A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-02-08 / 5. szám

25. — Uh, TOURIST CLUB? Hál ez igazán pompás — iirvendozett az igazgató. — Az emelotl luxuslakosztályok kulcsát kórcml — száll a portásnak r-> A liftek sajnos rosszak, de kedves külföldi vendégeinknek emiatt nem kell bosszankodni.

— Pisili — és a lápcsőházban máris feltűnt a 230 cm magas Pisti, aki egy tálcán vitte felfelé Szüszit és Zoltánt.

— Erre... erre méltáztassanakl — mulatta az utat az igazgatú.

— ...Sajnos egyetlen szabad szobánk slues... de sebaj... Majd a Szocialista Országok Biokémikusainak Idei Szümpozionja alkalmából nálunk tartózkodó professzorokat kicsit iisszébbkültöztetjttk.

28. — FUrdű, zuhanyozd, frigider, sztereo-lemezjátsző ... — robogott tovább az Igazgató, majd egy beépített szekrényhez lépett és kitárta ajtaját.

— Tudom, szekrény! — vágott közbe türelmetlenül Zoltán,

— Méghozzá ultramodern átjárásszckrényl — s egy diszkrét mozdulattal jelezte, hogy hátlapja elmozdítható. — ...A saját patentem... Kemányvalutával fizető vendégeink és úgynevezett tolmácsnőink részére__ — majd előzékenyen biccentett és kisurrant a szobából.

Zoltán elképedve utána bámult, aztán kíváncsian megpróbálta elmozdítani a szekrény hátlapját. Sikerült ... és szabad volt az út Szösz! lakosztályába .., de Zoltán gyorsan visszacsukta a ravaszul megkonstruált átjáró ajtót,

a fytéb is

20. — Parancsoljon hölgyein — vezette be Szösziéket az igazgató a pazar luxuslakosztályba. — Igyekeztünk szerény, de otthonos körülmények között, minden igényt kielégíteni... Szalon háló . .. fürdő . .. öltöző ... az erkély természetesen a Balatonra néz ... — majd Zoltánhoz fordulva folytatta:

— A lovaglás! és vízisí lehetőségeket máris biztosítottuk ...

— Nekem? — hördült fel Zoltán.

— Ahogy Budapestről diszponálni méltóztatott... Ezenkívül minlgolfpálya, kártyaterem, könnyűbúvár-felszerelés, bajtóvadászat és striptease bár áll a kedves külföldi vendégeink rendelkezésére.

27. Szösz! elragadott felkiáltással nézett körül a hatalmas erkélyről, agtáo kipirult arccal, boldog Izgalommal vette birtokába a káprázatos lakosztályt. KUlüu kis sikollyal nyugtázta a színes fürdőszobát, gyerekes örömmel vizsgálta a bárszekrényben látható külföldi Italokat és lelkendezve simította végig az öltöző-asztalkát s a modern vonalú televíziós-készüléket. Örömében Zoltánhoz szaladt, minden átmenet nélkül a nyakába ugrott és hálásan megcsókolta.

A direktor sebesen haladt végig a helyiségeken: — Dolgozo — dohányzó ... öltöző ... háló ...

—- Egy pillanatra! — próbálta megállítani Zoltán. — A vlxlsfelést meg a lovaglást .. . nem kell annyira forszírozni! Ha nem megy, nem megy .. .

29. Minden képzeletet felülmúló, szinte már valószínűtlennek tűnő zsúfoltság van a parton. A homokon egymásba érnek a napozók. A strandolok tömegének kellős közepén, békés szigeten, kerítéssel körülvett édenben a „Nur für dollar“ tábla és színes napernyők árnyékában lézeng, napozik, labdázik néhány nyugati vendég ... és Holló Zoltán. Hősünk egy lágyan ringó hintaágyon élvezi a pihenést, miközben a pincér jeges Üdítőitallal szolgálja ki. Zoltán leemelte az egyik poharai, majd mutálja, hogy a másikat a Balatonban úszkáló hölgynek rendelte,

3Ü. A pincér bólintott és méltóságteljes, kimért léptekkel indult befelé a Balatonba. Szerencsére még csak az áliáig ért a víz, amikor végre átnyújthatta a koktélt Szöszinek.

Amikor Szösz! kijött a partra, kibontott, csapzott hajjal és vlzcseppektől csillogó testével remekül nézett ki parányi fürdöhájábaa. Zoltán is algyönyörködve nézte a lényt ás így szólt hozzá: -- Most felmegyünk a lakosztályomba, és ... és lepihenünk egy kicsit! — s máris ugrott, hogy Induljanak a szálló felé, de Szösz! megállította: — Nem! Előbb lovagoljunk! Na igazán! Annyira szeretném ... És tegnap megígérte! — Én? Tegnap? ... Ja persze ... Sajnos nem lehet! Ugyanis!... az imént közölték, hogy a súlyos halvégxrá való tekintettel ..

— Mr. Helló! De jó, hogy itt találom ... — lihegte fontoskodva a szálloda igazgatója — ... Egy óra múlva indul a lovastóra.