A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1969-09-28 / 39. szám
is bekerülget egy két név — amely a későbbiek folyamán is csak puszta név marad. Mert (azért) a költő mégiscsak akkor válik igazán költővé, amikor „kilép“ a folyóirat, vagy a könyv lapjai közül és „bolyongani“ kezd az emberek között. (Egy igazi költő számára mindig kínos, ha olyan olvasójával találkozik aki csak a nevére emlékszik.) 3. Az értelem problémái A naiv olvasó azt kérdi; mit akart a költő mondani? A „mondanivaló“ azonban problematikus dolog. Régebbi irodalomelméleti „tankönyvek“ szerint egy-egy mű értékét mindenekelőtt az „eszmei mondanivaló“ határozta meg. Az ilyen követelmény magától értendőnek tartotta, hogy a költő (az író) tudja, mit akar mondani és ezt a mondanivalóját sikerült is „belebeszélnie“ a műbe. Az ilyen alkotást tehát nem lehetett csak egyféleképpen magyarázni, csak egy értelme volt, már eleve benne volt minden értelem — amely így azután teljesen értelmetlenné vált. Az olvasó nem szállhatott vitába az íróval; vagy elfogadta a felkínált „értelmet“, vagy elutasította azt. Az értelmesolvasó — nemcsak a traktált értelmet, „mondanivalót“, hanem magát a művet is elutasította. Az „eszmei mondanivaló“ nem lehet sem kritérium, sem követelmény, mert a „mondanivalót“ egyszerűen nem könnyű beleszőni egy irodalmi műbe és nem ritkán egyszerűen lehetetlen. Nem várhatjuk el az írótól (költőtől), hogy tökéletesen értse a világot és tudja is tökéletesen ábrázolni, kifejezni a választott forma keretei és követelményei között. Az író a valóságnak csak egy lehetséges, valószínű képét villantja fel és az olvasóra bízza, hogy meglássa benne a valóságnak ezt az űj, eddig soha nem látott arcát, vonatkozásait, színeit, stb. De még mindig nem biztos, hogy az olvasó ugyanazt látja meg. Egyetlen igazi irodalmi műnek sincs egyetlen és örök jelentősége, értelme, mert minden kontaktus az adott művel annak új és új interpretálásához vezet. Hamletot minden kor, minden nemzedék, de minden nemzedéken belül is mindenki, aki csak kapcsolatba lép Hamlet „szellemével“, máshogyan értelmezi. Mint erre Kosík is figyelmeztet, az irodalmi mű „valósága“ nem mindig — csak ritkán — egyezik meg az interpretált valósággal. A lényeg tehát: a verset nem csak olvasni kell, hanem meg kell magyaráznunk sajátmagunk számára. A költészet célja: a természetes problématizálása, vagyis a természetesnek tűnő dolgok kérdésessé tétele. Ebben a pontban a költészet érintkezik a filozófiával, mert a fiolozófia is „az álvalóság destrukciójáét ((Kosík) tűzte ki céljául. A modern költészet nem elringatni akar bennünket, hanem felébreszteni „hipnotikus“ álmunkból (mely hipnózist egyrészt a hétköznapok taposómalma, másrészt az „irányított információk“ váltották ki). A modern költészet filozofikus költészet. Maga a költészet azonban nem helyettesítheti a filozófiát (egyáltalán nem is aspirál erre), mert legyen egy vers bármennyire is átitatva maró intellektualizmussal, mindig érezni mögötte a költő legszubjektívebb pillantásának utánozhatatlan és páratlan voltát. Egy filozófiai mű általánosított tételei között nem keressük az író gondoktól barázdált arcát (annak ellenére, hogy természetesen egy filozófiai mű is magán viseli alkotója egyéniségének nyomait), de egy igazi versből mindig egy hús és vér ember vallomása sugárzik felénk. Az értelmetlen értelme tehát: provokáció — ébredésre serkentő nyugtalan tett. Ember, nézz körül, lásd meg, milyen értelmetlen körülötted minden. Az értelmetlen értelme: a kérdések kérdése: MIÉRT? Az értelmetlen értelme: az értelmetlen dekódolására és az értelem meghatározására ösztönöz bennünket. A világ csak addig értelmetlen, míg nem próbálkozunk meg újraértelmezésével. Mert — mint Vasco Popa mondja: „újra kell teremtenünk eget és földet“. MÉSZÁROS LÁSZLÓ JDudor: Tusrajz A hosszú élet titka VÍZSZINTES: 1. Jelmondatunk első része, folytatva a .függőleges 1, és 7. sorban. 