A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1969-12-28 / 51-52. szám
— Ha veled, beszélek, vedd ki a — Hol csavarog ez a haszontalan? zsebedből a kezedetl Tíz éve, hogy elküldtük a boltba. Gyermekszáj Az első osztályos Karcsi már egy hónapja jár az iskolába. Apukája megkérdezi tőle: — Mit tanultál, kisfiam. — Api, én már mindent tudok a fiúktól. Te vagy a Mikulás, a Jézuska, és te vagy a gólya is. — Misi, mi volt az iskolában? — Ügy viselkedtem, mint egy partizán. Egy órát kínóztak, mégsem tudtak kihúzni belőlem egy szót sem. Tanár: Kisfiam, ez a számtan házi feladat igen hasonlít az apukád kézírásáhozI Diák: Az könnyen meglehet, tanár úr! Ugyanis: Kölcsönkértem apukám töltőtollát. Otthon a kamrából eltűnt egy gyönyörű másfél kilós rúd téli szalámi. Az egész család lázasan keresi. Egyszer csak öcsi a homlokára csap: — AnyuI Biztosan a macska ette meg! — Mennyi esze van ennek a gyereknekI Mérjük meg gyorsan a macskáti Megfogják szegény Cirmost, és bármilyen kétségbeesetten tiltakozik, — megmázsálják —, a konyhamérlegen. Pontosan másfél kilót mutat. Öcsi elhülve vakargatja a füle tövét: — Hát... a ... szalámi már megvanI De ... hol van a macska?! Az ötödik osztályban két fiú őrá alatt hangosan beszélget a leghátsó padban. A tanító bácsi észreveszi, és kirója a büntetéseket. — Mind a ketten százszor leírjátok a neveteket! — Tanító bácsi, kérem! — jajául föl az egyik fiú. — Ez... nem igazság! — Miért? — Mert őt... — Kis Pálnak hívják, engem pedig... Alsómocsoládfay Elemérnek! A tanító kiszólítja Zolit. — Kisfiam, bizonyítsd be nekem, hogy a Föld gömbölyű? —- De kedves tanító bácsi! — szipogja Zolika —, ezt én sohasem állítottam. — Mi a különbség egy elefánt és egy légy között? — Hát az, hogy egy elefánton nyugodtan ülhet egy légy, de egy légyen egy elefánt soha! ]\evessün k Kropacsek Antal Pozsonyból a Tátrába utazott. Házias felesége mindent pontosan becsomagolt neki. Többek között egy üveg szilvapálinkát Is tett a bőröndbe. Rá is esküdtette a férjét: — Ígérd meg, Anti, hogy Zsolnáig hozzá sem nyúlsz! Természetesen, hogy megígérte. Amikor a vonat úgy Nagyszombat közelébe ért, Kropacsek gondolt egyet. — Zsolna még messze van, asszonyom már messze van. Kinyitotta a bőröndöt, kivette az üveget, és kicsomagolta a papírból. Abban a pillanatban kiesett egy cédula, amelyen a következő állt: — Anti, te bitang! Mit ígértél meg fél órával ezelőtt? Két ravasz arab tevegel a rosszhírű sivatagban, amely hemzseg a rablóktól. Ahmed övében egy degesz zacskó dinár rejtőzik. Mehmed tarsolyában egy fűzér gyönyörű igazgyöngy. Mindketten nagyon féltik a holmijukat. Egyszer csak odafordul Mehmed Ahmedhez: — Ahmed! Tudnál nekem kölcsöndadni, mondjuk háromszáz ezüstöt? — Igen! Persze! — feleli felragyogó arccal Ahmed, hiszen úgyis azon törte a fejét, hogyan helyezhetné biztonságba a pénzét! De egyúttal fölébredt benne a kalmár óvatossága Is! — Nézz Ide! Adok neked nagyon szívesen, de... mit tudsz adni zálogba? — Ezt a szép igazgyöngysortl Mehmed boldog mosollyal csúsztatta övébe a pénzeszacskót. Ahmed pedig a drága igazgyöngyöt. Mindegyik szíve nagyon megkönnyebbedett. Estére kelve szerencsésen elérték az oázist: nem találkoztak a rablókkal! Medmed vigyorogva odafordult Ahmedhez: — Hallod-e! Meggondoltam magam, nem kell a háromszáz ezüstöd! Add vissza a gyöngysoromat! — Jean, mi ez az őrült lábdobaj odakünn? — Méltőságos uram, a ... futórózsák gyakorlatoznak. Vásári árus áll meg az ajtó előtt. — Vegyen szvetteit. — Köszönöm, nincs rá szükségem. — Akkor vegyen harisnyát. — Arra sincs szükségem. Talán egy szép tükröt. — Tükröm is van. — Akkor egy töltőtollat. — Nem érti, semmire sincs szükségem! Mindenem megvan! — Akkor vegyen egy imakönyvet, és adjon hálát az istennek, hogy mindene megvan. — hegyen olyan szíves, kölcsönözzön húsz koronát, most jöttem rá, hogy otthon felejtettem a pénztárcámat — Itt van egy korona, üljön fel a villamosra, és menjen haza a pénztárcáért. ■ Egy nagy árúházban a következő fölirát állt: Ne dohányozzanak, gondoljanak a Prágai Nemzeti Színházban kiütött tűzvészre! Elolvasta ezt egy kis üzlet tulajdonosa, és rövid időn belül a következő föliratot helyezte el üzletében: Ne köpködjenek, gondoljanak a nagy dunai árvízre! A fiatal cigány elmegy a vajdához, hogy szerezzen neki feleséget. — Vedd el a lányomat, szép is, fiatal is, szűz is — mondja neki a vajda. — Megtalálod az alvégen egy házban. A fiatal cigánylegény elmegy az alvégre, és bent a szobában rátalál a vajda lányára, ahogy a gyereket szoptatja. Dühösen tér viszsza az apjához. — Azt mondtad nekem, hogy a te lányod még szűz, és amikor odamentem, éppen a gyereket szoptatta. — No, és? — mondja nagy nyugodtan a vajda. — Teje is van, ideje is van! Abszolút viccek Abszolút szegény. Az, akinek az aranyere is pléhből van. Abszolút erős ember: Az, aki olyan hatalmasat fúj a tehén fülébe, hogy a szarvai kiegyenesednek. Abszolút hű feleség: Az, aki kedvesét még a saját férjével sem csalja meg. Abszolút sofőr: Aki gumidefekt miatt született és halt meg. Abszolút szárazság: Ha a telefonoszlop szalad a kutya után. Abszolút karcsúság: Ha egy hölgy ráül a 25 filléresre, és 5 fillér még kilóg alóla. Abszolút sovány hölgy: Az, aki lenyel egy cseresznyemagot, és azt hiszik róla, hogy a hatodik hónapban van. — Mit csinálsz, Olga? — Idegenvezetőt. — És tudsz nyelveket? — Nem, de ha Pozsonyba neki. idegen érkezik, mindent megmutatok Férfi és nő fekszik az ágyban. Cseng a telefon. A nő felveszi a telefonkagylót, hallgat, majd megszólal: — Igen, Igen, jó. — És leteszi. — Ki volt az? — kérdezi a férfi. — Semmi, csak a férjem hívott, hogy későn jön haza, mert veled sakkozik.
