A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)

1969-09-28 / 39. szám

rendezési terv nélkül. S az újváros itt áll és csodálkozásba ujt mindenkit, aki ide utazik. Milliós európai nagyváros a Kelet kellős közepén, egy város, melynek még nincs hátországa. Egy város, melyet a marokkóiaknak a franciák kivonulása után még meg kellett szoknlok, s még nem olvadt össze a hagyományos régi civilizációval, amely ott él az óváros falai mögött ugyanúgy, mint évszázadokkal ezelőtt.

Medina. Ez a Kelet igazi arculata. Egyemeletes házakkal szegélyezett szűk sikátorok, ahol a fehérre meszelt magas falak elrejtik az európaiak szeme elől a keleti emberek kissé titokzatos életét. Talpig beburkolt, lefátyolozott arab nők suhanak el az utcákon, és hangos kiáltozással biztatják málhásállatalkat az összvérhajcsárok. A cél majd mindig azonos — a piac. Ugyanitt minden reggel elfoglalják helyüket a szukban a kereskedők és a Kézműiparosok. Kinyitják apró, sötét üzletüket vagy csak leterltenek egy ponyvát és arra rakják ki portékájukat, és kezdődhet a vásár. Mert a vásár, az alkudozás életeleme az araboknak. És árulnak minden elképzelhetőt: ötvösművészeti remekeket és a híres marokkót cukorkákat, de ugyanígy mindenféle hasznavehetetlen lim-lomot is: használt cipőt, üvegdarabokat vagy néhány rozsdás csavart. Nem tudom, sikerül-e valaha Is eladni valamit ezekből a kacatokból, de a férfiaknak elég, hogy Itt ülhetnek és „kereskedhetnek.

A marokkóiak mentalitása semmiben sem különbözik a tunlszlak, az algériaiak vagy a világ más részein élő arab testvéreik mentalitásától, életmódjától. A gazdasági elmaradottság és az írástudatlanság Itt is az a két legnagyobb probléma, amivel a marokkói kormánynak meg kall küzdenie. Az évszázadok folyamán kialakult keleti életmódot nem sikerült a francia védnökség Idején sem megváltoztatni, így aztán a felszabadulás után alaposan leromlott a munkaerkölcs. A francia szakemberek távozása sem használt a lassan, de mégiscsak fejlődő fiatal marokkói Iparnak. Az elmaradt és túlnyomórészt vallásos beállítottságú iskolák nem

rTv;»' : >V

■ &

' "C w :

tudták pótolni ezeknek a szakembereknek a hiányát, így csak igen lassú volt a haladás ipari és mezőgazdasági téren.

Pedig Marokkó gazdag ország. Az arab országok közül azon Levesek közé tartozik, amelyek igazi folyókkal rendelkeznek. Folyókkal, melyek egész éven át nem száradnak ki, s így a völgyekben megvanak a produktív mezőgazdasági termelés feltételei. Fejlett a kézműipara, a halászata, a marokkói szardínia a legjobbak közé tartozik a világon. Hagyományos a cltruszgyümölcsök, a bor és a datolya kivitele, de Marokkó mindenekelőtt ásványi kincsekben gazdag. A világ foszfátszükségletér.'3k egynegyedét Marokkó fedezi. Foszfáttermelésben a világranglista második helyén áll az USA után. Nagy kóbalt- és egyéb érckészletekkel rendelkezik, de egyelőre hiányzik a legfontosabb — a feldolgozó Ipar. A franciáknak nem fűződött érdekük az iparfejlesztéshez. S így annak ellenére, hogy egyre emelkedik az értékes nyersanyagok kivitele, kevés a munkalehetőség, és Marokkó továbbra Is túlnyomórészt agrárország marad.

A földművesek hihetetlen nehéz és primitív körülmények között, ugyanolyan eszközökkel dolgoznak, mint a középkorban. A mezőgazdasági termékek kivitelét csaknem teljes egészében fedezték a nagyrészt francia kézben volt korszerűen vezetett farmok. A megművelt földterületnek csak töredékén voltak Ilyen farmok, de a korszerű gazdálkodási módok és az öntözőrendszerek megmutatták, hogy milyen úton kellene haladnia a marokkói mezőgazdaságnak.

