titkára ós titkárságának tagja volt. 1900-tól 1889-ig Nemzetgyűlési képviselő volt. 1969-től a Szövetségi gyűlés Népi Kamarájának képviselője.