14. Az épület fő része. 15. I-betűvel a végén: csokorkötés. 16. Hegy Palesztinában. 17. Üdítő ital. 18. Idegen lendület. 20. Kevert szer. 22. Királyi szék. 24. Réz peremei. 25. A gémek családjába tartozó madár. 27. Az utolsó Habsburg trónörökös. 29. Lélegzett — németül. 31. ...állás, a valóságnak megfelelő helyzet. 33. Idegen halál. 35. Férfinév. 37. Erna Olga. 39. Cselszövés. 42. A másodikat megelőző szó. 43. Kevert dél. 45. A-betűvel a végén: gerely. 46. összevissza nyel. 48. I. L. S. 49. ... Ferenc, magyar író. 51. Végnélkül lobban. 53. Régebben tetőfedésre használták. 55. Oázisban van! 56. Mindjárt kezdetben. 58. Maga betűi felcserélve. 60. Szövetség. 62. Kukoricalisztből készített lepényforma sütemény. 64. Kend betűi. 66. Folyó Németországban. 68. Ékezettel: kötőszó. 70. Latin csodálatos jelenség. 73. Fontos élelmiszer. 74. Volt szovjet sokkbajnok. 76. Fere ikerszava. 77. Shakespeare király. 79. Rovat közepe. 80. Visszatett! 82. Kedves Szlovákiában. 84. Angol élet. 86. Totó közepe. 87. Finnország finn neve. 89. Kocka latinul. 91. Paripa. 93. Előírt forma. 96. R. T. A. 98. Gát peremei. 100. Folyó Svájcban. 102. S-betűvel a végén: kedvelt osztrák táncdalénekes. 104. Belső szerv. 106. Kérdés. 108. Hosszmérték. 109. Nemesgáz. 110. Sportot űz. 112. A csont tartalma. 114 Az idegen számla. 116. Nana betűi felcserélve. FÜGGŐLEGES: 1. A vízszintes 1. folytatása. 2. Távbeszélő műszó. 3. Tyúklakás és női hangnem. 4. Síma egynemű betűi. 5. Az Egyesült Arab Köztársaság szlovák röv. 6. Vízisportolő. 7. A függőleges 1. folytatása. 8. Mássalhangzó kiejtve. 9. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat röv. 1.0. Zsidó vallási szertartási tárgy. 11. Község Fejér vármegyében. 12. Káté! 13. Levegő — görögül (é. b.). 19. Fordított fény. 21. Y-nal a végén: angol mese. 23. Kettőzött tiltószó. 26. Pozitív töltésű elektród. 28. Párizs repülőtere. 30. Római ezerötszázötvenegy. 32. Nyál betűi. 34. A cipő része. 36. Európai főváros. 38. Szájvíz márka. 40. Gyógyszer. 41. Hangszer (ford.). 44. Kitüntetés. 47. Tévesen Jegyez fel. 50. Behozatali illeték — névelővel. 52. Város a Szovjetunióban. 54. A gyom. 57. Válogatott. 59. Testrész. 61. Sajó betűi. 63. Azonos a függőleges 44-el. 65. Párbaj. 67. Szintvonal. 69. Prés. 71. Dallam. 72. Majna német neve. 75. Janácek személyneve. 78. R. F. 81. Kevert téma. 83. ÁOEU. 85. Spanyol névelő. 88. Muzulmánt pap. 90. Fás terület. 92. Hangszer. 94. Megérkezés Párizsban (fon.). 95. Szélhárfa. 95a. Sajó egyik típusú betűi. 96. írunk vele (népiesen). 99. Televízió. 101. Ilyen a fa levele. 103. Nero betűi. 105. Vadász állás. 107. Nem egészen első. 111. Névelő (ford ). 113. Szelíd erdei állatka. 114. A. Ü. 115. Lágy fém. Beküldendő a vízszintes 1, függőleges 1, és 7. számú sorok megfejtése lapunk megjelenésétől számított 6 napon belül szerkesztőségünk címére: Bratislava, Obchodná 7. Az előző rejtvény helyes megfejtése: Ludwig van Beethoven — Josef Haydn — ]. S. Bach — Bartók Béla — Richard Strauss — Cecar Franck. 15 Könyvet nyert: Pék Márta, Vízkelet.
