A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)

1969-09-14 / 37. szám

13. 07, A két Pásztor ás Sxebanil. Namecsekék laka.br. ment. A nagyvas toko, lázban fekvő fiú Ijedten fordáit feléjük: - Nine, nálam a aáailAI ~ Nem a sárt jöttünk — falait as Idősebb P&sstor —, hanem hagy átad|uk At* Perl üdvözletét ás kíván)*, hogy gyógyul) mag. — Est tgasán A Osonta? 0 maga? — ö. fin mag... vlsasahostam esaket — As as ágy melletti »síkre rakta Neraacsek golyóit. — Ne haragod) rám meg as Sesámra. — Ö, Ao nem la haragudtam — ásóit csendesen s ki* beteg. — ,.. Igasán nem haragudtam, csak . . . meg voltam egy kicsit ijedve ... 70. -. Itt vannak . . . |a|, Csele, mi less esen a délutánon? ... — sAha|tott sá­padtan Boka. Remegd kesével szeméhez emelte a gnkkert: — Ats Ferit látom ... Megálltak ... Ats, mellette Ssebenlts, kasában a sásslAnk .... KOsbee a Mária utca feldl a Pásztorok csapata Is megérkezett a nyitott kapa elé. As idősebb Pásstor kesében tartotta a vőrüslngesak fekete-piros sásslafát, mellette pedig a kis Wendaner állt, ás kesében felharsant a trombita hangja. 72. A kunyhó tételéről Boka idegesen teklntgetett hol as egyik kapura, hol a másikra. A f&lrepesttő trombita­­szót már Janó, as őr sem bírta el­viselni, ás teleséit Bokának: Meddig csináljuk est, lflftr? Bőire rá sem hederltett az öreg .sa­véira, mert bármely pillanatban meg­kezdődhetett a nagy csata. A kunyhó melletti épBlet teleién a harc k&Iső ssemlélől foglaltak he­lyet 6s Izgatottan latolgatták az esé­lyeket, va|on melyik vasár dolgo­zott ki jobb tervet, melyik csapatnak sikerül megszerezni a győzelmet. W. Miután * fiák látták, hogy Nemecsek fáradtan lehuny)* szemét, halkaa kimentek a szobából. A konyhában Nemecsek anyja szólította meg őket: — TI olyan jó, derék fiák vagytok .. hogy szeretitek as én kisfiámat. .. KAssőnAm, hogy ilyen )ók vagytok hozzá ... és ezért.. . most mind a hárman kaptok egy csésze csokoládét. Az idősebb Pásstor felemelte fe|ét és balkan megszólalt: - KAszőn|Bk ... De nekünk azért nem Jár csokoládé. Kezttcsókolom. Indulj) — fordult a másik kettőhüs, és kimaslrostak az ajtón. 71. Boka a Pál utca felé nézett, ahol Ats Feri csapata készült a rohamra. A mellette álló Ssebenits sslntén a kürtjébe fAJt. A hangzavar egyre Job­ban erősőddtt. Ats Feri, a vezér karbefont késsel, magabiztosan, moso­lyogva állt a grand előtt, mintha előszűr idegileg akarná kikészíteni Bn káékat, hogy aztán két oldalról támadva lerohanja a grund katonáit. »9. Etőrkesatt a nagy nap. A Pál utcai­ak elszánt bátorsággal várták a *ö rüstngasek csapatát, hogy igazságos küzdelemben döntsék el a grund sor­sát. A grundon tel|es csend ural­kodott. A fiuk a harci állásokban várták a csata kezdetét Jelző trom­bitásáét. A toronyóra ünnepélyesen Dtütte a hármat. Boka éa Csele a kunyhó tetejéről figyelte, mikor lát­ja felbukkanni as ellenség csapatát. Boka Csele Arájára pillantott: Nem értem ... Elméit három Ara ... — súgta türelmetlenül. Hirtelen azon­ban Csengey ordító hangja térte meg a grund csendjét: JOnnekltt

Next

/
Thumbnails
Contents