A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1969-12-14 / 50. szám
végig kellett járnia eredménytelenül, mert nincs, aki meg tudná, vagy meg akarná oldani ezt a két évtizedes problémát. Itt segíthetnének a szülőknek központi oktatásügyi szerveink. A pozsony-vidéki járásban 11 magyar óvoda van, ebből 2 (kettő) Pozsonypüsptikin. Ezeket is a szülők harcolták ki: a hnb elnöke, mert ő is szülő, az oktatásügyi bizottság elnöke, mert ő is szülő, az óvoda igazga tónöje, mert ő is szülő, az építészeti bizottság vezetője, mert ő is szülő, természetesen segítettek még az ügyszerető iskolabarátok is. Ne felejt, sük el, hogy mindenekelőtt a meggyőzödéses párttagok' vitték diadalra a püspöki magyar óvoda ügyét. Ezért tisztelet és hála jár Mandli Imrének, Németh Károlynak, Ozsvald Árpádnénak, Zsernoviczky Károlynak. igaza van Sági Tóth Tibornak, hogy felvetette a problémákat. Igaza van: beszéljünk róluk nyíltan. Régóta foglalkoztat az a gondolat, hogy mit tettek a magyar óvodák fölé kinevezett óvodai-tanfelügyelőnök az óvodák, az óvónők és a kisóvodások érdekében? Miért nem hallatják szavukat? Miért nem segítenek a problémák megoldásában? Miért nem írnak a Nő, a Szocialista Nevelés, az Űj Ifjúság lapokba? Nincs mondanivalójuk? A legutóbb Besztercebányán (ez év szeptemberében) kétnapos országos aktíva volt az iskolaköteles kort még el nem ért gyermekek nevelésével összefüggő problémákról. Ott sem szólaltak fel, nem hallatták hangjukat. Az ott elnöklő, illetve előadást tartó miniszterhelyettes, Libor Vozár docens „Az óvodák pedagógiai problémái“ című előadásában (Uőitelské noviny 1969/41. szám) nem tél ki a nemzetiségi gyermekek óvodai elhelyezésének kérdésére. Talán nem tudná, hogy vannak a (szlovák és a cigány gyermekeken kívül más nemzetiségű óvodások is? Ugyanis az utóbbiakkal részletesen foglalkozott, sőt meg is említette, hogy a cigány gyermekeket ötéves koruktól kezdve kötelezően óvodai nevelésbe veszik. Szükség van ennek a problémának a megoldására is, de mi más nemzetiségűek Is itt élünk, nekünk is vannak kisgyermekeink, akik óvodába szeretnének járni. Az édesanyák pedig munkába, de mindaddig nem mehetnek, míg kisgyermeküket biztonságban, szakfelügyelet alatt nem tudják. Mi is, más nemzetiségűek, éppúgy becsületes, törvénytudó, adófizető polgárai vagyunk a Szlovák Szocialista Köztársaságnak, mint a szlovákok és a cigányok. Óvodák kellenek nekünk is, magyaroknak, óvodák kellenek, hogy el lehessen helyezni minden ötéves gyereket. Vagyis meg kell változtatni a gyermekek óvodai beiratásának feltételeit. Építsünk óvodákat, neveljünk óvónőket, amennyi kell, amennyire szükség van, és szűnjön meg már ez a nemes tetteket és nemes szíveket megölő civakodás .huzavona. Kedves óvodai tanfelügyelőnök, ezekről a problémákról lehetett volna a mi nevűnkben beszélni Besztercebányán, az országos aktíván. Ismét elhalasztottunk egy alkalmat, egy fórumot, ahol jogos kérésünket kifejthettük volna, ahol feleletet is kaptunk volna kérdésünkre. Az 1968/69-es iskolai évben, szeptember 25-én kérdőíves félraérés indult az általános iskolák 1. osztályosairól, az ott tanító pedagógusok segítségével. Segítettek a tanítók, az elementarisák. Mennyi ötlet, menynyi tenni és segíteni akarás sugárzik a kérdőívekből. Minden pedagógus kéri, hogy legalább az ötéves gyermekeket iskolázzuk be kötelezően az óvodákba, mert sokkal könnyebb azokkal az elsősökkel dolgozni, akik előzőleg látogatták az óvodát. De nézzük meg a táblázatot, az sok mindent elárul. A Járás tanulók összlétszáma az 1. o-ban Csökkent-e a tanulók létszáma a tavalyihoz viszonyítva Ennyi 1. osztály van a járásban Értelmiségi Cigány szárma családból zású tanulók származó száma tanulók száma ill. arány. Nehéz szoc. körülmények között élő tanulók száma Az 1. osztályt ismétlők száma Pozsony város 25 itt emelkedett 1 17 60 % — — — Pozsony-vidéki j. 174 4 iskolán nem 2 iskolán csők. 3 iskolán emelk. 