A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-02-08 / 5. szám

Az ezernyolcszázhetvenes években n francia festészetben egyre nagyobb teret kezdett hódi tani egy új irányzat — a modern képzőművé­szet legnagyobb hatású irányzata — az im­presszionizmus. Ennek a stílusirányzatnak leg­­jellegzetesebb vonása az volt, hogy követői mesterséges fényárban úszó műtermeiket, a szabad természettel cserélték fel s képeiket egyenesen ott készítették. A jelszó tehát így hangzott: „plein alr“, ki a szabadba, megfes­teni magát a sziporkázó napfényt, magát a le­vegőt, és a levegő vibrálásában elmosódott kontúralval az egész természetet. Ebben az Időben, amikor Párizs fiataljai a festészet megújítását tűzték ki célul, a német piktúra fellegvárában, Münchenben élt egy fiatal ma­gyar festó, az akkor 28 éves Szlnyet Merse Pál, aki nem jutott el Párizsig, és mltsem tudott arról, hogy ml a jelszó a művészetek fővárosában. Nem tudta, de érezte, hogy mind­az a régi kifejezési mód, amit pesti és mün­cheni mestereitől tanult, elavult és csak esz­köz ahhoz, hogy önmagára lelve kialakítsa egyéni stílusát. A saját kifejezési mód belső kényszere oly erős volt, hogy pár előtanul­mány után, agy fiatalkori tavaszi kirándulás élménye alapján, megfestette élete legegyénibb és legnagyobb sikerű vésznél. £s így Párizstól függetlenül és az emléket sugalló felvidéktől messze Münchenben született meg a magyar „plein air" festészet legragyogóbb alkotása, a „Majális“. Szlnyet Merse Pál százhuszonöt éve született. Kortársa Munkácsynak, Paál Lászlónak, Mészöly Gézának, de mindhármukat messze túlélte, és ötven évvel ezelőtt, 1920. február 2-án fejezte be életét. Kezdettől fogva tehetséges volt és éppen az a tehetség tette lehetővé, hogy gyor­san megszabaduljon tanítói és elődei hatásá­tól. A kezdeti történelmi monumentális témák után rövidesen a természet költői élménye A Ularuhús nö Majális & ínyei Merte kezdi foglalkoztatni, s így lesznek majd képei a magyar festészet legüdébb és iegharmoniku­­sabb fejezetévé. Egypár kezdeti tájkép után robbanásszerűen hat a budapesti Nemzeti Galé­ria falát ékesítő, fényárban úszó „Majálisba. A fekete-fehér reprodukció nem hogy vlssza­­udul, de még érzékeltetni Is képtelen a virág­­tarkltotta pázsit, a vetés és bokrok zöldjének árnyalatát, a ruhák színgazdagságát, az ég sugárzó kékjét és a májusi levegő üdén könnyű ragyogását. A müncheni konzervatív Beckmes­­serek elmarasztaló Ítélete ős az újat megérteni képtelen közönye elkeserftette Szlnyelt, s mi­vel a pesti fogadtatás sem volt kedvezőbb, sér­tődötten visszavonult jernyet birtokának ma­gányába. Itt születik majd később másik gyö­nyörű alkotása, felesége portréja, a „Lllaru­­hás nő“. Ezen a két ellentétes szín, a lila és a zöld csodálatos árnyalatainak skálája között az egyensúlyt a mesterien alkalmazott sárga állítja helyre. Sajnos elkedvetlenedéso nem szűnik, s így a festőből lassan vidéki földesúr lesz. Az 1898- os év azonban olyan eseményt tartogat, mely tetszhalálából felrázza a mestert és újra ke­zébe adja az ecsetet. A Műcsarnok kiállításán ugyanis megvívja döntő csatáját a „Majális“. Az idő és a fiatalabb generáció hozzáörege­­dett a „Majális“ hajdani újszerűségéhez, és a mű most már egyértelmű: