A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)

1969-07-13 / 28. szám

Thor Heyerdahl norvég kutató újabb kalandja Miközben három amerikai — az Apollo—10 űrhajóval — visszatért Hold-kerülő útjáról a jelenbe, egy norvég és társai Afrika nyugati partjáról útnak Indult — a múltba. Jármüvük, mely pünkösd vasárnapján 8 óra 20 perckor futott ki a marokkói Száll kikötőből, paplrusz­­kötegekből készült és hajó formája volt. A cél: Dél-Amertka. A szokatlan jármű a régi egyiptomiak által épített hajóknak a mása. Az Atlanti-óceánon való kalandos átkeléssel Thor Heyerdahl 54 éves tengerjáró és antropológus azt kívánja bebizonyítani, hogy a fáraók népe már 4500 évvel Kolumbus előtt felfedezte Amerikát. Heyerdahl akkor szerzett világhírnevet ma­gának, amikor 1947-ben Kon-Tlkl nevű balzsam­­fából épült tutaján átkelt a Csendes-óceánon. Ezzel megerősítette azt az elméletét, hogy a régi peruiak Ilyen módon érték el és népesí­tették be a több ezer mérföldre a Csendes­­óceánban fekvő Polinéziai-szigeteket. Már a Kon-Tikin felmerült a kutatóban a gyanú, hogy a ködös történelem előtti időikben azonos mó­don plántálták át az afrikai kultúrát az Atlanti­óceánon ét az Újvilágba. Heyerdahl, elméletét bizonyítandó, egy óegyiptomi módra épített papiruszcsónakon akar átkelni az Atlanti-Óceánon. Két éve készü­lődött a nagy kalandra. Kritikusai azonban sze­mére vetik Heyerdahlna'k, hogy vállalkozásé­nak a valóságban nem sok köze van az egyip­tomiakhoz. # A hajó építéséhez felhasznált tervek a svéd Björn Llndströmtől, egy történésztől származ­nak, akinek terveihez a piramisok falfestmé­nyein látott hasonló hajók szolgáltak alapul. # Az építőanyag, a papirusz a közép-afrikai Csad Köztársaságból származik, mert ez az afrikai sásfajta már nem nő Egyiptomban. # A két hajóépítő munkás, aki a 200 000 ujjnyi vastag kévét összekötözte, ugyancsak a Csad-tő mellől származik, mert csak ott értenek az óegyiptomi hajóépítésnél alkalmazott kévekű­­tési módhoz. # A Nílusnál próbaképpen vízzel megtöltött régimódi egyiptomi agyagkorsók már a rövid úton, a Szaft kikötőjébe való szállításnál olyan vízáteresztőnek bizonyultak, hogy az utolsó pillanatban belül mázos marokkói amforákra kellett kicserélni őket. A kritikusok megállapítása: Nem az óegyip­tomi valóság utánzása, Illetve feleleveilenítése céljából, hanem reklámcélokból építette meg Heyerdahl 15 méter hosszú és 1,5 méter széles bárkáját a gizehi piramisok kulisszájával a hát­térben. S mindjárt az elején kezdődtek a nehézsé­gek: # A hajóépiités története folyamán sohasem állt egy hajóépítő műhely a sivatagban; így a kairói egyetem 500 diákot (bocsátott Heyerdahl rendelkezésére, akik a irégl plramlsépítő fel­­lahok mintájára a 15 tonnás terhet kötelekkel A papiruszkévékből kiitOzőtt „Ra“ tatja Thór Heyerdahl és hajóépítő munkásai a gizehi piramisok előtt húzva, alárakott fatörzseken akarták tovagör­­getoi. De nem sikerült nekik. Végülls egy au­tódarut keLlett a sivatagba irányítani. # A papirusztutajt teheráruként a Sagaholm modem svéd teherhajó szállította Egyiptomból Nyugat-Afrlkába; miközben 15 méter magas­ságban a tutaj fölött zúgtak a gránátok: Izra­eliek és egyiptomíai ismét fűzpárbajt vívtak y mással. Szaftban, a stílszerü vízreboesátés után — Alika Amara, a helyi pasa felesége, egy korsó kecsketejjel az egyiptomi napisten után „Ra“ névre' keresztelte a hajót — éktelen recsegés­ropogással egy további műhiba lett nyilván­valóvá: az építésnél, ahogy éppen szállították, összekevertek kétféle kötözőanyagot: a szlszál­­keindert és a pálmarostot. # 40 kilométernyire az afrikai partoktól — Ilyen messzire vontatta ki egy motoroshajó a paplruszcsónakot — egy halász csak úgy oda­­klabálva adott utasításokat a világhírű kuta­tónak egy további kormányzóvltorle felszere­lésére, s csak egyáltalán ezután jött mozgásba a „Ra“. Ezután senki sem látta többé a „Rät“, amely­nek senki sem Ismeri a merülési mélységét. Viszont a hajónak két nappal a kikötőből való kifutása után a parti állomás rédiőjelzéseket fogott fel: kétségbeesetten tudatták, hogy sú­lyos beteg van a fedélzeten, gyógyszereket kér­nek. Paplruszhajójának hétfőnyi legénységét Hey­erdahl nem pszichikai vagy tengerészeti kva­litások alapján válogatta össze, hanem — az óceánon keresztüli kapcsolatok történelmi el­méletének bizonyítása mellett — azt akarta demonstrálni, hogy különböző nemzetiségű, fa­jú vagy vailású emberek közül hét az alig 15 négyzetméter felületű fedélzeti kunyhóban ki tud jönni egymással. Heyerdahl, aki első há­zasságából két fiúnak és második házasságá­ból három lánynak az apja, útitársakként egy volt tengerésztisztet, egy hegymászót, egy pszichológust, egy orvost, egy matrózt, egy vegyészmérnököt, egy Szafl nevű rhesus-maj­­mot, 17 tyúkot és egy ludat választott. Ha ked­vez nekik a szél és a szerencse, a vegyes le­génység négy hónap múlva szándékozik Ame­rika földjére lépni Szafl kikötőjének mólóján visszamaradt Yvonne Heyerdahl, a Mester második felesége. Várja az expedíció költségeiről befutó utolsó számlákat. Férje egyelőre hallgat arról, hogy mennyit tehetnék ki ezek a költségek. 19

Next

/
Thumbnails
Contents