A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1969-07-20 / 29. szám
Ötven évvel ezelőtt ismerkedtem meg vele, amikor 1919. május 28-án a legendás hírű 39-es Vörös dandár egyik különítményének élén. Rimaszombatba érkezett. Karikás Frigyes volt a dandár politikai biztosa, és különös örömömre, szolgált, hogy orint az ideiglenes direktórium ílelnjöke, elsőként üdvözölhettem e kiváló -forradalmárt. Üdvözlésemre röviden válaszolt, hangsúlyozva, hogy most nem beszédekre van Szükség, hanem elérkezett a cselekvés Ideje. 1919. május 29-óre összehívta az ideiglenes direktórium tagjait és megadta számunkra a legfontosabb feladatokat. Ezekből nekem Is kijutott, minthogy a direktórium engem nevezett ki a 39-es dandártörzshöz katonai biztosnak. Rendkívül szerény modorával, közvetlenségéved, politikai és Ideológiai felkészültségével mély benyomást tett reánk. Én hat hetet töltöttem el vele és ez idő alatt — beosztásomra való tekintettel — egyetlen nap sem múlt el anélkül, hogy órákat ne töltöttem volna ed vele hivatalosan. Elmondotta, hogy 1891. november 4-én Körősbökény községben született nagyon szegény munkáscsalád gyermekeként. A lakatos mesterséget tanulta ki és már 1908-ban belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba és tagja lett a Vas- és Fémmunkások Szakszervezetének Is. Az első világháború elején a frontra került és az első harcokban orosz fogságba esett. Mér 1916-ban aktiv kommunista tevékenységet fejt ki a magyar hadifoglyok között. 1917-tól tagja az OK/b/ Pártnak. 1918-iban hazatért Magyarországra és belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába'? * Előbb propagandatevékenységet fejt ki, majd a Magyar Tanácsköztársaság Idején, a 39-es dandár politikai biztosa. Ebben a beosztásban kerültem vele ismeretség be és hivatalos összeköttetésbe. Nagyon örült és igen büszke volt, hogy városunkat a 39-es dandár tisztította meg az Intervenciós csapatoktól, és amint mondotta, nem hitte volna, hogy Rimaszombat, ez a kispolgári város, vörös zászlódíszbe öltözve fogadja a bevonuló vörös csapatokat. Amikor az első és Inkább csak fogadásnak számító direktóriumi ülésen a legfontosabb feladatok elvégzéséről tájékoztatott és forradalmi elszántságra és éberségre Intett, lejött velem a piactérre, ahol derék asszonyaink bőségesen megvendégelték az ott megpihenő vöröskatonákat. A téren összegyűlt lakossághoz gyújtó hatású beszédet Intézett, megköszönte a lelkes fogadtatást és rámutatott arra’, hogy az előnyoinuló vörűskaitonákat a lakosság mindenütt lelkesedéssel fogadja, mert tudja, hogy a Vörös Hadsereg igazságos ügyért harcol. Én hozzá képest politikailag, ideológiailag fejletlen voltam, de már az első napon úgy éreztem, hogy ez a fiatal, lelkes ember, ez az Izlg-vérlg forradalmár útmutatóm és tanítóm lesz. A város leggazdagabb földbirtokosához akartam elhelyezni, mire ő azzal válaszolt, hogy forradalmi időket élünk, a front csak pár kilométerre van a várostól és most nem az a fontos, hogy hol fog aludni. Valóban így is volt, Karikás elvtárs a részére kiútalt szép lakásban vajmi keveset aludt, mert legtöbbször felöltözve pihent, vagy a városi direktórium helyiségében, legtöbbször pedig a dandárparancsnokságon. Egyszer megtudta, hogy szüleimnél az orvos arra kérte éket, beszéljenek a telkemre, hogy ne folytassam a kimerítő munkát, mert ez nagyon ártalmas lenne az egészségemre. Karikás 'Frigyes eljött velem édesanyámhoz s olyan gyöngéden és szépen beszélt vele, hogy anyám elsírta magáit és megköszönte megnyugtató szavalt. Ez az emberbaráti cselekedete még Jobban hozzáfűzött és egyben megtanított arra, hogy a leglelkesebb forradalmár is, aki az ellenséggel szemben nem ismer Irgalmat, tud gyönge szívű és jólelkű lenni. Néhány napos rimaszombati tartózkodása után, első nyilvános népgyűlését a Polgári Olvasókör zsúfolásig megtelt kerthelyiségében tartotta. Mindenki kíváncsi volt Karikás Frigyesre. Beszédében Ismertette az általános helyzetet, a kormány célkitűzéseit, a már kiadott legfontosabb rendeleteket. Beszédében főiképp azt fájlalta, hogy a népgyűlésen nem látja a „fejkendős néniket“, mert ő ezeket várta és nem a „kalapos nagyságákat“. A megjelent sok nőre való tekintettel arról is beszélt, hogy asszonyainkra a Jövőbeli, de már a Jelenben is milyen feladatok várnak, amikor az élet minden szakaszán a férfiakkal egyenrangúak lettek. Karikás már ezen az első népgyűlésen megszerettette magát városunk dolgozóival. Én még Emlékezés Karikás Frigyesre, a kommunista forradalmárra nem tartottam népgyüléseket, ezért megkértem, hogy jöjjön velem a falvakba és legyen a segítségemre. El Is jött több községbe, és az úton is tanított, hogyan kell felkészülni a beszédre, mi legyen a beszéd tárgya, hogy mindig vessem