Víz. Ez a legnagyobb probléma szertu Afrikában. Marokkó sem kivétel. A csapadékhiány okozza, hogy az ország területének csak mintegy a fele lakott. A kedvező éghajlati feltételek és a csapadékbőség a legfőbb oka, hogy miért él a lakosságnak csaknem 90 százaléka, 11 millióból 10 millió ember az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger partvidékén. A 700 kilométer hosszan húzódó Magas- Atlasz és a Földközi-tenger partjához szorosan simuló sziklás, szinte járhatatlan Rlf-hegység, me!

a tengerparti síkságot védi a forró szaharal szelektől, teljesen lakatlan.

A középen húzódó Magas-Atlasz egyes csúcsai meghaladjak a 4000 métert. Ettől délre terül el a Szahara, nyugatra és keletre a végtelen tenger, s a hegyek ormát hósapka födi. Azelőtt gleccserek Is voltak Itt, s ezek hatalmas fennsíkokat vágtak a sziklák közé. De az Alpoktól eltérően, itt nem járnak turisták, csend honol mindenütt. Vad és elhagyott vidék ez, ahová csak ritkán merészkedik egy-egy turista vagy nomád pásztor. A hegyek alacsonyabb régióiban növő szerény bokrok, fűcsomók szolgálnak a kecske- és juhnyájak táplálékául. Alacsony sátor, egy asszony, egy csapat gyerek, néhány baromfi, kutya — ez a nomád pásztor egész háztartása. TIzkllométereket vándorolnak a hegyi ösvényeken. A kanyonszerü folyóvölgyek az év legnagyobb részében szárazok, s csak ltt-ott, mint zöld oázisok, tarkítják cédrus ligetek vagy tölgyesek a sziklák monoton vörösbarna színét. S amit nem végzett el a természet, azt elpusztította az ember. Kiirtotta az erdőket, hogy szántóföldhöz jusson. Az eredmény: lemeztelenített, eróziónak kitett hegyek. A foszfát- és ércszállító vasút, a két fő- és néhány poros mellékútvonalon kívül, az egyetlen közlekedési lehetőség a hegyekben, S így a pásztorokon és kevésszámú földművesen kívül csak egy maroknyi bányász él Itt a hegyekben. Munkájuk eredményétől függ az egész gazdaság sorsa, mert a nyersanyag Marokkó legfőbb kiviteli terméke.

A határokkal és drótkerítésekkel keresztül-kasul szabdalt mai világban furcsa, hogy Marokkó nem Ismeri pontosan, hol húzódnak a határai. Furcsa, de így van. Területén van három enkláve: Ceuta, Ifnl és M’slllla, mint a spanyol gyarmaturalom maradványai. De a legtöbb vitát déli határa váltja ki, ahol Marokkó az algériai Szaharával határos. A vita 1963-ban fegyveres konfliktusban csúcsosodott ki. A be nem avatott számára kicsinyesnek tűnhetne fel a vita egy darab kiszáradt sivatagért, de

ha tekintetbe vesszük, hogy hatalmas kiterjedésű olajmezöket tártak fel Líbiában és több helyen a Szaharában is, mindjárt más megvilágításba kerül a vita.

S ez a vita szintén egyik oka annak, hogy Marokkó miért nem kötelezte el magát az Izraeli—arab konfliktusban. Hasszán marokkói' király igyekszik független politikát folytatni. Az ország egyetlen katonai tömbnuk sem tagja. Mindenkivel Jó viszonyt kíván fenntartani. Kereskedik a Nyugattal s a Kelettel is, találkozhat itt az ember amerikai gépekkel, olasz és francia traktorokkal és gépkocsikkal, japán tranzisztoros rádiókkal, csehszlovák cukorral és szovjet nehéz technikával.

JlftI RUDOI.SK?

A szerző felvételei

5