A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-02-08 / 5. szám

Huszonöt évvel ezelőtt, a* 1945. esztendő elején végső stádiumába lépett a második világháború drámája. A több ezer kilométer hosszú keleti harcvonal lényegesen megrövidült: a két szárnyon a náci csapatok már kiszorultak a balti államokbúl és az egész Balkán félszigetről. A szovjet csapatok az egykori Kelet-Poroszországtúl a Visztula közép ső folyása mentén, Buklán és Dargón át Budapstig húzódó vonalon harcoltak s éppen megkezdték átkelésüket a Dunántúl felé. Nyugaton a szövetségesek — bér már elérték Németország határát — éppen az 1944. esztendő utolsó napjaiban nehéz védelmi harcokat folytattak az utánpótlást biztositó nagy atlanti kikötők felé előretörő ellenséggel. Mindamellett az egész békeszerető emberiség — elsősorban a szovjet hadsereg erejétől és önfeláldozásától — az 1945. esztendőben a roppant világégés mielőbbi befejezését várta.

S az emberiség nem csalódott. Nem csalódtak Kassa lakói sem, akik december 18-a óta szívszorongva várták a felszabadulás óráját. Ezen a napon a szovjet csapatok már néhány kilométerre megközelítették a várost dél felől, de azután az erősítéseket kapott ellenség nyomására éppen a csehszlovák—magyar határ mentén állandósult a front. Tudtuk, a szovjet csapatok következő nagy előretörése felszabadítja az egyre állatiasabb nyilas rémuralom karmai között vergődő frontmögötti várost is.

«Mi Hí

»«<: t

m

Btr!

U j

*

H • i

Kassa felsiabadílúsduak

emlékezetes napjaiból

Azt persze, hogy Kassa városának közvetlen felszabadítása elsősorban messze, sok száz kilométerre a várostól, valahol Lengyelországban, Krakkótól északra, a Visztula mentén s lenn a Dunánál, Esztergom környékén dől el — nem tudhattuk előre. De amikor január 9-én Churchill egyenes segélykérésére a szovjet hadsereg megindítja utolsó előtti nagy támadását a hitleristák ellen, amely lényegében a Visztulától egészen az Oderáig viszi előre a diadalmas szovjet csapatokat, amikor Esztergom térségében összeomlik a körülzárt Budapest felmentésére indított német ellentámadás, ekkor már tudtuk, hogy ütött a felszabadulás órája. Ostrava ás Esztergom között zsákszerű német kiszögellés keletkezett, amelynek legkeletibb pontja Dargó volt. A német hadseregek nem bírták ki a kétoldali roppant nyomást, s a katasztrófát elkerülendő, Szlovákia területén a Liptószentmiklós— Zólyom vonalra kényszerülnek visszavonulni, fgy szabadult fel huszonöt évvel ezelőtt, 1945. január 19-én reggel minden nagyobb közvetlen harci esemény nélkül Kassa.

1B45. április 3. A izovjet hadsereg képviseld! a kassai volt megyeháza előtt vár|ák a Moszkvából érkozd párt- és kormánykUldUttságet.

1944 végén szigorú német SS-kísérettel az ausztriai mathausen koncentrációs tábur irányába meheteltünk. Transzportunkat légitámadás érte. A zűrzavar! kihasználva sikerült megszöknöm. Kalandos körülmények között 1944 december végén eljutattam Kassára. Itt kapcsolatba léptem a Csermely völgy) gazdasági iskolában rejtőzködő frontról szökött katonákkal. Számos kassai fiú volt közöttük. Felvettek kötelékükbe, mely harcra készen várta a kedvező alkalmat, hogy hátba támadhassa a németeket. Erre azonban nem került sor. Az ellenségnek menekülése közben nem volt ideje, hogy Kassát fegyveresen védelmezze.

1S45. január 19-én a kora reggeli órákban a Csermely irányából közeledtek a város felé az első szovjet előőrsök. Mi fehér kendőt lobogtatva rohantunk elébük, s boldogan összeölelkeztünk a felszabadító csapatok első katonáival.

Kassa lakossága e napon örömkönnyekkel fogadta felszabadítóit. A nyomasztó hatéves megszállás, de különösen a nyilas rémuralom után a város népe boldogan fellélegzett. Az óvóhelyek, pincék, bunkerek kiürültek. Mosolyra derült a nyilas rémuralomtól megfélemlített, elgyötört emberek tekintete, benne a hála kifejezésével felszabadítóink Iránt, hogy megszűnt a halálfélelem.

A felszabadulást követő napokban a Kazinczy utcai munkásotthonban nagy volt az élénkség. Kassa város forradalmi proletariátusa találkozott itt, hogy tájékozódjék a történelmi kibontakozásról, amelyben aktív részt kívánt venni. De hogyan? A közvetlen felszabadulást követő napokban nem volt pártszervezet, nem volt közigazgatás, nem voltak közbiztonsági szervek. E helyzetben legfontosabb feladatunknak tartottuk a párt újraszervezését. Régi párttagokból öttagú bizottságot alakítottunk, amely pótolja a helyi pártvezetőiséget mindaddig, amíg a párt formálisan megalakult. A bizottság tagjai az akkor Kassán tartózkodó Kugler János, dr. Simái Béla, Freimann Artúr, Pillér József s e sorok írója voltak.

A felszabadulást követő első napokban a közrend és biztonság fenntartása volt a legfontosabb feladat, ezért hozzáláttunk a munkásmilícia megszervezéséhez.' A szovjet katonai parancsnokság, amellyel szoros összeköttetésben voltunk, megfelelő szémú fegyvert bocsátott rendelkezésünkre, amivel felszereltük az önként jelentkező szervezett munkásokat. A milícia vezetője Jaschó Béla elvtárs volt. Pártbizottságunk abban az időben fontos feladatot végzett. Pótolta a közigazgatási és a közbiztonsági szerveket. A reggeli óráktól késő estig szünet nélkül permanencláb&n