A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-02-08 / 5. szám

gyelések s ezek eredményeinek egybevetése során beigazolódott, hogy a betegek állapota, több be­tegség esetében, hirtelen rossza­­bodik akkor, ha hideg légtömeg vonul át bizonyos területen. Ebben az esetben nő az elhalálozások száma, főként szívinfarktusban hal­nak meg sokan, s nagyon sokszor bonyodalmak tapasztalhatók bizo­nyos komolyabb operációk, műté­tek közben is. Ezideig azonban még nem sikerült bebizonyítani, hogy mindehhez milyen mértékben van köze az időjárásnak. Valószí­nű azonban, hogy a hirtelen lég­nyomásváltozás hat ki leginkább a betegek szervezetére. Sok ember azt állítja, hogy fá­radtságot, szorongást és bágyadt­­ságot érez, ha magas a légnyo­más, mások viszont alacsony lég­nyomás esetén ugyanezekre a Je­lenségekre panaszkodnak. A ren­des légnyomásnál magasabb vagy alacsonyabb légnyomás Is kedve­zőtlenül befolyásolja az emberi szervezetet. Ha magas hegyen va­gyunk, ahol ritkább a levegő és így a légnyomás alacsonyabb, mint amilyet megszoktunk, gyakoriak a rosszullétek. A főn forró, száraz szél, mely a hegygerinceken keresztül a völ­gyek, síkságok felé áramlik. Úgy keletkezik, hogy az aránylag me­leg levegő keresztüláramllk a he­gyeken, s azután leereszkedik a szélcsendes, alacsonyabb, fekvé­sű vidékre. Leereszkedés közben ennek a légtömegnek a hőmérsék­lete szézméterenként egy Celsius fokkal emelkedik, s ennek a fel­­melegedésnek következtében a le­­vegőrelatív nedvessége gyorsan csökken. Ez az áramló légtömeg mér lé­nyegesen melegebb és szárazabb, amikor leér a völgyekbe, mint a környező légtömegek, s ezáltal a felhőzet is hirtelen csökken. A főn az Alpokban és a Kaukázus vidé­kén a leggyakoribb. Hatása követ­keztében az ember fáradtságot, fejfájást és levertséget érez. Még nagyon sok hasonló légköri változás hatásáról számolhatnék be s arról is, hogy ezek milyen befolyással vannak az egészséges vagy a beteg ember szervezetére. A probléma megoldása ezért ko­moly feladat, mert minden ember szervezete más-más mértékben reagál 9 légköri változásokra. DR. PETER FORGAC Téli kabát és téli kosztüm — még mini változatban. Amint látjuk, nemcsak a kö ífitl sálak divatosak n vállon átvetve. Egy férj érdekes statisztikája A Liss Angelesben lakú Normann Smith amerikai térj 411 éven át naponta mindent feljegyzett, ami közte és felesége körött történt, s a 40. házassági évfordulón vastag könyvel nyéjtott át ünnepélyesen az asszonynak Feltüntette benne valamennyi családi perpatvar okait. íme a táblázat kivona­tosan: Vesíe'iedések oka Veszekedések száma Nem volt kész idejében vagy nem sikerüli az étel 1S97 Az asszony pénzt kért n férjétől vagy nem tudott kijön­ni a háztartási pénzből 1457 A borotválkozáshoz nem volt elég meleg a viz 731 A feleség túlságosan elkényeztette a gyerekeket 687 A férj túlságosan elkényeztette a gyerekeket 617 A férj az asszonyt kárörvendöen kinevette 547 Hideg volt a lakás 478 Az asszany többet főzött a kelleténél és megmaradt az étel 387 A férj későn jött haza 3D7 Forró volt a fürdővíz 241 Az asszony beleavatkozott a megbeszélésbe 85 A férj elveszítette a zsebkendőjét 84 A lérj túlságosan spkal dohányzott 83 A feleség elfelejtette felvarrnl a gombol 51 A házastársak egyike ok nélkül veszekedni kezdett 28 A férj nem mondott igazat 17 A tárj nem akart sétálni menni a feleségével 13 A [érj eltörte az edényt 11 A férj kidobta a macskái 8 Ez a statisztika persze családonként változó, de azárt bi zonyos tanulságot mindenki levonhat belőle. Mit kell tudnunk a fehérneműről A nagy fehérneműszekrény, ame­lyet megtölt a jól gondozott, fris­sen illatozó fehérnemű, minden háziasszony büszkesége. A fehér­nemű gondozása, hogy szép legyen és minél tovább kitartson, nem is olyan könnyű dolog. A kelengyébe készített fehérne­műt, amit hosszabb Ideig fekte­tünk, csak teljesen száraz és szel­lös helyen tartsuk. Bvenklnt két­szer vegyük ki, rázzuk szét és ismét rakjuk vissza, 2—3 évenként pedig mossuk és vasaljuk át. Ha valamelyik fehérnemű színé nek tartósságában kételkedik, ne mossa elöszörre együtt a többi fe­hérneművel. Mosás előtt alaposan vizsgáljunk meg minden darabot, ürítsük ki a zsebeket, távolítsuk el a tűket, brossokat, aprópénzt, rozsdásodó gombokat stb. Az ágy­nemű huzatot fordítsuk ki, sarkait és a varrások mentét alaposan ke­féljük le. A vér, fű, tinta stb. foltokat a fehérneműből még a mosás előtt távolítsuk el. Mosás után a fehérneműt már nem fontos a napon fehéríteni, mert a modern mosószerek opti­kai fehérítőt tartalmaznak. A ny­lon holmikat pedig a nap egye­nesen sárgítja. A sötét színű holmikat, mint pl. a frottír törülközőt — akkor se mossuk a többi fehérneművel, ha színtartó. Ha a frottír mosás után megkeményedik, jól áztassuk be és szárítsuk meg ismét kézzel való gyönge kicsavarás után. A tarka ruhát, ha szükséges, áz­tassuk és mossuk forró vízben, de utána azonnal öblítsük ki és akasz­­szuk száradni. Soha ne nugyjuk nedvesen egymáson feküdni a leg­rövidebb ideig sem. A tarka ruhát nem szabad napon szárítani.

Next

/
Thumbnails
Contents