A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1969-12-28 / 51-52. szám
Az orbltőlis űrállomások építésének eszméje nem új. Nemcsak a fantasztikus regények Írói foglalkoztak ezzel, hanem a legnagyobb tudósok Is, közöttük K. E. Clolkovszklj, a kiváló orosz tudós és feltaláló. Clolkovszklj több mint 80 évvel ezelőtt tudományosan bebizonyította, hogy a Föld közelében „éterlkus" településeket lehet létesíteni és kozmikus utazősokat lehet tenni. Most eljött az Ideje, hogy valóra váltsuk ezt a lehetőséget. Próbáljuk meg elképzelni, milyenek lesznek a jövőben az állomősok, milyen célból és mennyi Ideig tartózkodhatnak a világűrben? Először Is állapodjunk meg abban, hogy az űrállomás konstrukcióját attól függően fogjők meghatározni, hogy a Földön vagy . Föld körüli pályán szefellk-e őket ÖSSZ6. Ha az űrállomőst a Földön építik fel, akkor súlyának és méreteinek a hordozó rakéta teljesítőképessége szab határt. A második esetben viszont bármilyen méretű lehet az orbitőlis állomős, mivel egyes részelt meghatározott sorrendben, több rakétával szállítják a világűrbe. Az Ilyen űrállomás összeszerelését akár automaták, akár speciális „szerelő brigádban" dolgozó kozmonauták elvégezhetik. A kisebb kozmikus állomások, amelyeknek működési Ideje nyilván nem fogja meghaladni a néhány hónapot, elsősorban meghatározott tudományos és népgazdasági feladatok megoldására lesznek alkalmasak. A nagy űrlaboratóriuinok segítségével viszont széles körű tudományos és népgazdasági vizsgálatokat lehet majd végrehajtani. Ezek a tartós működtetésre (több évre) szánt űrállomások nyilván nem rendelkeznek nagy manőverező képességgel és mindig azonos pályán keringenek. Ha a szerelés Föld körüli pályán történik, az egyes részek geometriai formája, amelyekből a kozmikus „házakat" összeszerelik, valószínűleg gömb vagy henger lesz, mivel adott térfogat. esetén az Ilyen formák a legkönyebbek, ezenkívül könnyen összeszerelhetők és belsejükben jól el lehet helyezni a berendezéseket. Az Ilyen részekből bármilyen alakzatú kozmikus állomást össze lehet állítani. A kozmikus állomást speciális fedélzeti nyílással vagy zsilipkamrával lehet felszerelni a világűrbe történő kilépéshez. A kozmikus állomások különböző lehetséges alakzatainak vizsgálaténál a szakemberek előnyben részesítik a hengeralakot és az őriősi kormánykerékre emlékeztető gyűrű alakot. A henger alakú kozmikus laboratóriumok nagyon Jól beilleszkednek a hordozó rakéta kontúrjaiba, amit a gyűrű alakú kozmikus állomásról már nem tehet elmondani. Az utóbbi viszont nagyon alkalmas a mesterséges gravitáció létrehozásához. Az űrállomás méretei a kezelő személyzet létszámától függnek. A személyzet űrhajós pilótákból és a repüléssel közvetlenül összefüggő feladatokat ellátó mérnökökből, fizikusokból, csillagászokból és más tudósokból állhat. Az állomás röppőlyájőnak paramétereit elsősorban azok a feladatok határozzák meg, amelyeket a személyzetnek kell megoldania. Az alacsony röppályák például jelentősen csökkentik az Űrállomás kiszolgálásának költségeit, mert minél alacsonyabb a röppélya, annál több berendezést lehet hordozórakéták felhasználásával az állomásra juttatni. De minél alacsonyabb az éllomős röppályája, annál több energia szükséges a pályamódosításhoz, mivel az állomás az atmoszféra felső rétegeiben fékeződik. Az őlloraás röppályőjának hajlásszögét teljes mértkében a megoldandó feladatoktól függően kell megválasztani. A Föld déli és északi sarkain keresztül haladó röppőlyák például geofizikai és meteorológiai megfigyelésekre alkalmasak, de közbenső startpőlyáknak Is felhasználhatók bolygóközi űrhajók indításánál. Nagyon bonyolult kérdés, hogy a „lakott" kozmikus állomások mennyi Ideig keringjenek a röppályún. Az űrállomásokon nehéz nagy mennyiségű élelmiszert, üzemanyagot, műszert, tudományos felszerelést slb. szállítani. Ezenkívül a személyzet tagjainak időnkénti cserélése Is kívánatos, mert az ember ma még csak korlátozott ideig tud a súlytalanság állapotában dolgozni. Ezeket a problémákat földi űrrepülőterekről felbocsátott, úgynevezett szállító űrhajókkal lehet megoldani. A szállító űrhajók ugyanúgy egy megadott térségben léphetnek be az atmoszférába és érhetnek Földet, mint a „Szojuz" típusú űrhajók. A szállító űrhajók többszöri felhasználósa lehetővé teszi, hogy csökkentsék a kozmikus állomások ellátásának és kiszolgálásának költségeit. A kozmikus állomások a legkülönbözőbb rendeltetésűek lehetnek. Egyes űrlaboratóriumokban csak olyan feladatokat fognak megoldani, amelyek közvetlenül összefüggnek a Föld tanulmányozásával, — geofizikai, meteorológiai, navigációs problémákat. Más kozmikus állomásokon viszont a bolygók, a Nap és a csillagok asztronómiai és rádiócsillagászati tanulmányozását lehet majd folytatni. Néhány kozmikus állomáson meg lehet majd oldani olyan műszaki problémákat, amelyek a különféle anyagoknak és berendezéseknek a kozmikus térség specifikus viszonyai közöt történő klpróbőlősával A Jövő orbitélli űrállomás«