10 11 6,32 % 24 17 23 (2 szlovák iskolából jött át) Dunaszerdaheiyi j. 1.259 30 iskolán nem 25 iskolán igen 7 iskolán emelk. 77 86 119 134 90 Galántai j. 850 11 iskolán nem 12 iskolán igen 5 iskolán emelk. 38 41 128 60 83 Komáromi j. 1.000 22 iskolán nem 16 iskolán igen 3 iskolán emelk. 52 84 100 37 58 Lévai j. 540 23 iskolán nem 20 iskolán igen 6 iskolán emelk. 69 36 143 109 72 Nyitrai j. 150 7 iskolán nem 4 iskolán igen 1 iskolán emelk. 12 16 1 1 3 Érsekújvári j. 691 11 iskolán nem 18 iskolán igen 6 iskolán emelk. 41 32 72 52 37 Losonci és nagykürtösi j. 482 19 iskolán nem 17 iskolán igen. 4 iskolán emelk. 44 48 IBI 53 57 Rimaszombati j. 771 24 iskolán nem 16 iskolán igen 10 iskolán emelk. 68 42 333 103 131 Kassa város és Kassa-vidéki j. 185 6 iskolán nem 7 iskolán igen 2 iskolán emelk. 19 22 67 51 30 Nagymiliályi j. 3 iskolán néni 1 __ __ __ Rozsnyói j. 237 4 iskolán nem 16 iskolán igen 2 iskolán emelk. 23 11 91 41 43 Tőketerebesi j. 668 20 iskolán nem 17 iskolán igen 5 iskolán emelk. 45 43 134 86 63 Összesen: 7.041 182 iskolán nem 170 iskolán csők. 54 iskolán emelk. 500 487 1.373 844 670 Lehet, hogy járásonként eltérés mutatkozik a statisztikai kimutatásban, ezt az eltérést a vissza nem küldött kérdőívek okozták. A járásokat kerületeként soroltam fel, a losonci és nagykürtösi járás, valamint Kassa város és a Kassa-vidéki járás a kimutatásban — az akkori közigazgatási beosztásnak megfelelően — együtt szerepel. Sajnos nem minden iskola segítette munkánkat azzal, hogy visszaküldte volna a kérdőíveket. A beküldött anyagból megállapíthattuk, hogy 182 iskolában nem csökkent az elsős tanulók létszáma az előző évihez viszonyítva, 170 iskolában csökkent, ennek magyarázatára a tanítók írásban megjegyezték, hogy kevesebb volt az 1962-ben született gyermekek száma, mint az előző években. 54. iskolában pedig emelkedett a létszám. Ha összeadjuk a 182-et és az 54-et, akkor megtudjuk, hogy voltaképpen 236 általános iskolában nem csökkent az elsősök létszáma az előző évhez viszonyítva. Ennyit röviden az elsősök létszámáról. Nézzük meg a többi rovatot. Ezek mutatják, hogy az alsó tagozaton van mit tenniük a tanítóknak. A SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma Nemzetiségi Osztályának kimutatása alapján az 1968/69-es iskolai évben 1716 osztály volt, az alsó tagozaton. Ha minden osztályban van egy tanító, akkor 1716 alsó tagozatos kartársunk van. Központilag nem kaptak semmi módszertani segítséget az alsó tagozatos pedagógusok. A felméréseken, a járási összejöveteleken, rendezvényeken találkozó pedagógusok panaszaiból kiderül, hogy a legkedvesebb segítséget éppen ezek a tanítók kapják, van, ahol semmiféle segítséget nem kapnak. Többet kell törődnünk az alsó tagozattal. Legalább járásonként pedagógus összejöveteleket kell szervezni, felkutatni az alsó tagozaton működő agilis pedagógusokat, esetleg megszervezni a magyar pedagógusok fórumát „Apáczai Csere János napolt“ ormájában. A felmérések azt mutatják, hogy pedagógusaink igénylik ezeket az összejöveteleket. SCHMIERERNÉ WURSTER ILONA a Pedagógiai Kutatóintézet dolgozója