papírra a beszéd alapgondolatait, azután a saját szavaimmal egészítsem ki ezeket. így lettem én Is népgyűlési szónok, előadó. Karikás Frigyes, mint a dandár politikai biztosa, állandóan járta az akkor Rimaszombat— Tiszolc—Kokava—Klenóc szakaszokra terjedő arcvonalait. Több ízben magával vitt, és így meggyőződhettem róla, milyen nagy szeretettel viseltetnek iránta a katonák. Szigorú, f egyel emszeirető, megköveteli a katonás magatartást, de egyben áldott Jó lelkű Is — mondotta nekem több vöröskatona. — Törődik a felszerelésünkkel, a ruházatunkkal, az élelmezésünkkel, de különösen nagy figyelmet szentel annak, hogy a vörösikatonók hozzátartozói az élelmiszerek szétosztásánál kivételes elbánásban részesüljenek — mondották másoik. Rimaszombat hat hétig élte a frontváros életét, mivel az arcvonal állandóan mozgásban volt. Karikás Frigyes azonban Jóllehet a nap legnagyobb részét a írorrtsaakaszokon töltötte, csaknem naponta felkereste a direktóriumot. Érdeklődött az ügyek menetéről és igyekezett bennünket mindig tanáccsal ellátni. Több alkalommal láttam, hogy az emberek 'között elvegyülve a főtéren tanácsokat osztogatott és tréfásan elbeszélgetett velük. Többször megjelent a munkástanács ülésein is. Végighallgatta, miről tárgyal a tanács, fhajd szót kért, hogy helyreigazítsa hibás intézkedéseinket. Különösen jellemző volt rá, hogy ha felkereste a direktóriumot vagy a munkástanácsot, lánglelkű szavakkal lelkesített minket. Többször is megtörtént, hogy az ellenséges csapatok egészen a város pereméig nyomultak előre. Ilyenkor ha azt tapasztalta, hogy egyesek ingadoznak, félnek a jövőtől, fáradhatatlanul lelkesített, agitált. Teljes erejével, tudásával, felkészültségével Igyekezett az Ingadozókat meggyőzni ügyünk igazságosságáról, a szocializmus győzelméről. Nemegyszer találkoztam Karikással a dandárparancsnokságon, ahol a harctati helyzetet vitatta meg ő és Sáiről Tibor dandárparancsnok. A 39-es dandár, amelvben magyarok, szlovákok, csehek és románok Is harcoltak, méltó helyet vívott ki magának a Tanácsköztársaság történetében. Ebben a fő érdem vitathatatlanul Karikás Frigyesé, a nagyszerű forradalmáré, a dandár politikai biztosáé volt. 1919 Júliusának első napjaiban a dandár parancsot kapott a visszavonulásra. Azt hiszem, életében ekkor végezte a legnehezebb feladatot. Két napon át étjei és nappal, szinte megszakítás nélkül kellett a katonák lelkére beszélnie, hogy engedelmeskedjenek a visszavonulási parancsnak. Amilyen lelkes hangulatban láttam Karikást 1919. május 28-án, lelkileg olyan összetört állapotban volt, amikor búcsút vettem tőle 1919. július 12-én. ö a dandárral a romáin frontra ment, engem táviratilag a Dutmoki forradalmi törvényszék vádblztosává nevezett ki az Igazságügyi Népblztosség. Elváltunk örökre. Karikás Frigyes a Tanácsköztársaság megdöntése után előbb Ausztriába, majd a Szovjetunióba emigrált. A Szovjetunióban hosszabb Ideig egy textilgyár Igazgatójaként működött, közben elvégezte az Ipari Akadémiát, és Jelentős szépirodalmi munkásságot is fejtett ki. 1929-ben Franciaországba ment és art a magyar emigránsok között folytatott kommunista pártmunkát. 1932-ben titkos megbízatással visszatért Magyarországra, de 1932. Július 15-én több társával a rendőrség letartóztatta. S tatár iális bíróság e’á akarták állítani, de megmentése érdekében hatalmas tiltakozó mozgalom Indult meg, amelyben a legkülönbözőbb nemzetiségű, pártállásű és foglalkozású dolgozók tönregel vettek részt. A tiltakozó mozgalom hatására a Horthy-irendszer kénytelen volt meghátrálnl. Karikást, miután három évig börtönben tartották, végül is szabadon bocsátották. Karikás 1935-ben ismét a Szovjetunióba ment. Itt különféle fontos gazdasági funkciókat töltött be. 1938-ban koholt vádak alapján letartóztatták és nem sokkal később kivégezték. Mint frő Karikás Frigyes főleg elbeszéléseivel tűnt ki. Novellái először 1927-ben Moszkvában jelentek meg, gyűjteményes kötetben, „Mindenféle emberek“ címmel. Eddig legteljesebb kiadásuk: „A Járatos ember“ címen Budapesten 1957-ben jelent meg. Katona Fedor álnéven ő fordította először magyarra Jaroslav HaSek: Svejk, a derék katona című világhírű szatirikus regényét. A fordítás Franciaországban Jelent meg. Karikás Frigyest sohasem felejtem el, emlékezeteimben örökké élni fog. Tanítóm, barátom, elvtársam volt. ö tanított arra, hogy a forradalmárnak sohasem szabad hitében megrendülnie, hogy a kommunistának becsületesnek, Jelliemiesnak, igaz embernek kell lennie. Karikás Frigyes eszményképem maradt, de büszkeséggel mondhatom, hogy mindazok, akik annak idején Itt megismerték, ma Is a legnagyobb tisztelet és megbecsülés hangján beszélnek az Igaz emberről, a nagy forradalmárról, Karikás Frigyesről. KOZINER IMRE rm>7
