A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1969-12-14 / 50. szám
Moszkvai találkozó Moszkvában 1969. december 3—4-én találkoztak a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és állami vezetői. A találkozó résztvevői eszmecserét tartottak a béke és a nemzetközi biztonság megerősítésével összefüggő problémák széles köréről. Ennek során különös figyelmet szenteltek az európai biztonság biztosítása kérdéseinek. Megelégedésüket fejezték ki, hogy az államok össz-európal tanácskozásának előkészítésére és megtartására a szocialista országok által kidolgozott Javaslatok széles körű nemzetközi támogatásra találnak. A szocialista országok továbbra is kitartóan törekednek arra, hogy Európa földjén a jó szomszédság váltsa fel a feszültséget, hogy a békés együttélés a különböző társadalmi rendszerű európai államok kölcsönös kapcsolatainak egyetemes normájává váljék, hogy a népek törekvése -a biztonságra és a haladásra tettekben, a világ e térsége lényeges problémáinak megoldásában konkretizálódjék. A találkozón részt vevő szocialista országok síkraszállnak az összes államok közötti kapcsolatok bővítéséért és fejlesztéséért, az egyenlogüság, a belügyekbe való be nem avatkozás, a szuverenitás, a területi Integritás és a fennálló határok érintetlensége tiszteletben tartásának elvei alapján. Áthatja őket az eltökéltség, hogy fejlesszék kapcsolataikat mindazokkal az európai államokkal, amelyek együtt kívánnak működni ezeknek az elveknek alapján. Megerősítették álláspontjukat, amely szerint a béke és biztonság érdekel megkövetelik, hogy valamennyi állam létesítsen egyenjogú kapcsolatokat a Német Demokratikus Köztársasággal a nemzetközi Jog alapján, ismerje el véglegesnek és megváltoztathatatlannak, a fennálló európai határokat, köztük az Odera—Nelsse-határt. Az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecsere során megállapították: a Némát Szövetségi Köztársaságban lezajlott válasz— A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió képviselőt moszkvai tanácskozásának résztvevőt megtárgyalták a vietnami helyzetet. Az amerikai imperializmus agresszív háborúja a vietnami nép ellen tovább folytatódik. Az egész világ embermllltólnak — beleértve az Egyesült Államok lakosságának legszélesebb köreit Is — felháborodott tiltakozása ellenére a beavatkozó csapatok vietnami lakosokat gyilkolnak meg, aktk semmit sem vétettek. Néhány nappal ezelőtt az egész világot bejárta a hír, hogy egy amertkat katonai egység barbár módon védtelen emberek százait gyilkoltak le My Lal dél-vletnamt faluban. A vietnami háború nemcsak Délkelet-Azsta békéjét fenyegeti súlyosan, de bonyolulttá teszt az egész nemzetközt helyzetet is. Hogy a vietnami problémáról folyó párizsi tárgyalásokon eddig nem jött létre haladás, ezért az Egyesült Államok vtseli a felelősséget. A Dél-vletnamt Köztársaság Ideiglenes forradalmi kormánya és a Nemzeti Felszabadítást Front arra törekedve, hogy véget vessen a tartások eredménye és az új kormány megalakulása kifejezi az NSZK közvéleménye egy részében végbement változásokat, továbbá annak a tendenciának elterjedéséi a közvélemény e részében, amely az államok közötti együttműködés és kölcsönös megértés realisztikus politikájára irányul. Pozitív mozzanatként nyugtázták azt, hogy az NSZK aláírta a nukleáris fegyverek elterjedését megakadályozó szerződést. A találkozó résztvevői egyúttal kifejezték egyöntetű véleményüket arról, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni az NSZK-ban szüntelenül megnyilvánuló veszélyes jelenségeket és az újnáci erők aktivizálódását. E Jelenségekkel szemben meg kell őrizni a Józan éberséget. A Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Nőmet Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, amelyek nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására vonatkozó szerződős teljes mértékben szolgálja a béke megszilárdításának ügyét, síkraszállnak azért, hogy az államok a legnagyobb számban csatlakozzanak e szerződőshez, mielőbb ratifikálják, s életbe léptessék azt. A találkozón egyöntetűen megnyilatkozott az a meggyőződés, hogy a tartós ős szilárd béke biztosítása végett a fegyverkezési hajsza megszüntetésének, az általános és teljes leszerelésnek, így a nukleáris leszerelésnek útján kell haladni. A szocialista országok, amelyek több ízben terjesztettek elő