elsöprő sikert arat. Ez a „rehabilitálás“ új munkakedvvel tölti el Szlnyelt és ezután alkotja meg öregkori ké­peinek sorozatát, melyből különösen a „Hóol vadás“ című képe emelkedik ki. Ez a perió­dus azonban már távolról sem olyan sikeres, mint ifjúságának újatteremtő lángolása, és így éppun ebben rejlik Szlnyel művészetének el­lentmondása. Fiatalon megelőzte korát, vissza­­vonultságában azonban elzárta magától a fej­lődés lehetőségét, s így utolsó periódusának alkotásai nem tetőzik be az egykoron meg­kezdett fejlődési folyamatot, hanem egyhely­ben topogva már nem előre, hanem visszafelé pillantanak. A társadalom azonban mintegy pótolva az elmulasztottat, sok elismerésben részesíti. Kép­viselő lesz, majd pedig a Képzőművészeti Fő­iskola igazgatója. Halála évében pedig meg­születik a Szlnyel Merse Pál Társaság, mely nevét és szellemét őrizve a két világháború között a művészeti élet legfontosabb Irányítója volt. VARGA JÓZSEF Vlncxe jöxief, Gém. Vés, Hérkécsl utca 19, okr. RUn. Sobota. 17 éves, hasonló korú fiúkkal éš lányokkal levelezne magyarul. Szereti a tánc­­zenét, kedvence az Illés együttes. Szabó Éva, Szódó C. 5, okr. Levice. 15 éves, szereti a ténczenét és sze i'tít táncolni. Hasonló korú és érdek lődésd fiúkkal; lányokkal levelezne. Galambos Eriké, Szódó C, 150, okr, Levice. 15 éves, nagyon szeret tán­colni, kedveli a ténczenét és az Iro­dalmat. Fényképes levelek előnyben. Imrecze Pál, Hodejov £. 325, okr. Rinl. Sobota. 18 éves. nagyon szereti a boat zenét és a fényképészetet. Ha­sonló korú szép lányokkal szeretne megismerkedni levelezés útján. Istók litván, Tóth János, POU Strko­­vec, okr. Kim. Sobota. 17 évesek, ha­sonló korú fiatalokkal szeretnének levelezni és megismerkedni. PAcsa Magdi, Hajnáčka C. 59, okr. Rím. Sobota. Í5-^*18 éves fiúkkal és lányokkal levelezne. Szereti a tánc­­zenét, kedvenc énekese Kovács Jó­zsef. Fényképes levolek ölörtyben. Agúcs Erika, Gem. jablonec C, 202, okr. Rím. Sobota. Szívesen levelezne fiatal fiúkkal és lányokkal. Szereti a tánczenét, szívesen olvasgat. Ked­venc énekese Kovács József. Fényké­pes levelek előnyben. Buhéri István, Baja, Pandúr Utca 81, Magyarország. 16 Öves, csehszlová­kiai magyar lányokkal szeretne leve laznl, Fényképes levelek előnyben. Schauer István, Baja, Pandur utca 41, Magyarország. 16 éves, csehszlovákiai magyar lányokkal szeretne levelezni különböző témákról. Zsoldos Szabina, Ohrady Tállak t. 255, okr. Dun. Streda. 14 éves, ked­veli a tánczenét, hasonló korú és érdeklődésű fiúkkal, lányokkal sze­retne. levelezni, Katád Eereiic, Budapest Ifi. Súpron út 35, Magyarország. 25 éves, gyűjti a képes magazinokat és a hangle­mezeket. Kedvenc énekese Karel Gott. Fiatalok Inveiét várja. Barla Ede, Budapest XI. kér. Sopron út 42, Magyarország. 23 öves, gyűjti a hanglemezeket. Kedvencei: Eivls Presley, Rex Gildo, Bobby Solo és az Omega együttes. Fiatalok leveleit várja. Mészáros Sándor, POU Strkovec, Okr. Rím. Sobota. Levelezés útján szeret­ne megismerkedni fiatal fiúkkal és lányokkal. Veszelovszky Sándor, Óllá Tibor, Po­débrady, Opletalova 77. 20 évesek, a Cseh Műegyetem másodéves hallgatói. Levelezés útján szeretnének magyar barátokat szerezni. Különböző témák­ról leveleznének.

Next

/
Thumbnails
Contents