A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1969-09-21 / 38. szám
■zi'sm&sm»wmS, Az ember jár-kel a pozsonyi utcákon, közben mindent megnéz, mindent meghall. Félfüllel azt, amit a szerelmesek súgnak egymás fülébe, amit a suhancok mondanak egymásnak, Ha egy szép miniszoknyái kislányt látnak meg. amit egy mama mond a kisfiának, akit nem és nem lehet elhúzni a Játéküzlet ktrukutától, amit a férj mond a feleségének, aki már me gint új kalapot vagy retlkült akar magán.ak... Azután hallhat egészen mástermúsie.ü dől gokat is. Példának okáért oalaki azért mérge lödlk oagy éppen káromkodik, mert ebben vagy abban az üzletben folyton leltároznak, egy másik a nyárt szabadságok miatt tart zárva, vagy éppen árut vesznek át, esetleg festettk az üzlethelyiséget, vagy az elárusító eluyrott valahová egy jő „borbély-ötpercre“, a boldogtalan vásárló meg csak vár, vár és vár!.., Egy szóval a türelem nemes erényét gyakorolja. Vajon igazuk van a mérgelődőknek? Vagy csupán a városi ember idegességének tulajdonítható ez a türelmetlen magatartás? — ez Izgatta a fantáziámat és felderítő körútra Indultam abban az utcában, amelyik a legtöbb üzlettel dicsekedhet, s innen vette legújabb nevét is- Obchodná ülte a, vagy régi nevén Szépiák utca. S nehogy valaki azt mondhassa, hogy kissé eltúlzom a dolgot, mindent pontosan jel jegyei tem. Tehát 1969. július 24-én portyáztam az említett utcán. Az eredmény meglepő volt. Ezen a rövid utcán tizenhat Ilyen ■— vagy olyan okból zárt üzletet találtam. Az érdekes ség kedvéért jel Is sorolom őket: 1. Könyvkereskedés — leltár, 2. Bútorüzlet — technikai okokból zárva, 3. „Mladost" gyermekruha bolt zárva, 4. Egy másik könyvkereskedés, 5. Egy másik bútorüzlet, 6. „Ryba" halkészítményeket árusító bolt. 7. Háztartást bolt 8. Gyermekkocsi bolt, 9. Vzorodev mérték utáni szabóság. 10. Szlovákia népművészeti bolt, 11. Paplankészítö műhely, 12. Textil bolt 13. Mosoda és vegytisztító 14. Kisipari cipőbolt IFolytatás a 3. oldalról/ határának találkozásán, a Duna (mint közlekedési lehetőség) mentén, népi kultúrák és történelmek metszőslkjaiban Pozsony nagy jelentőségű vásárvárossá nőhet. Hozzájárul ehhez az a tény, hogy Közép-Európa szivében fekszik, hogy élő része és hordozója a környező népek történelmének, nyelvi területek kiegyen lítődésének és egymásba olvadásának színtere. A gazdasági és tudományos hátország köriá 100 éves pozsonyi CHZJD emblémája dését vizsgálva a felelet újra csak pozitív lehet. Az Idei kiállítás specializált jellegű; a mezőgazdasági és fogyasztási Ipar területeivel foglalkozik. Vele egyidőben nemzetközi kongresszust rendeztek „A vegyipar a mezőgazdaságban“ címmel. Mindez nem véletlen. Dél-Szlová kla — és általában Szlovákia mezőgazdasága az a gazdasági bázis, mely egyrészt a vegyiparral szemben támasztott Igényeivel, másrészt a széleskörű kísérletezést lehetővé tevő távlati terveivel biztosítja a létét és egyre szélesedő lehetőségeit. S ha ehhez hozzávesszük a város főiskoláit, kutatóintézeteit, 100 éves hagyományra visszatekintő koncentrált vegyiparát (Slovnaft, Dimitrov Vegyészeti Művek, Matador) úgy tűnik, az INCHEBA Jövője biztosítva van. Hátra van még a harmadik tényező, maga a város és lakosai. Hasonló vállalkozások sikerének előfeltétele rendezőik szervezőkészsége. A pozsonyi szervezők tehetségét dicséri, hogy már az első nemzetközi INCHEBA vásáron (a két megelőző még nem volt nemzetközi) több mint ötven külföldi kiállító vett részt, Magyarországon és Lengyelországon kívül olaszok, németek, osztrákok, franciák, hollandok, sőt japánok. Dr. Tóth József, a magyar részleg vezetője kijelentette, hogy a szervezésiül elégedett, a kezdet, az elsőség tényéhez viszonyítva, meglepően jó, és a kiállításnak komoly jövőt jósol. Hasonlóképpen nyilatkoztak a nyugati kiállítók Is, hozzátéve, hogy az Idei részvételük Inkább csak tájékozódó, ismerkedő jellegű, kapcsolatok kötésére törekszenek, ami azt jelenti, hogy a jövőben az INCHEBA helyet kap rendszeres üzleti politikájukban, számolnak vele. S a város? Pozsony terjeszkedik, fiatalodik és egyben öregszik. Az Óváros képét hatalmas építkezések (új híd, színház) alakítják, átmeneti jelleget kölcsönözve a forgalomnak, a városképnek. A kiállító üzletember, szakember, vagy vevőszándékú látogató a kiállítás mellett a városra Is kiváncsi, természetesen, ami a vendéglátókra fokozott feladatokat ró. Bizony, városunk — sajnos — öregszik, az épületek karbantartása valahogy nem bír lépést tartani az Idővel. A hó zigazdara házatája tisztasága is jellemző, ezen a téren Is van mit javítani, pótolni; aztán az idegenekhez való viszonyunk terén jó modort kell tanulnunk, meg kell tanulniuk a pozsonyiaknak, hogy az idegen, bőrszínre, nyelvre és öltözködésre való tekintet nélkül elsősorban vendég, akit szívélyes, készséges és egyenes bánásmód illet meg. Mert a világhírre szert tévő városok egyben fogalmakká is válnak, népüket, nemzetüket — hibáival és jőtulajdonságatvál együtt — szimbolizálják, s ezt nem szabad elfelejteni. Csendes forradalom a vegyészet forradalma, éppen azért, mert nem látványos külsőségek között, jobbéra csak a szakemberek számára érthetően és követhetően megy végbe. A laikus már csak eredményeit veszi tudomásul, s miután nem Ismeri az eredményhez vezető utat, ezeken alig csodálkozik. Egy példa: robbantásos hidegalakítás. Technológiáját Magyarországon a peremartonl Ipari Robbanóanyaggyárban kísérletezték ki. Az alakítandó acéllemezt „matricára“ helyezik, és felette, megfelelő -távolságban meghatározott töltetet robbantanak, az Így keletkező nyomőhullám a lemezt a matrica üregébe nyomja. Az eljárás előnye olcsósága és egyszerűsége, nincs szűk ség a hatalmas méretű és költséges sajtolóberendezésekre. Az angol Plant Protection Ltd. cég képviselője, T. C. Frears elmondta az újságíróknak, hogy Gramoxone és Régióné nevű gyomirtó herbícidjelk alkalmazása után a ve tőmag egyenesen a tarlóba vagy az elgyomosodott talajba, esetleg feltörésre ítélt legelők földjébe vethető, s így gyakorlatilag lehetővé teszik a szántás nélküli növénytermesztést.