ilyen jellegű konkrét Javaslatokat, felhívnak minden államot; nyilvánítsák ki a gyakorlatban is Jóakaratukat és készségüket a tényleges leszerelés megkezdésére. A találkozón részt vett országok újból meg erősítették azt az óhajukat, hogy a Jövőben is konzultáljanak egymással a nemzetközi élet legfontosabb problémáiról, a népek békéjéért ős biztonságáért, így az európai biztonságért vívott harcban folytatandó közös akciók egyeztetett végrehajtása érdekében. ontásnak, 10 pontból álló reális programot terjeszteti elő a vietnami kérdés megoldására. Ezt a programot aktívan támogatta a VÜK kormánya is. E program legfontosabb pontja az Egyesült Államok és csatlósaik csapatainak feltétlen és végleges kivonása Dél-Vtetnamból és egy koalíciós kormány létrehozása. Azok, akik az Egyesült Államok politikáját Irányítják, arról beszélnek ugyan, hogy hajlandók tárgyalni az amerikai csapatok kivonásáról Dél-V latnamból, de ugyanakkor nyilvánosan cinikusan síkraszállnak a háború úgynevezett vletnamizálása mellett. Lényegében ez. a vietnami háború meghosszabbítását jelenti, és azt a törekvést, hogy a vietnamiakat rákényszerítsék az egymás elleni harcra és fenntartsák a korrupt, népellenes rezsimet Saigonban. Az amerikai képviselők a párizsi értekezleten mindeddig nem voltak hajlandók tárgyalni a dél-vietnami ideiglenes koalíciós kormányról, pedig e kérdés megoldása nélkül nem érhető el haladás a vietnami probléma megoldásában. Ha az Egyesült Államok kormánya, nem foglal el reális álláspontot és nem szünteti meg agresszióját Vietnamban, akkor az Egyesült Államok a délvietnami hazafiak fokozott el-Elhunyt Vprosilov marsall 88 éves korában Moszkvában elhunyt Kliment Jefremovics Vorosilov marsall, kiváló szovjet államférfi. Vorosilov marsall 1881-ben orosz munkáscsaládban született. 1903 óta volt tagja az SZKP-nak. A Szovjetunió marsallja és a Szocialista Munka Hőse címmel tüntették ki. K. j. Vorosilov 1917-ig üzemekben és bányákban dolgozott Illegális tevékenységet fejtett ki a forradalmi munkásmozgalomban. Aktívan részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban. A polgárháború idején különféle parancsnoki posztokat töltött be. 192S óta a haditengerészet népbiztosa és honvédelmi népbiztos volt. 1940-tűl e Népbiztosok Tanácsának elnökhelyettesi tisztségét töltötte be, s a Népbiztosok Tanácsa melletti Honvédelmi Bizottság elnöke volt. A Nagy Honvédő Háború idején tagja volt az Állami Honvédelmi Bizottságnak. 194B-tól a Minisztertanács elnökhelyetteseként működött, 1953 ás I960 között a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének eli'dke volt. 1928-tól 1952-ig tagja vált az ÍZKP Politikai Bizottságának, 1952 ás 1980 között pedig a Központi Bizottság Elnökségének. Vorosilov marsall haláláig tagja volt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és az SZKP Központi Bizottságának. A moszkvaiak ezrei vettek búcsút Vorosilov marsalltól, Lenin tanítványától és munkatársától. Koporsóját a Kreml falához vitték, ahol a gyászinduló hangjai mellett leeresztették a sírba. Az elhunyt marsallnak a szovjet fegyveres erők diszegységei adtak végső tiszteletet. lenállására talál és világszerte felháborodással elítélik az agresszorokat. Kétségtelenül kudarcba fulladnak azok a terveik is, hogy a vietnami háború meghosszabbításával érjenek el sikert. A tanácskozáson részt vevő szocialista országok párt- és állami képviselői elítélik az Egyesült Államok Imperialista köreinek agreszszív politikáját és a békés dél-vletnamt lakosság elleni kegyetlen amerikai katonát támadásokat. Kijelentik, hogy a testvéri országok a proletár Internacionalizmus elveiből kiindulva a békére, a nemzetek függetlenségére és szabadságára törekedve továbbra Is minden téren támogatni fogják a vietnami nép Igazságos harcát mindaddig, amíg nem vetnek véget a Vietnam elleni agresszív háborúnak. Mindazon országok kormányainak, politikai és közületi szervezeteinek, amelyek valóban a béke megvédésére törekednek, kötelességük egységes frontba tömörülni a vietnami nép nemzeti vágyainak és eltdegeníthetetlen jogainak, független és sz.abad fejlődésének védelmére, s fokozottabb támogatást nyújtani a harcoló Vietnamnak és a vietnami népnek. A vietnami nép igazságos ügyért harcol, és győzni fogI A vietnami igazfájof ügyért harcol A moszkvai tanácskozás résztvevőinek nyilatkozata 3
